Képviselőházi napló, 1896. XXXII. kötet • 1901. január 15–február 1.

Ülésnapok - 1896-635

(53ä. ot-?z"gos ülés 1901. január lő-éu, ?«eddeii. 9 alaposabban fognak dolgozni; de, ha bizonj^os terheket vállaikról le nem veszünk, kétségbe vonom, hogy meg fogják-e bírni a munkát fizikailag. (Ügy van! jobbfelöl.) Ezeknek az állapotoknak a következménye tükröződik vissza a miniszteri biztos által megvizsgált tiz község adminisztrácziójában. Igaz, hogy a vizsgálatot megelőzőleg három községi jegyző már fegyelmi vizsgálat alatt állott, sőt azok egyike fel is volt állásától függesztve. Hosszadalmas volna az ezen községekre vonatkozó összes vizsgálati iratokat felolvasnom és unalmas is volna azokat meghallgatni, annál inkább, mert igen hasonlít az egyik a másikhoz. (Úgy van! bal felől.) Tanulmányozás alapján összegezve az észlelt hiányokat röviden a következőkben A?"an szerencsém felsorolni (Halljuk! Halljuk! Olvassa) : Hiánj^ok vétettek fel: majd az irattári kezelés, majd hiányos iktatás, sorkönyv hiánya miatt, hiányos mutató, rósz vagy felületes nyilvántartás miatt. Több helyen' a nagykorú árvák nincsenek kivezetve a nyilvántartásból. Sok kifogásolni való van a községi bíráskodás ellen, azt hiszem az egész országban. Három helyen a község vagyonát a jegyzők vagy elöljárók bérlik. A pőtadókban és haszonbérekben több helyen nagy a hátralék. A birák, községi gyámok nem képesek megfelelni hivatásuknak. A pénzkezelés körűi is több községben észleltetett szabálytalanság, a mennyiben, nyugták, ellennyugták majd bélyegtelenűl, majd szabálytalanul vannak kiállítva, szabálytalan utalványok, vagy utalványok nélkül kifizetett számlák találtatnak. Nem helyes és nem maga helyén való könyvelések, ezeknek felületessége vagy hiányossága-, különféle természetű pénzeknek össze keverése. Helytelen előirányzat, azoktól eltérés ós a számadások késői összeállítása, annak a község részére külön példányban meg nem tartása, pénzeknek késedelmes beszolgáltatása, pénztári vizsgálatok elmulasztása, vagy csak felületes megtartása. Általában ezek a hibák. Megjegyzem, hogy az észlelt hibák, de különösen két községben előfordult nagyobb mulasztások miatt két jegyző állását veszítette, a mennyiben fegyelmi úton mozdíttattak el — kettő pedig pénzbírsággal sújtatott. De kérdem, csak Hontban vannak ilyen állapotok? És ha akármilyen rendszer mellett a múltban s a jövőben is épúgy, mint a jelenben voltak s lesznek jobb és rosszabb jegyzők a vármegyében, azt hiszem, e miatt az egész jegyzői kart folytatólag az egész tírvH. NAPIA 1896—1901. XXXII. KÖTET. tisztikart, az egész adminisztrácziót naprólnapra jaellengóre állítani, napról-napra a szégyenpadra hurczolni, talán mégsem igazságos dolog. (Úgy van! jobbfelöl.) Ma már vezérczikket sem olvashat el senki, a mely közigazgatási dolgokkal foglalkoznék ós a melyben Hontvármegye gyalázva elrettentő példa gyanánt felemlítve nem volna. Ilyen czikk ez is, mely nemrég látott napvilágot (olvassa) : »A régi vármegye most haldoklik azóta, amióta közigazgatásnak nevezik és nem tekintetes és nemes vármegyének. Különösen, mondom, különösen az ifjú és a modern főispánok törtek le sokat a vármegye patinájából, valamint a miniszteri biztosok. Hej Kaffka László, Kaffka László nagy jó uram, urasága miniszteri biztosságban úgy megrázogatta az öreg vármegyét, hogy csak a szűre maradt a kezében, a szűr alól pedig kipotyogott minden : kiürült községi pénztárak, hamis adás-levelek és lópasszusok. Most azonban változóban vannak a régi jó virtusok. Különösen, mondom, Kaffka László miniszteri tanácsos csinált sok zene-bonát a poros irattárakban és számvevői irodákban. Mindenféle oly pénzeket követelt, a melyekről senkisem tudott, ós mivel a kapu előtt álló hajdút nem lehet felelősségre vonni az árvapénzekórt, az urakat vette elő Kaffka. Ebből sok baj lett, sok szégyen lett, börtön, pisztoly, kivándorlás. Nagypipájú ősök bizony morgolódtak odalent a föld alatt. Most pedig összeülnek, és arról tanakodnak, hogyan lehetne megváltoztatni az eddigi hibás és bajos közigazgatást. Kezdték Torontálban, most folytatják Barsban és Nógrádban. Hontban is, a hol nagyobb volt a pusztulás a rettenetes Kaffka miatt, tanácskoznak az urak a bajok orvoslásáról.* E szerint tehát Hontban volt legnagyobb a pusztulás, ott volt legtöbb pisztoly és börtön. Hát erről kívánok most megemlékezni. A börtönt illetőleg legutóbb olvastam több napilapnak törvényszéki rovatában, Tóth Lajos elítéltetésének, ki hat évvel ezelőtt Hont vármegyében árvaszéki elnök volt és sikkasztás miatt elítéltetett, kommentárját, a mely úgy tünteti fél a dolgot, mintha Tóth Lajos sikkasztásait is Kaffka derítette volna ki s az árvák pénzét ezen sikkasztás folytán ő térítette volna meg. (Halljuk! Halljuk!) Tóth Lajos sikkasztásai nem is a jelenlegi főipán és alispán ideje alatt, hanem azt megelőzőleg történtek. Épen ezeknek hivatalba lépte alkalmával derítették ki a sikkasztásokat, a mikor is Tóth Lajos fegyelmi úton állásától elmozdíttatott, ós pedig minden felsőbb befolyás nélkül, s da.czára annak, hogy a kár az utolsó krajczárig megtérült s 2