Képviselőházi napló, 1896. XXXII. kötet • 1901. január 15–február 1.
Ülésnapok - 1896-640
170 040. országos ülés 1901. január 21-én, liétfon. miniszter m^at, hogy miután ez nagyon sürgős a főváros pénzügyeinek szempontjából, legyen szives ezt meggondolás tárgyává tenni ós a fővárost ezen törekvésében támogatni. T. képviselőház! Fölsorolhatnám azt, hogy a fővárosnak terhei példáúj a vallási téren, eltekintve a közoktatástól, milyen horribilis nagyok, hogy a patronatusi terheli viselésén kivűl a főváros polgársága milyen nemes versenyt fejt ki abban, hogy felekezeti, egyoldalú, türelmetlenség! ós hasonló, a polgárokhoz nem illő dolgok oda be ne hatoljanak. A. főváros rendkívüli áldozattal végezi mindezt a funkcziót. hogy példát adjon abban a tekintetben, hogy a valláskülönbség a közgyűlés termeiben a polgárok közt ne képezzen demaxkáeziós vonalat-; de bátran felsorolhatnám azt is, hogy milyen módon teljesítette a főváros kötelezettségét a kultúra, a, tudomány, a, művészet terén. Nem szükséges ezeket mind felsorolnom, mert ez egyszerűen a kötelesség teljesítése. De a legutóbbi esetben, a millennáris esztendőben is egy millió forintot adott alapítványként a főváros tisztán kulturális, tudományos és irodalmi ezélokra. Megérdemli ez a főváros, t. képviselőház. és mélyen tisztelt belügyminiszter úr, hogy or-vosoltassanak ezen szorongatott állapotai, a melyek egyrészt az állami terheknek ilyen nagy mértékben való jogtalan ránehezedéséből, másrészt a- kormányzatnak abból a politikájából szá,r;maznak, a mely — nem szemrehányásképen mondom — de pénzügyileg is azt a mostoha eredményt érte ei, hogy például a kormány, midőn a múltkor egy beruházási kölcsönt akart felvenni: hogy a főváros a saját kölcsönének emmissziója által ne csináljon konkurrencziát neki, belevitte a fővárost abba, hogy az a regale-kötvényeit volt kénytelen eladni és most a főváros abban a helyzetbem van, hogy a 4%-os kötvényeért 82-es, a. 4 1 /2°/o-os kötvényeiért jó esetben 87%-os árfolyamot kap: És miben áll a kormánynak, a felügyeleti hatóságnak a gondoskodása akkor, a, mikor a, kormány politikája folytán oda jut a főváros, hogy azok ért a titre-ékért, a melyeket néhány óv előtt 96-os árfolyamon voltunk képesek eladni, ma 82-es árfolyamot Ígérnek? Feltűnően sürgős és szükséges most, hogy a belügyi kormányzat különös gondoskodás tárgyává tegye a, főváros ügyeit, mert a, főváros nemcsak egyszerűen város, hanem szive is az országnak és így szükséges, hogy tiszta vérrel legyen tele az ország fővárosa. Ezeket azért ajánlom a t. belügyminiszter úr figyelmébe azokon kivűl. a. miket Berzeviczy Albert t. képviselőtársam elmondott. Lássa be a t. belügyi kormány, hogy a kormányzat terén is számtalan mulasztás törtónt eddig- a fővárossal szemben és történtek intézkedések, a melyeknek történniök néni lett volna szabad; mindenek felett pedig, hogy elérkezett äz ideje annak, hogy az állami költségvetési rendszernek azzal a módjával, a mely mesterségesen utalja át az állami feladatoknak teljesítését és terheit a községek háztartásának nyakába, végre valahára szakítsunk.' Mindaddig, t. képviselőház, mig ezzel- a reformmal nem találkozom, sitt fekszik előttem egy költségvetés, a mely nem szakított ezzel a, múlttal, én másként nem konkludálhatok, mint úgy, hogy a költségvetést nem fogadom el. (Elénk helyeslés a szélső balohlalott.) Elnök: Szólásra senki sincs feljegyezve. Ha tehát szólani senkisem kíván, a vitát bezárom. A. miniszterelnök úr kíván szólani. (Halljuk! Halljuk!), Széll Kálmán miniszterelnök: T. képviselőház.! (Halljuk! Halljuk!) Nekem, úgy látszik, fátumom, — ós meg va,n írva, hogy senki fátumát nem kerülheti el, a képviselőház sem, mert ezen vita alatt most már harmadszor történik r— hogy mindig az ülésnek legvégén kerül rám a szólás sora. Nem magam rendezem így, nem keresem, mert nem is kényelmes Hízzál a sietséggel beszólni, a melylyel napról-napra kénytelen vagyok ezt tenni ; nem is kívánom, a. t. képviselőháznak imputálni, hogy tovább maradjon itten, mint a hogy a tanácskozásnak szokott ideje meg van állapítva. Elhagyva tehát egy részét azoknak, a miket ezen most harmadszor történő felszólalásomban, elmondani akartam, most csak azokra a megjegyzésekre szorítkozom, a, melyeket épen az előttem elhangzott, de talán egy másik beszéd folytán is elmulasztanom még sem lehet. (Halljuk! Halljak!) •• Polónyi Géza; képviselő úr a belügyi költségvetést nem is vitatja más szempontból, mint a fővárosnak szempontjából Polónyi Géza: És az iszákosság szempontjából! Széll Kálmán miniszterelnök:. .. ós az iszákosság szempontjából. De talán äz iszákosság kérdésében nincsenek olyan nagy eltérések köztem és közte, sőt talán általában itt a házban, hogy ez szolgálna motívumul arra, hogy ne fogadja el a költsógvetést.,(T<"/ fsaés és derültség a jobboldalon.) Mert hiszen abban egyetértünk mindannyian, hogy az egy csúnya,szocziális és társadalmi szempontból kárhozatos dolog; s ón igenis vállalkozom arra, hogy a mennyire kormányzati-téren, a törvény végrehajtása keretében ennek gátat emelhetek,
