Képviselőházi napló, 1896. XXXII. kötet • 1901. január 15–február 1.

Ülésnapok - 1896-643

234 fii:}, országos ülés tí)Ol. j anuái' 24-én, csütörtökön. gyáva tenni. A. kérdésnek nagy fontosságát elismerem, de olyan ám ez a kérdés, hogyha az ember mélyebben belehatol, akkor látja csak, hogy sok és nehéz kérdést kell ezzel kapcsolatban megoldania. Bizonyos költséges apparátus felállítását kéri tőlem. a képviselő úr, a melyre igaz, bizonyos fedezetet a bizto- ' sító-társaságok járulékaiban jelölnek ki. Az eszme nem rossz, de olyan, a melyet nagyon meg kell gondolni; szóval, komplikált, nehéz és eléggé fontos e kérdés, a mely részleteiben mindenesetre a nagyon kényes kérdéseknek egész seregét veti fel. Foglalkozni fogok a. kérdéssel ós igyekszem majd azt megoldásra juttatni. (Helyeslés jobb felől.) De azt bátorkodom megjegyezni, hogyha törvénynyel rendezzük is a kérdést, ha az exekutiv orgánumokban, különösen a községekben nincsen meg a kellő gond, éberség és felügyelet, akkor bizony szalmakazal alatt maradhat a fecskendő továbbra is, (Úgy van! jobb felől.) mert ez aztán az exekutiv orgánumnak: a főszolgabháknak, a közigazgatási, járási tisztviselőknek és az elöljáróságoknak kötelessége. (Úgy van! jóbhfelöl.) Én a kérdést, t. ház, fontosnak tartom gazdasági szempontból is, nemcsak adminisztratív szempontból, (Elénk helyeslés a jobboldalon.) mert arról van szó, hogy az ország igen nagy vagyoni veszteségei megszüntettessenek. (Helyeslés jobbfelöl.) A magam részéről igen szívesen foglalkozom e kérdéssel. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Elnök: A tétel maga meg nem támadtatván, az megszavaztatik. Nyegre László jegyző (olvassa) .• A budapesti első gyermekmenhely-egylet segélyezésére 6000 korona. Elnök: Megszavaztatik. Nyegre László jegyző (olvassa): A budapesti önkéntes mentő-egyesület segélyezésére 12.000 korona. Elnök: Megszavaztatik. Nyegre László jegyző (olvassa): A íéhórkereszt-egyesület segélyezésére 10.000 korona. Elnök: Megszavaztatik. Nyegre László jegyző (olvassa).- A budapesti szünidei gyermektelep-egyesület segélyezésére 2000 korona. Elnök: Megszavaztatik. Nyegre László jegyző (olvassa): A budapesti általános polikhnikai egyesület segélyezésére 6000 korona. Elnök: Megszavaztatik. Nyegre László jegyző (olvassa): A »Testi és szellemi fogyatkozásban szenvedőket gyámolító országos egyesület Budapesten* segélyezésére 4000 korona. Elnök: Megszavaztatik. Nyegre László jegyző (olvassa): A.gyógyult elmebetegeket segélyező egyesület segélyezésére 2000 korona. Elnök: Megszavaztatik. Nyegre László jegyző (olvassa): A kolozsvári mentő-egyesület segélyezésére 2000 korona. Elnök: Megszavaztatik. '_. Nyegre László jegyző (olvassa).- A budapesti »Brody Adél gyermekkórház« segélyezésére 6000 korona. Elnök: Megszavaztatik. Nyegre László jegyző (olvassa).- A budapesti nagypénteki ev. ref. társaság segélyezésére 2000 korona. Elnök: Megszavaztatik. Nyegre László jegyző (olvassa): Általános közigazgatási kiadások ós bevételek. Rendes kiadások, XVII. fejezet, 13. czím. Rendkívüli kiadások: Átmeneti kiadások IX. fejezet, 8. czím. Rendes bevételek IV. fejezet, 8. czím. Kiadás. Rendes kiadások. Hivatalos lap költsége 17.600 korona. Komjáthy Béla! (Halljak! Halljak!) Komjáthy Béla: T. képviselőház! (Halljak! Halljak! Zaj. Elnök csenget.) Ennél a tételnél újból akarok egy kérdést szellőztetni, a mely kérdésről már évek hosszú sora óta úgy itt a. képviselőházban, mint a bizottságokban is többször folytattam eszmecserét. E kérdés, az országgyűlésen történtek nyilvánosságának a kérdése. (Halljak! Halljuk! Mozgás és zaj.) Elnök: Csendet kérek! Komjáthy Béla: Azt hiszem, mindenki egyetért velem e házban abban a tekintetben, hogy ha nem akarjuk azt, hogy a parlamentarizmus hazugság legyen, akkor szükséges, hogy a parlamenti kormányzat alapja eg}^ helyes, valódi alapokon nyugvó közvélemény legyen, (Helyeslés a szélső baloldalon.) helyes közvéleményt pedig csak az esetben lehet várni ós ez csak akkor alakulhat ki, hogy ha a nemzetnek nagy tömege is alapos, hű ismereté vei bir azoknak, a mik a parlamentben történtek. (Igaz! Úgy van! a bal- és szélső baloldalon.) Egyes felvetett kérdések, vagy eszmék sokszor évek hosszú során keresztül kell hogy a közvita tárgyává tótessenek, hogy megérve, érvényesülhessenek. Ma egész határozottan merem állítani, hogy kivéve talán a fővárost s az intelligencziának talán egyrószét, az ország polgárai az országgyűlésen történtekről nincsenek úgy értesítve, a mint kellene, (Úgy van! a bal- és szélső baloldalon.) sőt az értesülés lehetősége csaknem ki van zárva. A törvény azon intézkedése, (Halljuk! Halljuk!) hogy az országgyűlés mindkét házának ülései nyilváno-