Képviselőházi napló, 1896. XXXIII. kötet • 1901. február 4–február 26.
Ülésnapok - 1896-656
Oőfi. országos ülés 1901. arra kérve őt, hogy itt a ház színe előtt egészen nyíltan ós őszintén adja meg a választ (olvassa): *Igaz-e és van-e tudomása arról, hogy a marosvásárhelyi szabadelvű pártnak a most lefolyt szomorú kimenetelű választásra pénz küldetett, ós hogy ezen pénz a választásra fel is használtatott a szabadelvű párt által?* Szándókozik-e a miniszter úr vizsgálatot tartatni az iránt, hogy kik küldték a pénzt, ós micsoda forrásból származott ezen pénz ? Igaz-e, hogy a marosvásárhelyi választást megelőzőleg úgy a kinevezett rendőrkapitány nyal, valamint a volt polgármesterrel a betöltendő polgármesteri állásra vonatkozólag a miniszter úr által előre megállapodás törtónt, és e felett a kérdés felett tárgyalást folytattak ? Igaz-e, hogy a miniszterelnök úr szigorúan utasította Mikó Árpád főispánt. (Halljuk! Halljuk!) hogy minden eszköz felhasználásával hasson oda, hogy a marosvásárhelyi választásnál a kormánypárt jelöltje jusson győzelemre.* A mikor ezen kérdést megteszem, (Halljuk ! Halljuk!) ezzel semmi egyéb czélom nincs, mint az, hogy az ország és parlament nyugtattassók meg arra nézve, hogy szakítva a régi rendszerrel, (Helyeslés a szélső baloldalon.) az általános választások alkalmával a tiszta választás a maga teljességében érvényesülni fog, (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) mert hogyha ennek érvényesítése nem fog bekövetkezni, akkor nyugodt tanácskozásra a jövőben nem számíthat a kormány. (Úgy van! Úgy van! a szélső baloldalon.) Mert ha azon úton hozatik össze ismét egy többség, a melyen a. legutolsó Választás alkalmával megalkottatott; ha itt alkudozások és paktálások tárgya lesz a népképviselet: akkor ezen padokról, bárkik fognak is itt ülni, (Úgy vau! Úgy vau! a szélső baloldalon.) a legkeményebb megtámadtatásban fognak a korrupezió, a szervilizmus és a nép jogainak konfiskálói részesülni. (Elérti: helyeslés a szélső baloldalon.) Ezen kérdésekre kérem a, t. miniszter úr válaszát. (Halljuk! Halljuk!) Elnök: A miniszterelnök úr kivan szólani. Széll Kálmán miniszterelnök: T. képviselőház! (Halljuk! Hulljuk!) Egy kissé szokatlan dolog ugyan, hogy napirend előtti felszólalás czímén ilyen kérdések intéztessenek hozzám, de nem akarván kitérni a válasz elől, nem tekintem a felszólalást interpellácziónak, habár irásba ós kérdő-pontokba, van foglalva, hanem napirend előtti felszólalásnak tekintem, mert különben a házszabályok értelmében nem is foglalhatna helyet. Erre a feníörgó körülményeknél fogva indíttatva érzem február 9 én, szombaton. V2?> magam azonnal megtenni megjegyzéseimet. (Halljuk! Halljuk!) Én azt hiszem, t. ház, hogy a ki higgadtan ős elfogulatlanul, a szerencsétlenségtől ós attól a kinos érzülettől, a melyet az mindnyájunkban keltett, elvontan volt szives mórlegelni azt, a mit én a történt sajnos ós kínos esemény okának kiderítése és a vizsgálat teljesítésére nézve előterjesztettem a t. háznak, az kénytelen elismerni, hogy az igazság megálla- , pításában, felderítésében, a valónak, az igaz valónak keresésében és abban, hogy azután mindenki elvegye abból a vizsgálatból azt, a mi neki kijut, akár a, felmentő, akár az elitélő ítéletet; nem lehet korrektebb és kielégítőbb álláspontot elfoglalni, szigorúbban, részrehajlatlanabbúl és messzebbmenőleg intézkedni, a mint én intézkedtem. (Élénk helyeslés. Ugij van ! Élénk tetszés a jobboldalon é< a középen.) És ón a t. képviselő urak igaz^ágórzetóre appellálok: lehet-e többet követelni, mint a mennyit én önként felajánlottam, ós emlékeztetem a t. képviselő urakat, a mint már tegnap is mondtam, hogy ón ezt semmiféle sürgetés, vagy semmiféle presszió hatása alatt nem tettem, hanem ez az elhatározás akkor keletkezett, mielőtt még ebbe a házba beléptem, mielőtt azon hangulatról és azokról, a. mik itt mondattak, tudomással birtam volna. A tényállás megismerése után, rögtön vissza érkezésem után, mielőtt még lakásomra mentem volna, a pálya* udvaron határoztam el a szigorú, pártatlan vizsgálatot és a vegyes bizottságot. Én ezt azért hozom fel, hogy lássák a t. képviselő urak és a t. ház, hogy bennem a szándék erős ós komoly, megtenni mindent, a mi a teljes igazság felderítésére megtehető. (Elénk helyeslés a jobboldalon.) Már most a t. képviselő úr azt mondja, hogy a, maga részéről ebbe bele is nyugszik, de vannak ennek a választásnak és egyél) inczidenseinek bizonyos egyéb körülményei, a melyek arra indítják, hogy ezeket a kérdéseket felvesse. Ezekről is egész komolyan fogok nyilatkozni. Én régibb tagja vagyok ennek a háznak, mint a t. képviselő úr, és talán Madarász József képviselő úr kivételével régibb, mint önök ott mindannyian. Mióta a közpályán működöm, a mióta mint fiatal kezdőember a közpályára hivattam kerületem bizalma által, ideálként állítottam, magam elé, hogy az, a ki ebbe a terembe belép, a nép bizalmának letéteményese ós a tiszta bizalomnak képviselője legyen. (Élénk, általános helyeslés.) Én ideálként állítottam magam elé a tiszta választásokat a nép akarata és bizalma spontán közvetlen és, tiszta megnyilatkozásának az ideálját. (Élénk, általános helyeslés.) 16*