Képviselőházi napló, 1896. XXXII. kötet • 1901. január 15–február 1.
Ülésnapok - 1896-638
088. országos ülés 1901. január 18-án, pénteken. 117 nem találni egyensúlyt: tessék megadni ott a szabadságot, s a -szabadsággal meglesz az orvosság s meglesz az egyensúly. A szabadság hasonlít az argosi Helénához, a kinek szépsége oly egyetemes volt, hogy mindenki, a ki megnézte, saját családi vonását fedezte fel benne és egymást rokonnak érezték. A szabadságban mindnyájan magúnkra és egymásra ismerünk s a szabadság védelme és oltalma alatt megszűnik a nemzetiségi torzsalkodás ós viszálykodás. Mert nézzünk vissza, t. ház, 1868-ban és 1869-ben mi volt a nemzetiségi mozgalmak terjedelme, mi volt a vehemencziája, és mi volt a keserűsége a mostani állapotokhoz képest? A mint a közigazgatás elfájulttá, erőszakossá, törvénytelenné és hatalmaskodóvá változott, a nemzetiségeknek ellenünk való izgatottsága, ellenünk való támadása és gyűlölőködése mind inkább nyert terjedelemben, erőben és intenzivitásban, és minden sérelmes, minden gyűlöletes dolgot, ocsmányságot, melyet a magyar állam nevében rossz hivatalnokok véghez vittek, mind a magyar nemzetnek ós államnak tudták be. (Úgy van! Úgy vau! a baloldalon.) De hát a t. miniszterelnök úr nem akar a sötétbe ugorni. Hát lássuk, hogy a népek története mit mutat. A népek történetében azt látjuk, hogy a czenzussal való választói jog hol magasabb czenzushoz, hol alacsonyabb czenzushoz van kötve; de azt sohasem, láttuk, hogy egy államban, hol az átalános szavazati jogot elfogadták, azt visszacsinálták volna. Mit bizonyít ez ? Azt, hogy az általános szavazati jog oly jogot, oly orvosságot, oly hatalmat, oly köztevékenységet jelent, teremt ós fejleszt, a melyet, ha a népek egyszer megismertek, arról lemondani többé nem tudnak. Miért? Mert teljesen tévedésben vannak a t. túloldalon, ha azt hiszik, hogy ők fogják megadni a választói jogot a polgároknak. Ezt megadta az Isten. Csak önök, t. uraim, ne vegyék el azt, se ne korlátozzák. Nem arról van szó, hogy mi jogokat adjunk a népnek, hanem arról, hogy a nép jogát ne vegyük el, hanem hagj 7juk meg, ós hagyjuk érvényesülni úgy, a mint azt vallásunk, lelkiismeretünk sugallja. Ne legyen bennünk az a kevélység, hogy a mi a magunk lelkiismeretét sokkal többnek, felettébb állónak tartjuk és hisszük egy szegény embernek a lelkiismereténél. (Élénk helyeslés. Úgy van I Úgy van! bal felől.) Ha, t. ház, ez a nemzet meg nem szabadítja a maga törvényhozását a végrehajtó hatalomtól való függésétől; ha ez nemzet megengedi, hogy a koronának olyan abszolút hatalma és befolyása legyen, hogy necsak a maga végrehajtó hatalmát lássa el, de magának a, törvényhozás szerveinek megalakulására is befolyást gyakoroljon közvetve részint az ő kinevezett kormánya által, részint a. rendelkezésre bocsátott eszközökkel, nohát akkor Magyarország s a magyar nemzet soha nem lesz szabad saját uralkodójával szemben, hanem önkényuralom alatt fog nyögni, s tisztán csak annak tetszésétől fog függni, hogy ez az önkényuralom milyen mértéket vegyen. A körülményektől, a szükségtől fog az függni, hogy az mélyebben nyuljon-e bele a nemzet életébe, vagy pedig simán és gyöngéden kezelje a hatalmat. Mert én azt látom, hogy azok a férfiak, a kik a kormányon voltak, s a kik erőszakosan nyúltak be a nemzet törvényhozása megalkotásának fényeibe, a kik a, múltban a korrupcziónak egész rendszerét megalkották, sikerre vezették, s mindvégig alkalmazták, s azok a férfiak, a kik ígérik is, s a kikről fel is tesszük, de tapasztaljuk is, hogy a nemzetnek szabad választási jogát igyekeznek a körülményekhez képest tiszteletben tartani — a. korona részéről egyforma kegyben és kitüntetésben részesülnél? a gonoszak épúgy, mint azok, a kik soha ezen bűnöket el nem követték, — hanem mindig híven szolgálták a nemzetet, és a nemzetben magát a koronát. Ha Magyarország a maga törvényhozási szervezetét, a maga közigazgatását, és így egészen alkotmányos életét nem tudja reformálni, nem tudja belőle a visszaélést, a hibás tagolást, a hibás befolyásokat, a sok hazugságot, a sok látszatot, képmutatást, kétértelműséget, bizonyos hatalmak kezelésének két kézből való ellátását, — részint az önkormányzat, részint a főispáni, a miniszteri kézből való ellátást, — ha ezeket nem tudja kiküszöbölni, ha nem tudja a végrehajtó hatalom ós a törvényhozó hatalom között és mellett a bírói hatalomban megtalálni a védelmet és oltalmat, akkor Magyarország a maga politikai életében csak teljesen a viszonyok ós körülményektől fog függni. Az első vihar, a. mely megtámadja, el fogja söpörni, mert tisztán a; kormányok erejéből és hatalmából, a szuronyok hatalmából is egy megtámadott, vagy legyőzött nemzetet, vagy országot nem lehet megvédelmezni, de a nép akaratából, a nép erejéből, a nép elszántságával, meggyőződésével még kis nemzet is akár egy világhatalommal szemben is, óriási erőt ós tevékenységét tud kit ejteni, (Igaz Úgy van ! a szélsőbalon.) mert mindenkinek karját fogják felszólítani, mindenki hozzá fog járulni a védelemhez, mert tudja, hogy a jog az övé ós maradókaié lesz, ez mindenkit lelkesít arra, hogy a, harcztérre menjen és győzhetetlenné fogja tenni őt bár-