Képviselőházi napló, 1896. XXXIII. kötet • 1901. február 4–február 26.
Ülésnapok - 1896-657
146 fAt. országos illés 1901. február H-én, hétfőm tojás, ágytoll stb. 1900-ban 71,967.967 korona, (Éljenzés a középen.) a mi igen érdekes jelenség és arra utal, hogy ez az ágazat fejlődésképes, ez megint a legalsóbb néprétegek javára szolgál. (Igaz! Úgy van!) Ott vagyunk, hogy ma a baromfikivitel már túlhaladja a búzakivitelünk értékét. Ha pedig veszem a tej-, vaj, ós ezzel kapcsolatos termékeket, és fel akarom tüntetni a haladást, melyet e terén elértünk, akkor azt látjuk, hogy míg 1895-ben a kivitel a tej- és vajnemüekben volt 5,015.334'korona, 1900-ban a'z 12,399.025 korona, (Éjemés a középen.) Felhozatott gróf Benyovszky Sándor képviselő úr által, hogy mi történt a, gyümölcstermelés terén. Itt mái; annyi számmal nem akarom untatni a t. házat, (Hall'juk! Halljuk;!) csak röviden utalok arra, hogy míg 1894-ben volt 91 kataszteri hold gyümölcsfaiskola., addig ma van 431 kataszteri hold, tehát közel ötször annyi, ós hogy ennek folytán évenként különösen a szegény sorsú földiái vesék közt négyszer annyi gyümölcsfaoltványt és csemetét tudunk kiosztani, mint eddig. (Elénk helyeslés.) Panaszkodott a t. képviselő úr azért, hogy az ő eszméi a kormány részéről kellő méltánylásban nem részesülnek. Engedje meg, de ebben egy kis hálátlanságot látok, mert kevés képviselő úr oly szerencsés, hogy egy bizonyos intézményre, mint saját gondolatára rámutathasson. A t. képviselő úr sürgette a gödöllői gyümölcsfaiskolát, és ez létét az ő kezdeményezésének köszönheti. Major Ferencz képviselő úr felvetette az erdőtisztek helyzetét és felhozta különösen, hogy azok el ölóptetési vi szonyai felette kedvezőtlenek. Ha erre kiterjeszkedem, teszem nemcsak azért, mert a t. képviselő úr szóba hozta, hanem azért is, mert állami életünkben egy igen érdemes tisztviselői karról van szó. Ez a. panasz is körülbelül olyan, mint a milyen volt a földmíves iskolákról szóló panasz: igazolt volt évek előtt addig, míg nem orvosoltatott. Bátor vagyok csak jelezni, hogy az erdőtisztek előléptetési viszonyainak javítása, érdekében következő áldozatokat hoztuk : Az erdőtisztek érdekében 303.018 koronát, az altisztek érdekében 195.804 koronát, — ez utóbbit három évre felosztva -— a, szolgaszemélyzet érdekében pedig 28.740 koronát vettünk fel. E szerint az alkalmazottak fizetésének javítása, évi 530.000 korona, plust képvisel, a. aai a, kincstári erdők kezelésénél holdanként 18 fillérrel kevesebb jövedelmet jelent. De nem szabad ezt sajnálni, mert tisztességes közegeket és tisztességes szolgálatot csak akkor lehet követelni, ha az tisztességesen meg is lesz fizetve. (Igaz"J Ügy van! jobb felől) De e javítás eredménye is mutatkozik már, mert például az előtt a selmeczbányai akadémián, mikor az előléptetési viszonyok kedvezőtlenek voltak, nagy csökkenés állott be a, tanulók számában. De most, hogy észrevették, hogy az előléptetési viszonyok kedvezőbbek, a tanulók Selmeczbányán megint nagyobb számban jelentkeznek. (Tetszés a jobboldalon.) Áttérek most már, t. képviselőház, a, szőlő és avval kapcsolatosan a, bor kérdésére. (Bánjuk! Halljuk!) Bernáth Béla t, képviselőtársam sürgette a, viharágyúk részére a jelző állomások felállítását. Az én álláspontom a. viharágyukat illetőleg az, hogy az állam kötelessége e részben tanulmányokat tétetni — én ki is küldtem e czélból Olaszországba, egy tudományos férfiút —•- az állam kötelessége mindenkinek segélyére lenni, de ezen költségeket mind az állam terhére róni nem lehet; ez igen messze vezetne. De ha jelző állomásokat kivannak szervezni, annak költségeihez az állam is hajlandó hozzájárulni. (Helyeslés jobbfelöl,) Dégen Gusztáv képviselő iír utalt a sopronmegyei kis szőlőgazdák helyzetére. Nekem van tudomáisom e kérdésről, én Sopronmegyében felvételeket is eszközöltettem és örvendeni fogok, ha ott a szőlősgazdák sorsán is lendíthetek. (Helyeslés jobbról) Felhozatott a borkezelés kérdése. Tökéletesen igaz. hogy a borkezelés tekintetében nálunk még nagyon primitív viszonyok vannak, nemcsak a, kisgazdáknál, hanem mondhatnám, még néhol a középbirtokosoknál is. (Igaz! Úgy van! a jobboldalon.) Ezért gondoskodtam arról, hogy a, borkezelésről népszerű könyvek írassanak. De ez nem elég, mert könyvekből a borkezelóst megtanulni nem lehet. (Igaz! Ugy van ! jobb felől) Ezért gondoskodtam vándor pinczemesterekről is, a. kik az ország különböző részeiben gjakorlatilag vezessék be a szőlőgazdákat a borkezelésbe, (Tetszés és helyeslés a jobboldalon.!) Miután a bornál vagyunk, felemlítem, hogy olvasom ós hallom, hogy a borkereskedés és a borforgalom milyen siralmas helyzetben van. (Halljuk! Halljuk!) Ezt mindig a saját nevemmel kapcsolatban vagyok szerencsés olva,sni. Természetesen én minden újságczikkre nem reflektálhatok, mert akkor egyebet, sem dolgozhatnám. Méltóztassanak tehát megengedni, hogy egy kicsit közelebb lépjek e kérdéshez, (Halljuk! Halljuk!) ós egy kissé azt, megvilágítsam. Mikor borforgalomról beszélnek az emberek, akkor, ón azt hiszem, azt kell kérdezni, hogy mi van a kivitellel, mi van a behozatallal? Ha a kivitel csökken és a behozatal emelkedik, nagyonrossz állapotok vannak. De hogyha a kivitel emelke-