Képviselőházi napló, 1896. XXXII. kötet • 1901. január 15–február 1.

Ülésnapok - 1896-650

6")0. országos ülés 1901. mondhassák azt, a mi nekik fáj, a mit ők kérnek, a mit kivannak ós a mit a nemzet ós az ország jólétére helyesnek tartanak, (Élénk tetszés és helyeslés a szélső baloldalon.) Azért az elintézésnek az a módja ós alakja, a mely itt előttünk fekszik, nem elintézés, mert az egyszerűen arczába vágja a nemzeti közvéleménynek, hogy nem törődik veled a magyar képviselőház ! (Igás! Úgy van! a szélső baloldalon.) T. képviselőház! A mikor én első sorban •— azt hiszem, nemcsak a magam nevében, hanem a körülöttem levő t. képviselőtársaim nevében is — (Igaz! Úgy van! a szélső baloldalon.) melegen és szivem mélyéből üdvözlöm a fővárosnak, Magyarország szivének lüktetését, (Tetszés a szélső halói'dalon.) a mikor igazán örömmel tapasztalom azt, hogy a főváros vezérszerepet visz a nemzet jogainak kivívásában és mikor tisztelettel méghajlom azon nyilatkozat előtt, a melyet Békés és Heves vármegyék, valamint Szeged szabadkirályi város közönsége itt előterjesztett, és a mikor még nyomatékosan hangsúlyozom azt. hogy három tőzsgyökeres magyar törvényhatóság cselekedte ezt, akkor nekem a magam részéről,ki kell jelentenem, hogy nem elégszem meg avval, a mit az igen tisztelt kérvényi bizottság előadója a törvényhozás elé terjesztett. Azonban nem akarom azt. hogy esetleg pro és contra szavazással, vagy egyéb ilyesféle nyilatkozatokkal az ő kérvényüknek értéke kicsinyittessék ós így én más egyébként nem fejezem, ki véleményemet, hanem csak azt jelentem ki, hogy ón a Kossuth Ferencz t. barátom által előterjesztett javaslatot szívesen elfogadom. Szívesen azért, mert az az odautasítás a kormányhoz ez »nesze semmi fogd meg jól«, evvel a,z a kérvény nincs elintézve, evvel csak a törvényhatóságoknak kérvényezési joga van nevetségessé téve. Kérem Kossuth Ferencz t. képviselőtársam indítványának elfogadását. (Élénk tetszés és éljenzés a szélső baloldalon. Felkiáltások : Halljunk egy fővárost képviselőt! Halljuk Mezei Mórt! N*agy zaj a szélső baloldalon.) Elnök (csenget): Csendet kérek, t. képviselő urak! A miniszterelnök úr kivan szólani! Széll Kálmán miniszterelnök: T. képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) Daczára azoknak, a miket az előttem szólott Barabás Béla. képviselő úr szíves volt arra vonatkozólag kifejteni, hogy, ha, a kérvényi bizottság véleménye elfogadtatik, akkor Magyarországon a kérvényezési jog egyszerűen ki van gúnyolva, én mégis arra kérem a képviselőházat, méltóztassék a kérvényi bizottság javaslatát magáévá tenni és ahhoz a határozathoz egyebet nem fűzni. (Felkiáltások a szélső baloldalon: Soha!) KÉFTH. NAPLÓ. 1896. —1901. XXXII. KÖTET. február 1-én. péntekei. 40 J Meg fogom röviden motiválni, hogy ebben a javaslatban, a, melyet a kérvényi bizottság előterjeszt, nem látom a törvényhatóságok kérvényezési jogának sem kisebbítését, sem kigúny olását, sem pedig ezen fontos nagy jognak leszállítását. Ha a képviselőház bármely hozzá intézett kérvényt vagy nem tárgyalna, vagy pedig a tárgyalást oly modorban vinné, hogy az azon kérvényezési jog értékének redukálásával járna,, ha elhanyagolná a kórvényeket, azokat semmibe se venné, azokat napirendre nem tűzné, bizottsága által át nem vizsgáltatná ós itt komoly, érdemleges tárgyalás tárgyává nem tenné: a t. képviselő úrnak igaza lenne. De mindez nem történt. Hiszen a képviselő urak hozzá szólanak, a képviselő urak akár valamennyien is hozzá szólhatnak; minden kérdésben érdemleges vitát kezdhetnek és az érdemleges vita alapján, ha a képviselőház helyesnek tartja, mert hiszen végre is a többség határoz, igazat ad a kérvénynek, de ha nem is ad neki igaza,t, érdemleges .elinfézósben részesíti. (Úgy van! jobbfelöl.) A kérvényezési jognak abszolúte semmi kisebbítése sincs abban, ha a kérvényi bízott-' ság azt proponálja, hogy a kérvény adassék ki a minisztériumnak. Miért proponálja? Proponálja, azért, mert, gondolom, mindenki tudja, hogy az önálló vámterület kérdésében ennek a háznak ma határozni sem nem tanácsos, sem nem okos, sem nem helyes, (Nagy zaj és felkiáltások a szélső baloldalon: Nem azt akarjuk!) sem nem szükséges. (Hosszantartó zaj a szélső baloldalon.) Mikor tanácsos és mikor okos . . . (Hosszantartó zaj a szélső baloldalon. Elénk felkiáltások jobb felől: Halljuk! Halljuk!) Elnök (csenget): Csendet kérek, t. ház! Széll Kálmán miniszterelnök: ... és mikor czélszerű egy kérdésben határozni ? Akkor, a mikor az a kérdés aktuális, a mikor az a kérdés napirenden van, (Zaj a szélső baloldalon.) a mikor a kérvény fölötti határozat foganattal bír, gyakorlati értékkel bír, annak keresztülvitele az ország jogainak szférájába esik. De mikor az a kérdés ma- — bocsánatot kérek — akadémikus (Ellenmondások a szélső baloldahn.) theoretikus, a tekintetben tudniillik. - hogy az ma, akár mit határozzunk is, gyakorlatba menjen és érvényesüljön, akkor - - bocsánatot kérek — nem tartanám helyesnek, ha a képviselőház érdemlegesen állást foglalna, ebben a, nagy ós az ország összes gazdasági viszonyaira és állami életére kiható kérdésben. (Elénk helyeslés a jobboldalon.) Barabás Béla t. képviselő úr (Zaj a szélső baloldalon.) és azok a< türelmetlenkedő uraíc. azt tartják-e a törvényhozás feladatának, hogy minduntalan határozzon oly kérdésben, a mely51