Képviselőházi napló, 1896. XXXIII. kötet • 1901. február 4–február 26.

Ülésnapok - 1896-657

146 fAt. országos illés 1901. február H-én, hétfőm tojás, ágytoll stb. 1900-ban 71,967.967 korona, (Éljenzés a középen.) a mi igen érdekes jelenség és arra utal, hogy ez az ágazat fejlődésképes, ez megint a legalsóbb néprétegek javára szol­gál. (Igaz! Úgy van!) Ott vagyunk, hogy ma a baromfikivitel már túlhaladja a búzakivite­lünk értékét. Ha pedig veszem a tej-, vaj, ós ezzel kapcsolatos termékeket, és fel akarom tüntetni a haladást, melyet e terén elértünk, akkor azt látjuk, hogy míg 1895-ben a kivitel a tej- és vajnemüekben volt 5,015.334'korona, 1900-ban a'z 12,399.025 korona, (Éjemés a középen.) Felhozatott gróf Benyovszky Sándor kép­viselő úr által, hogy mi történt a, gyümölcs­termelés terén. Itt mái; annyi számmal nem akarom untatni a t. házat, (Hall'juk! Halljuk;!) csak röviden utalok arra, hogy míg 1894-ben volt 91 kataszteri hold gyümölcsfaiskola., addig ma van 431 kataszteri hold, tehát közel öt­ször annyi, ós hogy ennek folytán évenként különösen a szegény sorsú földiái vesék közt négyszer annyi gyümölcsfaoltványt és cseme­tét tudunk kiosztani, mint eddig. (Elénk helyes­lés.) Panaszkodott a t. képviselő úr azért, hogy az ő eszméi a kormány részéről kellő méltány­lásban nem részesülnek. Engedje meg, de eb­ben egy kis hálátlanságot látok, mert kevés képviselő úr oly szerencsés, hogy egy bizonyos intézményre, mint saját gondolatára rámutat­hasson. A t. képviselő úr sürgette a gödöllői gyümölcsfaiskolát, és ez létét az ő kezdemé­nyezésének köszönheti. Major Ferencz képviselő úr felvetette az erdőtisztek helyzetét és felhozta különösen, hogy azok el ölóptetési vi szonyai felette kedvezőtlenek. Ha erre kiterjeszkedem, teszem nemcsak azért, mert a t. képviselő úr szóba hozta, hanem azért is, mert állami életünkben egy igen ér­demes tisztviselői karról van szó. Ez a. panasz is körülbelül olyan, mint a milyen volt a föld­míves iskolákról szóló panasz: igazolt volt évek előtt addig, míg nem orvosoltatott. Bá­tor vagyok csak jelezni, hogy az erdőtisztek előléptetési viszonyainak javítása, érdekében következő áldozatokat hoztuk : Az erdőtisztek érdekében 303.018 koronát, az altisztek érde­kében 195.804 koronát, — ez utóbbit három évre felosztva -— a, szolgaszemélyzet érdeké­ben pedig 28.740 koronát vettünk fel. E sze­rint az alkalmazottak fizetésének javítása, évi 530.000 korona, plust képvisel, a. aai a, kincs­tári erdők kezelésénél holdanként 18 fillérrel kevesebb jövedelmet jelent. De nem szabad ezt sajnálni, mert tisztességes közegeket és tisztességes szolgálatot csak akkor lehet kö­vetelni, ha az tisztességesen meg is lesz fizetve. (Igaz"J Ügy van! jobb felől) De e javítás ered­ménye is mutatkozik már, mert például az előtt a selmeczbányai akadémián, mikor az előlép­tetési viszonyok kedvezőtlenek voltak, nagy csökkenés állott be a, tanulók számában. De most, hogy észrevették, hogy az előléptetési viszonyok kedvezőbbek, a tanulók Selmecz­bányán megint nagyobb számban jelentkeznek. (Tetszés a jobboldalon.) Áttérek most már, t. képviselőház, a, szőlő és avval kapcsolatosan a, bor kérdésére. (Bánjuk! Halljuk!) Bernáth Béla t, képviselő­társam sürgette a, viharágyúk részére a jelző állomások felállítását. Az én álláspontom a. viharágyukat illetőleg az, hogy az állam kö­telessége e részben tanulmányokat tétetni — én ki is küldtem e czélból Olaszországba, egy tudományos férfiút —•- az állam kötelessége mindenkinek segélyére lenni, de ezen költsé­geket mind az állam terhére róni nem lehet; ez igen messze vezetne. De ha jelző állomá­sokat kivannak szervezni, annak költségeihez az állam is hajlandó hozzájárulni. (Helyeslés jobbfelöl,) Dégen Gusztáv képviselő iír utalt a sopron­megyei kis szőlőgazdák helyzetére. Nekem van tudomáisom e kérdésről, én Sopronmegyében felvételeket is eszközöltettem és örvendeni fogok, ha ott a szőlősgazdák sorsán is lendít­hetek. (Helyeslés jobbról) Felhozatott a bor­kezelés kérdése. Tökéletesen igaz. hogy a bor­kezelés tekintetében nálunk még nagyon primitív viszonyok vannak, nemcsak a, kis­gazdáknál, hanem mondhatnám, még néhol a középbirtokosoknál is. (Igaz! Úgy van! a jobb­oldalon.) Ezért gondoskodtam arról, hogy a, borkezelésről népszerű könyvek írassanak. De ez nem elég, mert könyvekből a borkezelóst megtanulni nem lehet. (Igaz! Ugy van ! jobb felől) Ezért gondoskodtam vándor pinczemesterekről is, a. kik az ország különböző részeiben gja­korlatilag vezessék be a szőlőgazdákat a bor­kezelésbe, (Tetszés és helyeslés a jobboldalon.!) Miután a bornál vagyunk, felemlítem, hogy olvasom ós hallom, hogy a borkereske­dés és a borforgalom milyen siralmas helyzet­ben van. (Halljuk! Halljuk!) Ezt mindig a saját nevemmel kapcsolatban vagyok szeren­csés olva,sni. Természetesen én minden újság­czikkre nem reflektálhatok, mert akkor egye­bet, sem dolgozhatnám. Méltóztassanak tehát megengedni, hogy egy kicsit közelebb lépjek e kérdéshez, (Halljuk! Halljuk!) ós egy kissé azt, megvilágítsam. Mikor borforgalomról be­szélnek az emberek, akkor, ón azt hiszem, azt kell kérdezni, hogy mi van a kivitellel, mi van a behozatallal? Ha a kivitel csökken és a behozatal emelkedik, nagyonrossz álla­potok vannak. De hogyha a kivitel emelke-

Next

/
Oldalképek
Tartalom