Képviselőházi napló, 1896. XXXIII. kötet • 1901. február 4–február 26.

Ülésnapok - 1896-657

148 657, országos ülés laoi. február 11-én, hétfőn. az eljárásom valaha panasz tárgyát képezte volna. Különben a t. képviselő úr megnyug­tatására megjegyzem, hogy a törvényhozás igenis, elsősorban a felvidékre gondolt, a mi­kor főleg burgonyatermelő vidékről szólt, de nem kizárólag a felvidékre, sőt a pénzügyi bizottságban világosan meg is mondatott, hogy az országnak más megyéi ós vidékei is vannak hason viszonyok közt, s ezek sem zárhatók ki. (Helyeslés a jobboldalon.) A statisztika különben így áll: Beadatott az utolsó kampányra nézve. 60 kérvény. Ezen 60 kérvényből 12 formahiba miatt nem volt tárgyalás alá vehető. Tárgyaltatott tehát 48. A 48 szeszfőzde közül kontingensben része­sült 10; a 10 közül 8 a felvidékre, a másik kettő pedig nem a felvidékre esik, de oly vidékre, a mely főleg burgonyatermeléssel fog­lalkozik és a melynek homokterülete van. (Helyeslés jobb/élői.) Már most, t. ház, áttérek az állategész­ségügyi szolgálat államosításának kérdésére. (Halljuk! Halljuk!) Major Ferencz t. képviselő úr az állategészségügy államosítását szembe állította az ember-egészségügygyel; sőt már a belügyminisztérium tárczájának tárgyalása alkalmával is fölvettetett az a kérdés, hogy hogy van az, hogy az állategészségügy álla­mosíttatott, az ember-egészségügy államosítá­sáról pedig gondoskodás nem törtónt! és ebből a szembeállításból az igen tisztelt miniszter­elnök úrnak szemrehányást is tettek. Én ezt a szemrehányást igazságosnak nem tartom. Az állategészségügy államosítá­sáról szóló törvénynek oly sok összeköttetése volt és van a. belügyminisztériumot illető kér­désekkel, miszerint ezt a törvényt gyorsan, meghozni, ezt a törvényt t simán végrehaj tani csakis az igen tisztelt miniszterelnök úrnak, mint belügyminiszternek és közegeinek haté­kony támogatásával sikerült. (Elénk helyeslés a jobboldalon.) Méltóztatik tudni, hogy a tör­vényt úgy kellett szerkeszteni, hogy az bele üljék a nagy adminisztraczionális reformba, és én a,zt hiszem, a t. belügyminiszter úr csak hazafiasán járt el midőn azt mondotta, hogy a. mit meg lehet ma csinálni, azt ne halasz­szuk holnapra ; ezt könnyebb megcsinálni, ezt tehát vegyük elő. a másikat is megcsináljuk, mihelyst lehet. (Élénk helyeslés jobb felől.) Már most, t. képviselőház, az állategész­ségügy államosításáról is tartozom beszámolni. (Halljuk! Halljuk!) 601 állatorvosi állás volt betöltendő. Pályázott 669. Pályázati kötele­zettség alatt állott, vagyis törvényhatósági ós városi állatorvos volt 346. Ezekből kinevez­tetett 278; községi- ós körállatorvos pályázott 270, ezekből kineveztett 174; főiskolai asszis­tens és mónesbirtoki állatorvosi gyakornok pályázott 18 ; ezek mind kineveztettek; magán állatorvos pályázott 35, kineveztetett 26; az addig is államszolgálatban levők közül ki­neveztetett 105; hozzáadva a pályázók közül kinevezett 496-ot, kijön a teljes létszám. Azt hiszem, az állategészségügy államo­sítása mindenesetre meg fogja könnyíteni állatforgalmunk lebonyolítását és nagyobb erős­séget ad nekünk a közeli állategészségügyi egyezmények tárgyalásánál. (Úgy vau! Úgy van!). Felhozta a mai nap Magya.ri-Kossa Géza t. képviselő úr, de előzőleg Bauer Antal t. képviselő úr is a húsórtékesítós kérdését. (Halljuk! Halljuk!) Erre nézve ón, a mint már meg is jegyezte t. képviselőtársam., a kül­földre tanulmányozás végett szakembert kül­döttem ki és általában ezt a kérdést a meg­oldáshoz közelebb szándékozom vinni. De hogy a kérdést megoldhassuk, ahhoz szükséges, hogy a termelőkben is legyen bizonyos üzleti szellem, mert utoljára ilyen kérdéseket teljesen ós kizárólag az állam sehol sem végez ós sehol sem végezhet. (Általános, élénk helyeslés.) Minthogy sertéskivitelünkről is többször volt szó. itt szükségesnek tartom megjegyezni, t. ház, hogy bár még az anomáliáktól e téren nem szabadultunk meg, sertéskivitelünk mégis lassankint bizonyos lendületnek indul, mert például a míg 1897-ben nettó kivitelünk csak 18 millió koronát tett, addig a következő évben 25 milliót, 1899-ben 38 millióra, 1900-ban pedig már 48 millióra rúgott, tehát fokozatos emelkedés jeleit észlelhetjük. (Tetszés jobbfelől.) De még kedvezőbbek az adatok akkor, ha a disznózsír és a szalonnakivitelt tekintjük, mert például 1897-ben és 1898-ban disznó­zsírban nagyobb volt a behozatal, mint a ki­vitel. Ez akkor volt, a mikor Amerikából is hoztak be disznózsírt; 1899-ben a kiviteli többlet 61.688 mótermázsát, 1900-ban 115.757 mótermázsát tett, a szalonna-kivitelben pedig 10 óv alatt az 1900. óv volt a legkedvezőbb, mert ekkor a kiviteli többlet 51.056 móter­mázsát képviselt. Igen sok szó hangzott el a lótenyésztés ügyéről. (Halljuk! Halljuk!) Nemcsak az előttem szóló t. képviselő úr, de már előtte mások is, különösen Manaszy György képviselő úr. a ki Francziaországban igen érdekes tanulmányokat tett, a melyeket a franczia földmívelósügyi miniszter úr is méltányolt, (Éljenzés.) mondom, Manaszy György képviselő úr is már a vita elején hosszabban foglalkozott e kérdéssel. A mi a kisbéri ménest illeti, nekem is az a nézetem ós azt a szempontot követem, hogy a kisbéri ménesnél a quantitást csökkentenünk, a qualitást pedig emelnünk kell. (Általrínos

Next

/
Oldalképek
Tartalom