Képviselőházi napló, 1896. XXXII. kötet • 1901. január 15–február 1.

Ülésnapok - 1896-642

2()g 042. országos ülés 1901. január 23-án, szerdán. Bánságban, a hol határozott javulás tapasztalható. így vagyunk a trachoma kórházakkal is. Erről azért teszek említést, mert a trachomáról szóló jelentésben a trachoma és szemkórházak szerepe a lehető legalacsonyabbra van téve úgy, hogy a kimutatás a szemkórházak szerepléséről csak mellékesen emlékezik meg, sőt a Szegeden, Hódmezővásárhelyen és Szabadkán, a hol egy szemészeti kórház állíttatott fel, a mely trachoma-osztálylyal is bír, azt mondja, hogy daczára annak, hogy ezen kórházat felállítottuk, még sem gátoltatott meg a trachoma megbetegedések szaporodása. Engedelmet, t. képviselőház, de a kórház nem azért van, hogy az magában meggátolja a trachoma terjedését, mert az csak közbevető intézmény, a mely a kezeléshez tartozik. (Úgy vart! a baloldalon.) Tudjuk, hogy körülbelül 10° o-a a trachornás betegeknek olyan, a mely kórházi kezelést igényel, és hogy 156 a fekvő-hely a meglévő trachoma-kórháza.kban s így csak egy kis részét fogadhatja be azon betegeknek, a kik kórházi kezelésre volnának utalva. Azért is fontos a. szemkórház kérdése, mert az erősen fertőző trachornás betegeket falukon úgy kezelni majdnem lehetetlen, hogy az ott lakók ne inficziáltassanak. (Ugy van! a baloldalon.) Ezen okokból én a kórházak értékét sokkal többre becsülöm, mint az előttünk fekvő jelentést. Igen kérem tehát a t. belügyminiszter urat, hogy a trachoma ügyét azon irányban, a melyre nézve már a. múlt esztendőben is ígéretet volt szives tenni, ha szükséges, ankét összehívásával, és szemkórházak szaporításával a helyes megoldás felé terelje. En tehát nem gáncsolom magát az intézményt, hanem annak a hiányát mutatom ki, a melyet pótolnunk kell, ha a traehomakezeléssel sikert akarunk elérni. Most legyen szabad áttérnem egy másik nagyon fontos kérdésre, a melyre, a mint jeleztem már előre, különösen kikérem az igen tisztelt miniszter úr figyelmét, és ez az elmebetegek ügye. (Helyeslés. Halljuk! Halljuk!) Nagyon kérem a t. házat, legyen szives türelemmel és figyelemmel megajándékozni, mert azt hiszem, hogy azok az adatok, a melyeket felhozok, és az az irány, a melyet megjelölök, hogy miképen kel] ezt az ügyet fejleszteni, olyannyira világosak, hogy még a nem szakértők is igazat fognak nekem adni. Tudjuk, hogy a czivilizáczió egy nag}' árnyoldallal halad karöltve. Minél inkább halad a. czivilizáczió, annál inkább szaporodnak az elmebetegek. Ennek az oka igen közel megtalálható. Megtalálható az ifjúság szellemi túlterhelésében. (Ügy van! a szélső baloldalon.) másodszor az élvezetek korai kihasználásában, (Úgy van! a szélső baloldalon.) harmadszor az életben magában rejlik, a megélhetés küzdelmeiben, és megtalálható még oka végre abban a hanyatlásban, a mely tényleg észlelhető a vallás-erkölcsi irányban. Ezek mind oly mozzanatok, a melyek feltétlenül hozzájárulnak ahhoz, hogy az elmebetegedések évről-évre szaporodjanak. (Úgy van! a haloldalon.) Magyarországon a statisztika 2B.000 elmebeteget tüntet fel; de mindnyájan tudjuk, tudja a kormány, tudják az orvosok, hogy a tényleges szám sokkal nagyobb. Bátran lehet azt tiz-tizenötezeri'el többre venni. Maga a statisztika is bizonyítja ezt; mert míg más államokban minden háromszáz lakosra esik egy-egy elmebeteg, addig Magyarországon a 25.000-es szám mellett csak minden hatszáz lakosra esnék egy-egy elmebeteg; már pedig ifyen nagy ugrás a statisztikában nincs. Ez tehát maga bizonyítja, hogy igenis sokkal nagyobb az elmebetegek száma, mint a mennyit a statisztika kimutat. (Helyeslés.) Nagy fontossággal bír az elmebetegek ügyének tárgyalása és helyes mederbe terelése büntetőjogi, közszabadsági, közgazdasági, tudományos és humanitárius szempontból. Büntetőjogi szempontból fontos ez azért, és ezt a jogász urak tudják, de a statisztika is igazolja ós bizonyítja, hogy a gyilkosságoknak és gyujtogatásoknak 20°/o-át elmebetegek követik el. Ha ez így áll, akkor kérdem, milyen a mi helyzetünk, a mikor tulaj donkópen nem is egészen 4000 elmebeteg nyer elhelyezést s legalább 30.000 szalad-füt szabadon, mint állandó veszélye a közbiztonságnak, önmagának, a közmorálnak, szóval az egész társadalomnak. (Ugy va.n! a baloldalon.) Pichler Győző: Ezek az úgynevezett futó bolondok! Major Ferencz: Hogy milyen nagy e tekintetben az eltérés a mi intézményeink és a külföldi intézmények között, erre vonatkozólag legyen szabad megemlítenem, hogy Angliában az elmebetegeknek 98°/o-a nyer elhelyezést, Belgiumban 80°/o, Svájczban 70°/o. Németországban 245 intézet van, a hol a,z elmebetegeket elhelyezik; nálunk pedig még ezen kedvező statisztikai adat szerint is, a mely tulajdonkópen nem helyes, mert annál nagyobb az elmebetegek száma, 83'4°/o-a az elmebetegeknek nincs elhelyezve. (Igaz! Ugy van! a baloldalon.) Ha tehát összehasonlítjuk a többi czivilizált európai államoknak ezen a téren létesített kultúrintézményeit a mienkkel, akkor meg kell borzadnunk azon a nagy aránykülönbségen, a mely a nyugati czi\ irizált álla-