Képviselőházi napló, 1896. XXXII. kötet • 1901. január 15–február 1.

Ülésnapok - 1896-637

fiS". országos ülés 1901. január 17-én, csütörtökön. 71 a t. miniszterelnök úr, hogy ezt hosszú időre el íehet odázni, hogy mi, ha állami feladatainkat szaporítjuk, ha követeléseinkkel mindig erősebben lépünk lel a társadalom minden rétegével ós osztályával szemben vájjon nyilt arczczal, szégyenérzet nélkül állhatunk-e a társadalom többi osztályai előtt, ha ők azt mondják: adjatok nekünk jogokat, mi pedig, a kiket szintén a 48-as nagy átalakulás tett a közjogok részeseivé, azt fogjuk mondani, szűk látókörrel ós szűkkeblűséggel, hogy mi ezt megtagadjuk tőletek: mi tinéktek csak súlyos közterheket juttatunk. (Élénk tetszés a szélső baloldalon.) Hiszik azt, t. képviselőház, hogy még ez folytatható? Én azt hiszem, hogy ez többé nem folytatható. (Igazi XJgy van! a szélső baloldalon.) És azért, t. képviselőház, a magam részéről is teljes lélekkel csatlakozom azon felfogáshoz, a mely itt ós különösen Holló Lajos b. barátom beszédében megnyilvánult és a magyar állam tovább kiépítésének egyik lehetőségét csak ebben látom. (Élénk helyeslés a szélső halold adón.) De, t. képviselőház, azzal, hogyha az 1848-ban a magyar államra reá ruházott igazi szabadelvű feladatok keretén belül — mert hiszen Magyarországon igazi szabadelvűség csak a 48-as szabadelvűség lehet, a szabadság, testvériség ós egyenlőség eszméinek továbbiej lesztésóvel — akarjuk a magyar államot tovább fejleszteni, akkor ez csak tígy lehetséges, hogyha az államnak ezen rétegeire és osztályaira, is támaszkodunk, ós ha ezeket bevonjuk alkotmányunk sánczaiba, akkor csak annál inkább fokozzuk bennük, e hazához való tartozásuknak és e hazához való ragaszkodásuknak érzetét. (Igaz! Úgy van! a szélső baloldalon.) És, t. képviselőház, szemben azon nagy evoluczióval, a mely különösen a szomszéd államban, Ausztriában lefolyik ; szemben azon nagy feladatokkal, a melyek esetleg még a magyar parlamentre haramiának; szemben azon ga,zdasági feladatokkal, a melyek még a gazdasági életre várnak: az egyetlen megoldás csak az lesz, ha kitágítjuk az alkotmány élvezetében részesülő osztályokat Magyarországon és ha így az 1848-iki, tehát igazi szabadelvű szellemben alakítjuk át parlamenti életünket. (Helyeslés a szélső balodalon.) Elégpélda, t. képviselőház, erre nézve államoknak, a többi államoknak nagy sorozata,. Mert hiszen, t. ház, ezen államok legtöbbje melyekben a választói jogot általánosították bizonyítja azt, hogy a választóknak szaporítása nem úgy történt ós nem azért történt ott sem, hogy többen legyenek a választók. Nem azért törtónt, hanem azért, mivel több lett az állam fogalma, mivel több lett a társadalom fogalma és így önkénytelenül is ezen többletet be kellett venni a parlamenti jogokban való részesülők közé, A nagy franczia forradalom, t. ház, a szabadság egyenlőség, testvériség jelszavával tűzte ki zá.szlóját. 1848-ban a magyar állam ezen jelszóval küldte seregeit alkotmányának megvédésére. És midőn a, jobbágyság felszabadult, az első szabad társadalom számára megalkották akkor a 48-iki választási törvényt. De egy félszázad alatt, t. képviselőház, ez a társadalom nagyobb lett, (Igaz! Úgy van! a szélső baloldalon.) az állam több lett, (Helyeslés a szélső baloldalon.) a, feladatok belterjesebbek lettek. Tehát nem azért veszszük mi be e többletet, hogy több választó legyen, hanem hogy a nemzet, a társadalom a parlamentben valósággal képviselve legyen, (Igaz! Ugy van! a. szélső baloldalon.) és hogy ennélfogva a parlamenti népképviseleti rendszer igazi alkotmányos úton biztosíftassók. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Holló Lajos: Kinőttük a gyermekruhákat! Visontai Soma: A parlamenti reformnak ezen nagy kérdése mellett még élénkebben tárul élénkbe a többi alkotmánybiztosítókot képező közjogoknak nagy kérdése is. Én ezen kérdésekkel, t. képviselőház, már általános költségvetési beszédemben foglalkoztam, és minthogy nem vagyok barátja annak, hogy igazainkat részletes vitatkozásokkal itt a parlamenti fórum, előtt, küzdjük ki, válaszokkal és viszonválaszokkal, mert utóvégre arra. sem idő, sem alkalom itt a parlament előtt nincsen: én azért a múltkor, midőn a miniszterelnök úr ténybeli állításaimra, reflektálni szives volt, egy újabbi viszonvála.szszal nem akartam a t. házat untatni ős türelmét igénybe venni. De, t. képviselőház, kapcsolatban a parlamenti reform kérdésével, kénytelen vagyok az egyéb közjogokra, közszabadságokra is áttérni. (Halijai,:! Halljuk!) Kénytelen vagyok azért, mert ahhoz, hogy olyan társadalom nevelődjék Magyarországon és a, kormányzat olyan legyen, a mely egy nagy szabadságreform létesítésére képes, szükséges, hogy az egyéb alkotmámdáztosítékok is ebben az országban szilárd alapon nyugodjanak, és épen azért kénytelen vagyok a miniszterelnök úrnak azon beszédére, a melyben ő az én felszólalásomra reflektált, visszatérni. (Halljuk! Halljuld) Kétségtelen, t. képviselőház, hogy egy országban a közszabadságok csak akkor respektáltatnak és az alkotmány csak akkor nyu-