Képviselőházi napló, 1896. XXXII. kötet • 1901. január 15–február 1.

Ülésnapok - 1896-636

54 636. országos ülés 1901. január 16-án> szerdán. elszánt lélekkel kell szanálni, különösen akkor, a mikor annak visszaélései ezt az országot majdnem forradalmi állapotba kergették. (Élénk helyeslés a baloldalon.) T. ház! Lesz alkalmam kiterjeszkedni erre az újévi kis inczidensre is. Nem akarom ez alkalommal tenni, nem akarom a t. ház türelmét igénybe venni ezzel; lesz alkalmam máskor. De már most is jelezhetem azt, hogy én igazat adok Falk Miksa t. képviselőtársamnak abban, hogy a régi gárda meg nem halt, meg nem adta magát; meg nem halt s meg nem adta magát itt benn a teremben; látszólag megadta magát kint, de meg nem halt ós lesi azt a pillanatot, a mikor feléledhet, különösen akkor.. . Igaz ez ? Zmeskál Zoltán: Igaz! (Derültség.) Rakovszky István: Igen örülök, hogy Zmeskál Zoltán t. barátom is hetyeselte ezt. Igaz ez akkor, a mikor a miniszterelnöki székből, megengedem, egészen jó szándékkal, megengedem, talán a körűlmónj-ek nem alapos ismeretéből, biztató jelek adatnak. Széll Kálmán miniszterelnök: Mire? B»ak0VSZky István: T. miniszterelnök úr ! A részleteknél erre is ki fogok terjeszkedni. A közigazgatás Magyarországon épen olyan állapotban van, mint azelőtt volt. Látom a jó szándékot, látom, hogy megvan az akarat, de azt az erős kezet, a mely a megfogamzott jó elhatározást végrehajtaná odakünn, mai napig nemcsak, hogy nem látom, hanem még azt is látom, hogy különféle befolyások közbelépnek ós a jó szándék nem lesz végrehajtva. (Úgy van! Úgy van! balfelöl.) Elismerem, hogy a miniszterelnök úrban megvan a jó szándék, de lehet, hogy a körülménj^ek, a politikai helyzet olyan, vagy hogy az a posvány olyan, hogy az a bűz olyan intenziv, hogy még meg sem merik, vagy meg sem akarják közelíteni. (Úgy van! Ugy van! a bal- és szélső baloldalon.) T. ház! Ez a rossz admüűsztráczió, a melynek átka alatt görnyed ez az ország, az oka annak, hogy egészséges állapotok a közéletben nem fejlődhetnek ki. (Úgy van! bal felöl.) És én mondhatom, hogy igazán örömmel töltöttek el az imént Mezőssy Béla ós különösen Holló Lajos t. barátaimtól hallott felszólalások. Egy kezdeményezés akart ez lenni azon irányban, hogy véget kell vetni végre ezen országban ezen hamis parlamentarizmusnak, a mely csak adja a parlamentarizmust, de nem egyéb, mint egy pártnak a zsarnoksága, (ügy van! Úgy van! a hal- és szélső baloldalon.) sőt nem is egy pártnak, hanem egy haszonleső kotteriának a zsarnoksága. (Ugy van! Ugy van! a bal- és szélső baloldalon.) & mely előtt nem az ország előnye, hanem a magánérdek a vezérlő momentum. (Ugy van! bal felöl.) Ez indított engem a felszólalásra. Elveket hallottmik itt, a melyek minálunk is élénk visszhangra találtak. Hallom, hogy egy akczió indul meg, a mely a választói jogot ki akarja terjeszteni, sőt a mint értesülve vagyok, a t. függetlenségi párt az általános szavazati jogig akar elmenni. Én a t. függetlenségi párttól nem is vártam mást. (Úgy van! Ugy vem! a bal- és szélső baloldalon.) Nem is gondolhattam felőle mást, mert egy párt, a mely a liberalizmus terén a legszélső irányzatot követi, (Ugy van! a szélső baloldalon.) a mely úgy mondhatnám: a radikális liberalizmus alapján áll, a népszabadságot is mindjárt a végletekig kívánja kiterjeszteni. (Úgy van! Ugy van! a szélső baloldalon.) E tekintetben egy függetlenségi ember nézetem szerint másként nem is gondolkodhatik és indítványt nem is terjeszthet be. (Úgy van! Ugy van! a bal- és szélső hal old álon.) A mi álláspontunk más; mi közel állunk ahhoz, bár nem megyünk e kérdésben ily messzire, mert mi egy konzervatív párt vagyunk és mint ilyen, a fokozatos fejlődóst akarjuk érvényesíteni a parlamenti reformnál. A mostani választási rendszer fenn nem tartható. (Ugy van. Ugy van! a bal- és szélső baloldalon.) Ezt mi abban a perezben láttuk, ós hangoztattuk, a midőn ezen. pártot megalakítottuk. Mi is kezdettől fogva azon voltunk, hogy a választói jog kiterjesztessék, sőt egyszer, a kérvények tárgyalásakor már volt alkalmam kijelenteni azt, hogy ón nem állok azon plutokratikus állásponton, a mely a politikai jogokat a pénzes zsák szerint móri ós a mely szerint az, a. ki tud fizetni választó és az, a ki megadja a pénzbeli adót, az választó, míg az, a kinek nincs oly magas adója, mint a mennyit a törvény kivan, a jogból ki van zárva. Én a minimumként azt a tételt állítottam fel, hogy az, a ki azt a másik sokkal nehezebb, sokkal nyomasztóbb adót, a véradót megfizeti; (Élénk helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) a ki az ország ós a dynasztia érdekében meghalni kész, annak legyen joga az ország ügyeinek rendezésébe is bele szólani, (Élénk helyeslés a bal- és szélső haloldalon.) és hogy a választói jog kiterjesztésénél a minimum az legyen, hogy mindenki, a ki fegyverfogható, a ki fegyvert hord, és katonai kötelezettségének eleget tesz, egyszersmind választó is legyen. így van ez a művelt Németországban, tehát mi, a kik oly nagyra vagyunk a liberalizmussal, menjünk el szintén legalább is addig. (Élénk helyeslés a bal- és szélső baloldalon,) Másodszor, t. ház, mi mindig sürgettük azt, hogy a választókerületek igazságosabban osztassanak be. Hiszen tiszta nevetség, hogy vannak választókerületek, mint a minő pél-