Képviselőházi napló, 1896. XXXII. kötet • 1901. január 15–február 1.

Ülésnapok - 1896-640

150 *539. országos ülés 1901. január 19-én, szombaton. mert hogyha az ember az első kiindulási pontnál az ilyen homályokat ós eltéréseket nem klarifikálja, ebből igen kellemetlen félre­értések támadhatnak. (Élénk helyeslés a jobb­oldalon.) Szükségesnek tartottam ezt megje­gyezni; egyebekben, gondolom, olyan választ adtam, a mely érdemleges válasz és a melybe mindenki bele nyugodhatik. (Élénk helyeslés és tetszés a jobboldalon.) Elnök: Következik a határzathozatal. .;_ A kérdés az: tudomásul veszi-e a ház a miniszterelnök úr válaszát: igen, vagy nem ? (Igen!) A ház tudomásul veszi. Minthogy a legközelebbi ülés ideje és napi rendje meg van határozva, az ülést bezárom. (Az ülés végződik délután 2 óm 35 perczkor.) 6 Af\ f\€> G*T7 A f** C\Gi TTT TÍ 1 ^ 1901. évi január hó 21-ón, hétfőn, Perczel Dezső elnöklete alatt Tárgyai: Jegyzőkönyv hitelesítése. — Dienes Márton és Dégen Gusztáv végleges igazolása. — Feliratok bemutatása. — A belügyi tárcza 1901. évi költségvetésének folytatólagos tárgyalása. A kormány részéről jelen vannak: Széll Kál­mán, Lukács László, Plósz Sándor, Hegedüs Sán­dor, Wlassics Gyula, Darányi Ignácz, Cseh Ervin. (Az ülés kezdődik d. e. 10 órakor.) Elnök: T. ház! Az'ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvét Molnár Antal jegyző úr fogja, vezetni; a javaslatok mellett felszólalni kívánók neveit Dedovics György, az azok ellen felszólalókat pedig Buzáth Ferencz jegyző urak jegyzik. Mindenekelőtt fel fog olvastatni a tegnapi ülés j egyzőköuyve. Nyegre László jegyző (olvassa az i'.xn. január hó 19-én tartott ülés jegyzőkönyvét). Elnök: Kérdem, van-e valakinek észrevé­tele a felolvasott jegyzőkönyvre? Ha nincsen, úgy a jegyzőkönyvet hitele­sítettnek jelentem ki. Jelentem, hogy Dienes Márton és Dégen Gusztáv országgyűlési képidselők megválasz­tása óta 30 nap eltelt, a nélkül, hogy meg­választásuk ellen kórvény adatott volna be. Ennélfogva Dienes Márton és Dégen Gusz­táv képviselőket véglegesen igazolt képviselők­nek jelentem ki. Bemutatom Zemplén és Zólyom várme­gyék közönségének feliratait a nemzetiségi egyenjogúságról szóló 1868: XLIV. törvény ­czikk módosítása iránt. Kiadatik a kórvényi bizottságnak. Napirend szerint áttérünk a belügyi tárcza folyó évi költségvetése (írom. 921) tárgyalá­sának folytatására. Következik ? Buzáth Ferencz jegyző: Szalay Károly! Szalay Károly: T. ház. (Halljuk! Halljuk!) Az utóbbi időben igen keveset tettem pró­bára t. képviselőtársaim türelmét, (Halljuk! Halljuk!) most sem élek szólásformával, midőn azt mondom, hogy nem' szándékoztam felszó­lalni és nem is tettem volna ezt, ha Mezei Mór t. képviselőtársamnak érdekes beszédét nem hallgattam volna. Ő azonban néhány olyan megjegyzést tett, a melyet, azt hiszem, hogy hallgatagon mellőzni e házban, alig sza­bad. Nem akartam beszólni, — nem azért, mintha nem ismerném a belügyi tárcza fon­tosságát : ismerem ós tudom, az képezi a kor-' mányzatnak gerinczét, de nem akartam szó­lani, mert már-már azon meggyőződésre kellett jutnom, hogy ennek az országnak az előme­netelén ilyen magamfajta embernek munkál­kodni szélmalomharcz, falra borsót hányás, erre pedig valami nagy kedvem, nem volt. (Halljuk! Halljuk!) Mikor a t. miniszterelnök úr elfoglalta i széket ós elmondotta programmbeszé­az reám úgy hatott, mint sötét éjszaká­a villámfény. Sajnos azonban, ez a fény tartott sokáig: beállott ismét a sötétség. azt dót, ban nem Verkliztünk tovább. Már pedig akármilyen bölcs, akármilyen ügyes és jóakaratú legyen is

Next

/
Oldalképek
Tartalom