Képviselőházi napló, 1896. XXXIII. kötet • 1901. február 4–február 26.
Ülésnapok - 1896-657
158 ftSW. országof ttlés 1901. febraár 11-én, hétfőn. szőlőre 6 forintos vámtétel. De mit tapasztalunk ? Meglepetve ébredt Magyarország bortermelő közönsége arra a tudatra, hogy a legtávolibb északi vidéken, sőt az Alföld sok városában is egyszerre csak román szőlőt kezdenek árulni, sőt román szőlőből sajtolt borokat is. Ezen kivűl Erdélyt egészen elárasztották román szőlővel, sőt kijátszás révén a román szőlőt behozván a határon, ott mindjárt borrá is sajtolták és mint bort értékesítik Magyarországon. Itt van egy kimutatás, mely roppant szomorú világot vet arra az üzelemre, melyet román szőlőkkel folytatnak és különösen""arra a laza ellenőrzésre, melyet a román szőlőimporttal szemben gyakorolunk. Azt látjuk, hogy míg 1892-ben 10 forintos vám mellett 1208 métermázsát hoztak be, 7 forintos vám mellett semmit, addig 1899-ben a nagyobi) vámtétel mellett összesen 98 métermázsát hoztak be, a 2 forintos vám mellett 14.264 métermázsát. Tehát látjuk, hogy csakhamar követőkre talált az a csalárdság, mely 'A behozatnál tapasztalható, s mely a román szőlővel és borral konkurrencziát csinál a különben is nagyon szomorú helyzetben levő magyar bor értékesítésének. (Igaz! Úgy van! a bal oldalon.) Az országos magyar gazdasági egyesület, 3: magyar gazdaszövetség és mindazok a nagy gazdasági testületek, utóbbi időben, a mint méltóztatik tudni, gyűléseket tartottak, a megyek útján felhívták a kormányzat figyelmét ezen szomorú állapotokra. Nagyon sajnálom, hogy a, t. kormányzat ma sem tájékoztatta az országot, vájjon ezen vitális kérdésekben mi az álláspontja. • Jól tudom, hogy az ilyen, alkudozások révén létrejövő konvenczióknál az álláspontot előre világosan elárulni nem szokták, mert a kölcsönös alku csakis a viszonyok és az ellenfél állásfoglalásának megismerése útján történhetik. De én azt hiszem, hogy a tájékozás mindkét részben szükséges, és ezen tájékozás fogja megadni Magyarországon ismét azt a, lendületet, azt a bizadalmat, azt a reménykedést, a mely nélkül lehetetlen, hogy Magyarország szőlőgazda - közönsége özeket az áldozatokat továbbra is meghozza. Méltóztassék az országban körülnézni, máris kezdik az agrárkölcsönnel terhelt szőlőket Hezitálni. Ott van a mi vidékünk, a Gyöngyös-Visonta egri borvidék; minthogy hegyvidék, csak óriási áldozatkészséggel lehetett rekonstruálni a szőlőket, a nagy földmunkákat létesíteni, ós az oltványok tekintetében a nagy előhaladást megcsinálni. Méltóztassék körülnézni, már az utóbbi évek termését sem képesek az olasz bor behozatala miatt értékesíteni; már is azon a ponton vannak, hogy napról-napra küldi az agrárbank az intőczédulákat, s kezdik kiirni a szőlőkre a liczitácziót. A kormány nemcsak, mint kormányzati hatóság van érdekelve ennél a kérdésnél, hanem azonnagy biztosítéki alap folytán és az állam garancziája folytán anyagilag is. Ennek csak az a panaczeája, ezt csak úgy lehet megelőzni, hogyha a magyar kormány hozzájárul ahhoz, hogy a borok értékesíthetők legyenek, ós a nemzet ezen nagy, illegitim versenytársaitól megszabaduljon. Ezen kérdésre bátorkodom a földmívelósi vita alkalmával az igen tisztelt földművelésügyi miniszter úr szives figyelmét felhívni. Egyebekben bár a legnagyobb rokonszenvvel és bizalommá] vagyok a, t. miniszter úr működése iránt, a költségvetést az általános vitánál megjelölt álláspontnál fogva nem fogadom el. (Helyeslés a szélső baloldalon..) Lázár Árpád jegyző : Blaskovics Ferencz ! Blaskovics Ferencz: T. ház ! Tekintettel arra, hogy már fél kettőre van, ós hosszasabban óhajtanék a kérdéssel foglalkozni, nagyon kérem a házat, szíveskedjék megengedi, hogy holnap mondhassam el beszédemet. Elnök: Megengedi a ház? (Igen!) A ház megengedi, hogy Blaskovics Ferencz képviselő úr beszédét holnap mondhassa el. A holnapi ülésre vonatkozólag javaslom, méltóztassék a földművelésügyi tárcza 1901. évi költségvetésének folytatólagos tárgyalását kitűzni. (Helyeslés.) Ezt tehát határozatképen kijelentem ós az ülést bezárom. (Az illés végződik d. u. 1 óra 25 perczkór.)
