Képviselőházi napló, 1896. XXXIII. kötet • 1901. február 4–február 26.
Ülésnapok - 1896-655
fi55. országos Illés 1901. február 8-án, pénteken. 115 statálja-, hogy e szerencsétlen eseményen és inczidensen kivűl a választási eljárás egészen korrekt volt, de azért mégis mindezekért a miniszterelnök felelős. (Igaz! a szélső baloldalon.) Major Ferencz: Miért hagyta meg a főispánt ? Széll Kálmán miniszterelnök: Mindezek daczára, bár csábos volna e logika tekervényeivel foglalkozni, (Nagy zaj a szélső baloldalon. Elnök csenget.) és kicsit megvizsgálni, hogy ez a konklúzió helyes-e, logikus-e ós rám illik-e, én annyira akarok minden politikai vonatkozású kérdéstől most tartózkodni, hogy — mert erre (Mozgás a bal- és szélső baloldalon.) lesz alkalmam visszatérni — hogy én ilynemű megjegyzésekkel ós reflexiókkal a nyilatkozatot, a melyet teendő leszek, nem akarom megzavarni. (Helyeslés jobbfelöl.) Nem akarom kibővíteni, nem akarom színezni, (Halljuk! Halljak!) a legobjektivebben és legtárgyilagosabban akarok nem is vitatkozni, nem is fejtegetni, hanem tisztán csak nyilatkozni. (Halljuk! Halljuk ! a jobb- és baloldalon.) a kérdésnek mostani stádiumában, a mikor a t. ház nincsen hivatva — mert napirend előtt van — határozatot hozni és mikor előttem áll az interpelláczió egész sora ... Pichler Győző: Ily bevezetést kellett volna csinálni Marosvásárhelyen is! (Zaj. Elnök csenget.) A csendőrök nem csináltak ily bevezetést! (Nagy zaj.) Elnök: Pichler Győző képviselő urat kérem, ne szóljon olyan gyakran közbe ! (Halljak! Halljak'!) Széll Kálmán miniszterelnök; Előttem vannak az interpellácziók, a melyekre nyilatkoznom kell és akkor fejtegetnem is kell a dolgot, mert akkor a háznak alkalma és hivatása lesz határozni is. Gondolom, igen egyszerű és igen világos motivácziója ez annak, hogy miért nem akarok fejtegetésekbe bocsátkozni. Higyjók meg t. képviselő urak, én oly mélyen fájlalom és sajnálom a történteket, mint önök, (Zaj a szélső baloldalon.) Engem ez époly kínosan érintett, mint bárkit e házban, és az ón megilletőclésem és felháborodásom ép akkora volt. mint az önöké. Mikor Endrey Gyula képviselő úr sürgönyét vettem, mert az övé volt az első, (Zaj a szélső baloldalon. Elnök csenget.) azonnal intézkedtem, a mennyire a dolgok előzetes tudomása mellett intézkednem lehetett. Most arról akarok beszámolni, miről intézkedtem akkor, ós miről intézkedtem azóta. Én rögtön intézkedtem, hogy a legrészletesebb és legkimerítőbb jelentések történjenek. Gondolom, hogy minden dolgot ezzel kell kezdeni. (Zaj és ellenmondás a szélső baloldalon.) Qlay Lajos : Feli kell függeszteni valamennyit! (Elénk helyeslés a szélső baloldalon.) Elnök: Csendet kérek képviselő urak! (Felkiáltások: Helyre!) Széll Kálmán miniszterelnök: Ezután azonnal intézkedtem sürgönyileg, hogy vizsgálat indíttassók meg. Tegnap este megérkezvén, kint a vasúton átvettem a jelentésót azoknak, a kik engem helyettesítettek távollétem alatt. Ezen jelentések alapján arról győződtem meg, hogy az egyszerű vizsgálat nem felel meg a helyzetnek; és már tegnap este elhatároztam, hogy egy vegyes vizsgálóbizottság küldessék ki, az eseteknek rendkívüli természeténél és súlyánál fogva és azon czólból. hogy a, legalaposabb, a legrészletesebb, a legbehatóbb, a legpártatlanabb és a legszigorúbb eljárás követtessék. (Élénk helyeslés jobbfelöl és a baloldalon.) Itt vannak előttem azok a kontrovertált jelentések, egy egész csomó. Én anynyira keresem az igazságot ebben az ügyben ós annyira akarom azt. hogy a tónyálladéknak mind izében a legártatlanabbb és legszigorúbb vizsgálat állapítsa meg a valót és az igazságot, hogy én ezen jelentésekből még a tónyáliadékot a magam számára sem konstruálom meg. (Élénk helyeslés jobbfelöl.) Nem konstruálom meg azon előadások alapján, melyeket hallottam, nem azon hivatalos vagy félhivatalos jelentések alapján sem, melyek előttem feküsznek, hanem meg fogom konstruálni azon vizsgálat alapján, a melyet hogy miként állítottam össze, meg fogom mondani. (Zaj a szélső baloldalon. Halljak! Hadijuk! jobbfelöl.) § Én még a tónyáliadékot sem állapítom meg a magam számára sem, ós ebből méltóztassék látni, miiven lelkiismeretességgel, milyen komolyan és milyen szigorúan nyúlok a dologhoz. Én, mert ezen véghetetlenül sajnos jelenetnek leírását hallottam, kötelezve érzem magamat, minden innen levonható következtetés nélkül két táviratot felolvasni, a mely ezen jelenetnek leírását tartalmazza az illető csendőrparancsnok részéről. (Felkiáltások a szélső baloldalon: Ott sem colt!) Kein következtetek belőle semmit. (Egy hang o szélső baloldalon: Akkor kár felolvasni!) Én gondolom, hogy szükséges, hogy akkor, mikor a t. képviselő urak optima fide előadták benyomásaikat-, a miket ott vettek és hallottak — ők sem voltak ott. (Igaz! Ugy van! a jobboldalon.) — akkor én is engedelmet kérjek erre azzal a határozott kijelentéssel, hogy ebből nem konstruálok magamnak tónyáliadékot, nem fogadom el valónak, nem fogadom id bebizonyítottalak, abszolúte nem következtetek belőle, hanem felolvasom két oly embernek táviratát, ki 15*
