Képviselőházi napló, 1896. XXXII. kötet • 1901. január 15–február 1.

Ülésnapok - 1896-636

(!36. országos ülés 1801. január lfi-án^ szerdán. íií.) még terjesen fedezte és lekötötte a nemzetnek jogát, mert az akkor élő független nemzedéknek minden tagja birt a politikai jogosultságnak mértékével ós azonkívül kiegészítették annak körét a független polgárok százezreivel, a kikhez még nem volt módja és .alkalma a hatalomnak, hogy hozzájok férkőzzék. 1848 ban még erőteljes volt a vármegyei önkormányzat, mely védelmébe vette a nemzeti önkormányzat függetlenségét. Ezután következtek olyan idők ós oly intézmények, melyek az 1848-ban lerakott alapokat teljesen lerombolták. Erre következett húsz óv szomorú korszaka, mely egy egész élő nemzedéket tett szolgalelkűvé, hajlókonynyá, leniondóvá és megtagadóvá a nemzet jogai iránt úgy, hogy e nemzedék 1867-ben már nem volt képes olyan ellentállást kifejtem a nemzet jogainak védelmében. De megváltozott még egy más körülmény is, a melyre nem voltunk tekintettel. Az, hogy a kiknek 1848-ban politikai jogai voltak még, azoknak a jogosultaknak százezrei elpusztultak, elhaltak és helyükbe léptek az 1848-ban még nem létezett hivatalnoki elemnek százezrei, a kik a központi hatalomtól, a központi kormánytól nyerték az irányzatot, a kik reá nehezedve a nemzet kis rétegére, a mely politikai jogokkal birt, könnyen hozzáférhetővé és a hatalom által kezelhetővé tették a népképviseleti rendszert. Erre nézve, t. képviselőház, beszédem további-folyamán néhány adatot fogok felhozni, de most esak arra a köztudatra hivatkozóin, a mely az egész országban keletkezett, hogy itt a hatalomra jutásnak nem azok az eszközei, a melyek más parlamenti államokban vannak, hogy ugyanis a nemzet jogainak védelmére sikra kell szállni, hogy egész életét kell eltölteni az elvek szolgálatában, a nemzet meggyőzésében igazai iránt, hogy ennek a küzdelemnek a nemzet jó voltáért kell folynia, hogy nálunk nem ez az útja annak, hogy parlamenti egyéniségek érvényesüljenek, hanem az, hogy a nemzet jogait tagadják meg és ajánlkozzanak oda a hatalomhoz, hogj' a nemzet érdekei ellenére is képesek kezelni a közhatalmat és a nemzet érdekei ellenére is képesek kezelni a kormányzatot. Itt nem a küzdőpártok harczaiban nőnek fel a pártvezérek, a kiket meghívnak a nemzet kormányzására, hanem a Burg bizalmasainak és bizonyos pártmachináeziók támogatásával jutnak hatalomra a kormányok, ós a hatalomra ekként jutott kormány rendelkezik is azokkal az eszközökkel, a melyekkel itt a többséget és a parlament feletti uralmat gyakorolhatja, (Úgy van' a szélső baloldalon.) Azt mondják, ós igazság van ebben, hogy az emberek gyengék, és a kor sülyedt annyira, hogy e visszásságok bekövetkezhettek. Azonban ez csak részben igaz, mert a törvényes intézményeknek épen az a czéljuk, hogy megvédelmezzék a kor gyengesége, az emberek sülyedtsóge daczára az alkotmány intézményeit. Hiszen a törvényeket, kódexeket sohasem szabják ahhoz, hogy az emberek erkölcsi érzülete milyen erős, hanem ahhoz, hogy vannak g,yengóbb lelkületűek, a kiknek irányt kell szabni, hogy a törvényes intézmények kereteihez szabhassák cselekedeteiket. Más nemzetek, midőn az alkotmányon rés támad, rögtön oda sietnek és nem engedik, hogy az a rés tovább terjedjen, hogy az egész bástya falai összeomoljanak, hanem azon vannak, hogy a mit az idő lerontott, azt az erősséget az élő nemzedék hazafisága újraépítse, hogy az örökké erős bástya. legyen az alkotmány szolgálatában és védelmére. (Helyeslés a szélső baloloalon.) A kor gyengeségét és az emberek hibáit az alkotmányos intézmények szilárdságának és a törvények erejének kellett volna visszautasítania. Hiszen más nemzetek törvényhozása példa arra, hogy mennyire megérzik a vészeseket és mennyire megteszik az óvóintózkedóseket, ha veszéfy fenyegeti az alkotmány épségét. Midőn Francziaországban a boulangerizmus nagy hódító ereje az ő színpadi hatásával, diktátori fogásaival előtérbe nyomult, a franczia nemzet rögtön észre vette, hogy serutin de liste, a vármegyék szerinti választás az ily diktátori erő kezében a parlamentarizmus romlására vezethet ós ezért eltörölték a lajstrom szerinti szavazást a'vidéken és áttértek a kerületenkénti egyénenként való szavazásra, ós a boulangerizmus terjedését lehetetlenné tették. Az angol parlamenti életben nincs választási visszaélés, amelyeket ott a legéberebb figyelemmel ne kísérnének, és már a legközelebbi alkalommal az összes pártok pártkülönbség nélkül ne kísérelnék meg az orvoslást ós a visszaélést intézményekkel lehetetlenné tenni. Csak mi voltunk azok, a kik egész gondatlansággal és könnyelműséggel engedjük 1848. óta romlani alkotmányunkat, hogy azon rések és repedések támadjanak, a melyeken beférkőzzék egy élősdi csapat, a mely nem az alkotmány védelmét, hanem önmagának fentartását ós erősségót kereste az alkotmányosságban. (Igaz! Úgy van! a szélső baloldalon.) Ezért a parlamenti reform nálunk nem az, a mi másutt ós nem egyes hiányok kiegészítése, hanem egész alkotmányos életünknek alapjaiból való felépítése, újrafelállítása azon támaszoszlopoknak, a melyek azt támogatják. (Úgy vau! a szélsőbal felől.) Lehet, t. képviselőház, hogyha ez a nemzet az ő rendelkezési jogát parlamentje felett