Képviselőházi napló, 1896. XXXII. kötet • 1901. január 15–február 1.
Ülésnapok - 1896-643
224 t* 4 * ors/ágos ülés 1901. fizetni. De ebbe a, közlönybe bejutnak a körözések és ott eltemettetnek az irodában; pedig roppant érdekes esetek történnek, különösen itt a fővárosban. S minthogy semmiféle egyöntetű értesítés nincsen, bizony megesik az is, hogy egyik asztalnál ül egy rendőrtisztviselő, a ki egész jóbiszeniűleg társalog egy hozzáfórkőzött emberrel, a kit a másik asztalnál ülő rendőrtisztviselő köröz és el is fog kollégája, asztala mellől. A mi a VI; kerületben történt, azt még a központ valahogy az inspekczió útján megtudja, de akkor is a központban el van a dolog temetve: de ha valakit a központban jelentenek fel ós külhatóságoktól jön az értesítés, erről már egyetleneg3 T más rendőrtisztviselő sem tud, csak az a referens, a kinek ott kell ülni reggeltől késő estig, hogy elintézze aktáit ós egy pár detektív. Szóval, úgy nem lehet a, rendőrség keretében szükséges nyilvánosságot fentartani, a mint ezt a »Rendőri Közlöny« óhajtja tenni. A rendeletek -megjelenése sem egyöntetű. Nagyon sok e részben a. terv. Vannak, a kik azt mondják, hogy legczélszerűbb eszköz a gyorsfényképezés, a mint 1889-től valami német városban, gondolom, Hamburgban be van hozva, tígy, hogy fél vagy háromnegyed óra alatt száz meg száz példányban elkészült már a fénykép és minden rendőrnek, a ki a poszton áll, a zsebében van ós tudja az illető, miről van szó és kit keresnek. Még a bérkocsisokról ós az úgynevezett bórszolgákról akarok röviden megemlékezni. E tekintetben, bocsássák meg a kifejezést, tényleg ázsiai állapotok uralkodnak minálunk. A gazdasági válságnak a bérkocsiiparra is meg volt a maga hatása. A kétfogatú bérkocsik nap-nap után fogynak és szaporodnak az egyfogatúak. Ezen apró jelenségek is mutatják a tényleges elszegényedést. (Mozgás. Ellenmondésok.) Az irányzatot helyeslem; a külföldön mindenütt az egyfogatúak vannak túlnyomó számmal és a kótfogatúak csak luxuseszközök. Minálunk is csakis az osztrák szisztéma, a bécsi fiakkeres szisztéma hozta divatba a kettős fogatokat. De a baj az, hogy az egyfogatú bérkocsikba ma jóformán képtelenség beleülni, mert vagyr nem tud elindulni, vagy elindulás után megáll, vagy közegészsógi szempontból olyan gyatrán van kiállítva,, hogy az ember az egészségét veszélyezteti. Nagyobb gonddal ós nagyobb szigorral kelleni ügyelnie a rendőrségnek arra, hogy a bérkocsik megfeleljenek a modern követelményeknek, a mire joggal tarthat igényt a, közönség. És itt kérem a belüg\nniniszter urat, hogy szemben a fővárossal, — a székes főváros adminisztráczi ójáról egyszer egészében kellene inn&r 24-én, csütörtökön. szólanom ós keresem is- rá az alkalmat, — szemben az ott elfoglalt állásponttal, tekintettel arra, hogy a bérkocsik, különösen az egyfogatúak nagyrészt üzeleti czólokra használtatnak, méltóztassék megfontolás tárgyává tenni, nem volna-e jó a taxaméter-rendszert itt Budapesten behozni. A mit kifogásul említenek fel az ellen, hogy tudniillik ezzel az osztrák ipart támogatjuk, mert a taxaméterre az osztrákoknak patentjük van, az még nem elegendő ok. Méltóztassék magyar mérnököket megbízni, csinálnak azok majd jó taxamétereket. Itt volna az alkalma a kereskedelemügyi miniszter úrnak a temesvári czipőgyár helyett, a mit részemről nagyon ellenzék, arra törekedni, hogy taxaméter-gyárakat állítson fel. Ezzel elesnék az a kifogás melyet a főváros közgyűlésén felhoztak, hogy az osztrák ipart támogatjuk. En ezt a társadalmi- és szocziális kérdést szükségesnek tartottam felemlíteni. Nem olyan nagy jelentőségű ug}~an, de miután közrendészetről van szó, felemlítósóvel azt hiszem, nem követtem el hibát, sőt mulasztást követtem volna el, ha tel nem említem. (Helyeslés a haloldalon.) Miután a főváros rendőri közigazgatásáról megemlékeztem, engedjék meg, hogy ezzel kapcsolatban felhívjam a ház és a belügyminiszter úr figyelmét egy más kérdésre (Halljuk! Halljuk!) nem intézkedés, hanem tudomásulvétel végett. (Halljuk! Halljuk!) Az új előljárósági törvény szerint a, fővárosban az elöljárókra bízatott a piacz, s az élelmiszerek vizsgálata. Hát, t. ház, a rendőrség is rosszul teljesítette kötelességót, de az elöljáróság olyan hanyagul teljesíti, hogy szinte nevetséges, (Igaz! Úgy van! Élénk helyeslés.) úg\*, hogy a mitől javulást vártunk, abból visszaesés lett. Ezt különben ón egészen természetesnek tartom. Az olyan hatóság, a mely állandóan közvetlen érintkezésben van a fővárosi klikkekkel ós klikkvezérekkel, nem gyakorolhatja helyesen az ellenőrzést. Próbáljanak csak az elöljárók egy nagykereskedőt az élelmiszerek hamisítása miatt megbüntetni. Ez ki van zárva. Kisembereket igenis üldöznek az élelmiszerek hamisítása miatt; a vásárcsarnokba bemennek és szegény asszonyoknak, kik két puttonynyal feljönnek tejet eladni, felrúgják a tejét. Nap-nap után lehet ezt látni. Beleteszik a mérőt a tejbe és azt mondják: Viz van benne, Konfiskálják olyan asszonyoktól a gyümölcsöt, az almát — mert esetleg egy-egy rothadt van közte, — a kik most vették azt a hajón, hogy huszhuszonöt krajczárt keressenek esetleg, (Mozgás.) S ezen az alapon készül az elöljáróság jelentése az élelmiszerek hamisításáról. De nagyban