Képviselőházi napló, 1896. XXXIII. kötet • 1901. február 4–február 26.

Ülésnapok - 1896-655

655. országos ülés 190t. február 8-án, pénteken. 111 vagyunk?* És ess volt a szerencséje, mert a feje fölött repült el a golyó. Á csendőrség megtámadásáról hogy is lehetett volna szó ? Egyik megfogta a szuronyt, mert nem tudott hátrálni, s azt mellen lőtték. Egyszerre azután ez után a csendőr után mint a dióropogás 12 lövés hangzott el, egy csomó ember vérében összehullott a téren, a csendőrök pedig álltak, mint a kik jól teljesítették kötelességüket és vártak addig, míg nagy sokára rendőrtisztviselő is mutatkozott a láthatáron, a kinek aztán beszámoltak a pecsenyékkel és mint a kik jól végeztek, katonásan vállukra tették a fegyvert és eldefiliroztak. (Nagy nyugtalanság és zaj a-szélső baloldalon.) így történt a marosvásárhelyi vérengzés. Én nem hiszem, hogy bárki is helyeselhetné az ilyen dolgot. Az ilyen dolgot nem helyeselheti tisztességes magyar ember,mert az egy rettentő, az egy meggondolatlan vérengzés volt, a. melyet semmivel a világon indokolni ós menteni nem lehet. (Ügy van! ügy van! Tartós mozgás a szélső baloldalon.) Egy körülményt akarok még megemlíteni. A függetlenségi pártiak tanyája szemben azzal az erős csendőrkordonna], mely minden ok nélkül ós előzetes felszólítás nélkül lőtt. a

: Zöldfa vendéglőben volt, 20—22 lépésnyi távolságra. Nagy Dániel maíomrnester onnan jött' ki két öcscsével, nem is volt a tömeg közt, ott lőtték le, (Nagy zaj és nyugtalanság a szélső baloldalon.) és mikor szétriadt a közönség, ós két öcscse: — Gergely József ós Gergely Dénes, fel akarták venni, azokra, is rálőttek. (Nagy zaj és felkiáltásai- a szélső baloldadon: Gyalázat!) Az egyiknek az arczát súrolta a, golyó, a másiknak a karját lőtték keresztül. Szavahihető egyéntől értesültem, hogy megtörténvén a törvényszéki ós a rendőri bonczolás. kitűnt, hogy a. lövések nagy része hátulról érte a sebesülteket. (Zajos fél kiél távol a szélső baloldalon : üt'•vannak-e zárra a bűnösök! Mi ran a főispánnal ? Tartós nyugtalanság.) • Mikor ez az eset megtörtént, az egész város közönségén a legnagyobb felindúltság, elkeseredés, részben pedig félelem vett erőt, hogy így bánnak az ellenzéki közönséggel és így akarják a marosvásárhelyi H. kerületben a kormánypárti jelölt győzelmét kierőszakolni. A mint hallottam ezeket a dolgokat, a városházáról; mely az első választókerületben van, lerohantam, kocsiba: ültem, az események helyére mentem, hogy tájékozást szerezzek magamnak. Mikor láttam, mi történt, és láttam, azt a nagy felindulást és elkeseredést a polgárok közt, felmentem az I. kerületi választási elnökhöz ós hivatkozva a választási törvény 79. §-ára, mely.szerint »hogyha a választás folyama alatt oly akadályok merülnek fel, melyek miatt a választást rendesen folytatni nem lehet,, a választási elnök a választást felfüggeszti* — kértem, hogy egy órára függeszsze fel a választást, högyhiveinketmegnyugtassuk, hogy bátran járulhatnak a választási urnákhoz, nem fogják őket megakadályozni (Felkiáltások a szélső baloldalon: Lelőni!) és szigorú vizsgálat lesz. A választási elnök úr, ki egj^óbkónt gimnáziumi professzor, kereken kijelentette, hogy a vérengzés nem az első, hanem a második kerületben történt — mintha • ilyen kisebb városban krétával el lehetne választani a kerületeket, — s egy perezre sem függesztette fel az eljárást. Akkor történt, hogy én a magam és a másik bizalmi férfiú, Dabóczi Mihály társam nevében kijelentettem, hogy ily körülmények közt a választás további folyamán nem veszünk részt, csináljanak a mit akarnak. Eljöttünk, pártunk pedig az I-ső kerületben a választástól e miatt visszalépett. Én akkor kimentem a helyszínére, hogy részletesebb tapasztalatokat szerezzek. A. jobbpártiak, a balpártiak közt — hogy ezzel a közönséges kifejezéssel éljek — egyhangú volt a felháborodás, ós mindenki, a ki függetlenül nézetét megnyilatkoztathatta, a, főispánt, a főkapitányt, a csendőrséget és azt a t. választási elnököt hibáztatta:, (Igaz! Úgy ran! a szélső baloldalon.) a ki jobb lett volna, ha otthon a tojásain tánczolt volna és nem jött volna el választási elnöknek. (Zaj a szélső baloldalon.) Én láttam, t. képviselőház, (Halljuk! Halljuk!) a> szerencsétlen áldozatokat ott a helvszinén vérükben feküdni: láttam azt, hosv Marosvásárhely városában, a hol országos közkórház is van, a város közegei úgyszólván minden előintózkedést elhanyagoltak, semmit sem tettek, a szerencsétlen áldozatokat lábuknál fogva húzgálták a kapuk aljába, (Zaj és nyugtalanság a szélső baloldalon.) a hol vérük kifolyt ós délután négy-öt óra: közt is még abban a. vérben gázoltak. Pichler Győző: Bernády főkapitánynak ez a perverz élvezete. (Nagy zaj a szélső baloldalon .) Endrey Gyula : Rettentő fejetlenség volt ott! Hogy neveket említsek, az igen tisztelt miniszterelnök urnak szíves ügyeimébe ajánlom, hogy a közvetlen szemtanúk közt ott volt Kis Pál csizmadia. Veczkán Mihály szabó-, mester, Boér Lörincz kefekészitő, Timár János szabómester, Pál Miklós késesmester, Szarnák Ferencz hentes, Borbély Pál földmíves, Gergely József ós Dénes csizmadia, mesterek. Méltóztassék ezeket .kihallgattatni, majd ezek megmondják, hogy milyen kicsiségért, milyen semmiségért, milyen jogtalanul ós igazságtala-