Képviselőházi napló, 1896. XXXII. kötet • 1901. január 15–február 1.
Ülésnapok - 1896-640
162 640. országos ülés 1901. január 21-ón, íiétfo'n. azok aggodalmában, a kik az állami és társadalmi rendet felforgató elemek tekintetében minden törvényes kautclát szívesen látnak aziránt, hogy a nemzet jövendője oly tanok hirdetése és követése miatt ne váljék bizonytalanná, a melyek oda vezetnek, hogy a hazafiság maga erkölcstelen elméletnek és érzelemnek hirdettessék. Az általános választói jog kérdéséről még sokat és bővebben lehetne nyilatkozni, de tartózkodom ettől már csak azért is, hogy arra a thémára térjek rá, a melyet illetőleg beszédem elején kötelezettséget vállaltam. Mielőtt azonban ettől a thémától búcsúznám, magam részéről nemcsak kérem a t. miniszterelnök urat, hanem el is várom tőle, hogy az aktualitásnak ezen nemleges álláspontját illetőleg mentől előbb meggyőzesse magát, hogy arról le kell térnie és rá kell térnie arra, az egyedül üdvös és helyes módra, a mely más nemzeteket is arra kéiiyszerített, hogy jobb jövendő biztosítása szempontjából az emberi jogok kiterjesztésében keressék az orvoslást, a mely ezt a- jövendőt kétségtelenül biztosítani is képes. Egy közigazgatási dologra akarok rátérni. Nagyon elhiszem, hog} T az eszme, a melyet felvetek, az előzőt véve épen olyan, mint a. hogy a német mondja: »Die Faust am Aug"«, mert ez a kérdés az általános választói jog nagy kérdésével abszolúte semmiféle harmóniában sincs. De felvetem egészen röviden. A belügyminiszter úr figyelmét fel akarom hívni egy dologra, a melyet nem először teszek szóvá ebben a házban. Magyarországon ugyanis az iszákosság oly mértékben terjed, hogy annak végzetes pusztításairól sokat beszélni nem akarok, nem is szükséges ebben a teremben, de annak megelőzésére minden kormányfórfiúnak meg' kell tennie mindent, a mi lehetséges. (.Helyeslés a szélső baloldalon.) Milyen csodálatos az, hogy van nekünk egy törvényünk, a mely ezt a dolgot kellően tárgyalja, gondoskodik remediumról, hogy ez az irtózatos nyavalya ne pusztítson a nemzet rétegeiben, és ez a törvény sehol soha nem lett és nincsen is végrehajtva. Kubik Béla: Nem engedi a pénzügyminiszter ! Polónyi Géza: Felszólaltam itt a házban, kértem a. lelkész urakat, hirdessék a törvényt, vegyék kezükbe a nép sorsát és biztosítottam őket arról, hogy néhány esztendő alatt oly mértékre lehet ezt a nyavalyát redukálni, hogy öröm lesz regisztrálni az eredményeket. Hiába beszéltem. Sehol az országban, sehol a kormányzatterénnemtaláltaaa visszhangra. Mélyen tisztelt képviselőházi elnökünk. Perczel Dezső úr, mikor belügyminiszter volt, megígérte nekem a képviselőházban, hogy rendeletet fog kibocsátani, hogy a tisztviselőket, különösen a főszolgabírókat figyelmezteti ezen dologra. A mai napig igéret maradt ez. Miről van szó P Felolvasom a törvényt és kérem a t. belügyminiszter urat, kegyeskedjék néhány szóval feljegyezni magának ezt. Azért olvasom fel, hogy valahára lássák, mit tartalmaz ez a törvény. A kihágási törvénynek 85. §-a mondja szószerint a következőket: »A ki mást korcsmában, vendéglőben, utczán, vagy más nyilvános helyen szándékosan lerószegít, továbbá a kik szeszes italok eladásával iparszerűleg foglalkoznak ós ezek megbízottjai, ha részegnek — noha ezen állapotát tudják — még szeszes italt adnak, ötven forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendők. A pénzbüntetés száz forintig emelhető, ha a kihágás a tizennegyedik évet még be nem töltött kiskorú ellen követtetett el. Ha a kihágást oly egyén követi el ismételve, ki szeszes italok eladásával iparszerűleg foglalkozik ós e miatt már két ízben büntetve volt, a mennyiben utolsó büntetésének kiállásától két év nem múlt el, üzlete folytatásától is, három hónaptól egy évig terjedhető időtartamra eltiltható.« Ki ne adna nekem igazat abban, a mit most mondok? Van-e oly zsandár, szolgabíró vagy főszolgabíró, a ki, bár vasárnap légiószámra látja ezt a kihágást elkövetve és légiószámra látja, hogy miként kezelik a rovást a dülöngő részeg emberekkel szemben, daczára annak, hogy a kihágások hivatalból üldözendők, egyetlenegy sem akad, a ki ezt a törvényt. mely azért hozatott, hogy nemzetünknek ezen szerencsétlen rétegeit megóvja az elpusztulástól, csak egyetlen esetben is végrehajtotta volna. A belügyminisztériumban van számtalan kihágási ügy, például nem állít fel valaki létrát a tűzbiztonsági rendészet szempontjából, vagy nincs tele a vizeskád, vagy az állategészségügy terén nem jól van elásva egy dög és általában légiószámba vannak a panaszok és a fellebbezések, de talál-e a miniszter úr olyant, aholkorcsmárosokat megbüntettek volna azért, mert részeg embereknek italt adtak ós hogy elvonták volna a jogot azért, mert részeg embereket ily módon leitattak. Én kérem a miniszter urat, hisz jót fog vele cselekedni, hogy ne tegyen egyebet, csak egy körrendeletben figyelmeztesse a közigazgatási tisztviselőket, hogy ezen törvényt hajtsák végre. Talán nem nagy dolgot kértem, ha. ennek a. szegény népnek érdekében esedezva kérem, kegyeskedjék a törvényt végrehajtani. Én várom is, hogy a t. miniszter úr ennek eleget
