Képviselőházi napló, 1896. XXXIII. kötet • 1901. február 4–február 26.

Ülésnapok - 1896-657

í 44 657, országos ülés 1901. február 11-éa, hétfärt. lin a rozsnak, Newyork és London pedig a búzának első világpiacza. Berlinben nincsen megengedve a papirosrozszsal való játék, de Londonban ós Newyorkban a papirosbúzával való játék meg van engedve. Vegyük elő már most az árhullámzásokat kitüntető gabonaértékeket, és azt fogjuk tapasztalni, hogy míg Berlinben a rozs ára bizonyos nyugodt emelkedéssel ós süly édessel a természetes kínálat ós kereslet különbözetének megfelelőleg nyugodt áralakulásokat mutat, addig Newyorkban ós Londonban a papirbúza által befolyásolva az egyes árak hol felszöknek, hol esnek a legnagyobb változatossággal, úgy, hogy látszik, hogy a természetes és nyugodt áralakulásnak, a kínálat és kereslet közti különbözetnek meg nem felelőleg, sőt arra mit sem ügyelve, egész külön alakúi. Ezen állításomat fentártva, ki kell nyilvánítanom, hogy jól tudom és belátom, hogy ezen segíteni nagyon nehéz: de mégis van egy olyan körülmény, a melyre, a t. miniszter úr figyelmét ez alkalommal felhívni kívánom. Szerettem volna, még gazdatársaim előnyére, javára — a kik a minden oldalról jövő, bármily csekély segélyre is rá vannak szorulva —• felemlíteni, hogy milyen üdvös volna, hogyha a katonaságtól az aratási négy hétre kibocsáttatnának legalább azok. a kik egy éven túl már ki vaunak képezve; szerettem volna felemlíteni, hogy mily óriási vagyonszaporulat és előny volna ez az országra nézve, és szerettem volna indokolni ezen állításomat, és azt, hogy ez keresztülvihető annyival is inkább, mert igen magas rangú ós szakképzett katonatisztektől tudom, hogy épen az aratás idején a, legénységre nagy szükségük nem lehet, mert állván mindenütt a vetések, értékkel birő gyakorlatokat velük nem tarthatnak, és épen azért ez alatt az idő alatt, míg csak az országutakon sétáltatják úgyszólván a katonaságot, és míg a kaszárnyákban töltik el a legények a drága aratási időt, sokkal üdvösebb munkát végezhetnének, hogyha azok hazabocsáttatván, otthon aratnának. (Úgy van! Úgy van! jobb felől.) Ezt kitűnő szakkatonák tolmácsolták előttem, és azt hiszem, keresztül is volna vihető. De tudom, hogy a katonaság oly külön rendszabály okkal van körülbástyázva, a, melyeken mi szegény gazdák rést ütni nem tudunk. Ugyanazért ezt csak mint óhajtást fejezvén ki. elfoglalom helyemet azzal a, hazafias hő kívánsággal, hogy áldjon a Mindenható a- földmívelők annyi verejtékével áztatott magyar földnek oly bő termést a jövőben, hogy virágozzék a magyar nemzet és oly lenyes körülmények közé jusson, hogy a földművelés czéljaira legalább is háromszor annyit szavazhassunk meg, mint a mennyi ma van erre felvéve. Különben a költségvetést elfogadom. (Élénk helyeslés jobbfelól.) Elnök: A földmívelésügyi miniszter úr kivan szólani. (Halljuk! Halljuk!) Darányi Ignácz földmívelésügyi miniszter : T. ház! (Halljuk ! Halljuk!) Mindenekelőtt méltóztassanak megengedni, hogy" elsősorban azokkal az ágasatokkal foglalkozzam, a melyek a legszegényebb embert érdeklik. Mert azt hiszem, hogy a törvényhozás érdeklődésére leginkább azok tarthatnak számot, a kik magukat a logkevésbbe tudják védeni, ós a, kik leginkább szorulnak oltalomra. (Ügy van! Helyeslés jóbbfelöl.) S ezért egy perezre kiterjeszkedem a selyemtenyésztés kérdésére. (Halljuk ! Halljuk!) Csak egy perezre, azért, mert alkalmat keresek arra, hogy hálásan emlékezzem meg a törvényhozás színe előtt, is azon önzetlen működésről, a melyet most már annyi évek során át változatlanul teljesített e téren Bezerédy Pál. (Elénk éljenzés ) A mi eredményt eléltünk a termelés terén, a gyárak ós fonodák terén, őszintén elismerem, hogy annak oroszlánrésze őt illeti, (Úgy van! Úgy vau!) és ha nekem abban valami érdemem van, érdemem csak az lehet, hogy én neki megadtam a szabad kezet, hogy bürokratikus nehézségekkel nem akadályoztam őt munkájában. (Elénk helyeslés.) Az előttem szólt Magyary-Kossa Géza képviselő úr behatóan foglalkozott a dohánytermelés kérdésével, ós utalt arra, hogy milyen czélszerü volna a dohánytermelés egyik részét, névszerint mindazt, a mi a termelésre vonatkozik, a földmívelésügyi tárczához utalni Azt hiszem, erről lehetne beszélni akkor, hogyha a dohánytermelés szabad termelési ágazat volna. De mindaddig, míg az monopóliumot képez, — már pedig azt hiszem, hogy a gazdák érdekében is van az, hogy monopóliumot képezzen. — mindaddig alig lehetséges, hogy ezen ágazatnak javarésze a pónzügyiminiszteri tárczától elvonassók. Az% azonban meg kell jegyeznem, hogy t. barátom a> pénzügyminiszter úr ez ügyekben mindinkább él tanácsaimmal, így például tárgyalások folynak köztünk arról, hogy a magterrnelóst nemesítsük, mert ez első kelléke annak, hogy a dohánj^termelés magasabb színvonalra emelkedjék. Méltóztatnak tudni, hogy a ház megszavazta előterjesztésemre a doháiiykertószekről szóló törvényjavaslatot ; de ezenkívül a pénzügyminiszter úr támogatása mellett és a törvényhozás áldozatkészségével Debreczenben oly dohánykisórletezési állomást létesítettünk, a mely az európai tudomány szempontjából is megállja, helyét. (Igaz! Úgy vari! a jobb- és baloldalon.) Meg kell jegyeznem e helyütt, hogy a