Képviselőházi napló, 1896. XXXII. kötet • 1901. január 15–február 1.

Ülésnapok - 1896-638

638. országos ülés 1901. január 18-án, pénteken. j][5 elő, annak is tapsoltak volna; mert voltak miniszterek, a kik csak kettőt terjesztettek be, és azokkal is igen meg voltak elégedve. (Ügy van! a szélső baloldalon.) Engedelmet kérek, t. képviselőház, de tartozunk magunknak és tartozunk a nemzet­nek azzal, hogy mondjuk meg neki a valóságot. A politikai rendszernek ezen az xítján a nemzet tovább nem mehet, mert ha tovább megy, olyan gépezet van itt megalkotva, a mely, ha a polgárok jogai az önkormányzatban és az összes politikai intézményekben, mint a vár­megyei, községi, városi életben egy hatalmas, ellentállásra:, működésre képes szervezetet nem nyernek, ennek az országnak a, törvényhozása ós ez az ország annak esik a hatalmába, a ki ennek a végrehajtó-hatalmát a, kezében tartja ós ezt az országot megvenni akarja. (Elénk helyeslés a szélső baloldalon.) Már pedig azok az erkölcsök, a melyekkel ma lenyűgöz­hetnek minket saját honfitársaink, fejlődésök­ben csak oda vezethetnek, a hova vezettek Lengyelországban: hogy megvásárolhatnak bennünket idegenek. Innen az a gyávaság, az a bátortalanság, a mely az állampolgárok lelkét lenyűgözi, tetterejét megbénítja, a mely­lyel beletörődnek abba, hogy itt változtatni lehetetlen, mert itt a képviselőház' többségét átalakítani nem lehetséges, és nem csak itt, hanem felülről sem akarják, azért, hoe:v az a párt megmaradjon, hogy. az a párt csak ki­egészíttessék, mint a velenczeiek szenátusa, de soha oda új elemek be ne hatolhassanak ós a népakarat a maga teljességében ne érvé­nyesülhessen ; ezt nem csak önök intézik így, hanem felülről is így intézik. Példát mondok rá. íme, itt van a volt nemzeti pártiak példája, a kik örökké a hatvanhetediki törvények vé­delme alapján állottak, a kik a kormánynyal szemben oly ellenzéket képeztek, a milyen ellenzéket a thatvanhetes alapon álló kormány­párt is alkotmányos országban a saját maga, kormányával szemben el kellett volna,, hogy vállaljon és helyes lett volna, ha elvállalta volna. Most az a volt nemzeti párt beleolvadt a kormánypártba. De büntetést ós példát kell felmutatni az egész ország előtt, hogy lássák azt, hogy nem elég azt a hatvanhetes alapot vallani, hogy nem elég azt, mint változhatlan törvényt isteníteni, még a nemzeti jogok fel­áldozása árán is, de még az azok védelmére kirendelt királyi pártvezérnek is mindenkor és minden alkalommal engedelmeskedni kell ; és mert nem engedelmeskedtek, nos hát ők a nemzeti hatalom gyakorlásában csak nézők szerepére ós csak apróbb szerepekre, minisz­tránsoknak vannak kiszemelve, de hitliűségük­nek ós vezeklósüknek nevezetes és fényes tanújelét is kell, hogy adják, míg megengedte­tik, hogy a főpapi ornatust is felvegyék. (Élénk tetszés, helyeslés, éljenzés és taps a szélső bal­oldalon,) Ideje, t. ház, hogy önök is magukba száll­janak a. törvényhozás utolsó napjaiban. Ideje, hogy ez a nemzet is lássa, hog'y az ő pusztu­lása nem véletlenség, hanem egy következ­mény : következménye annak a politikai rend­szernek, a mely semmi felfrissülést, semmi átalakulást nem enged, hanem tisztán csak abban állanak a változatai, hogy engedje a, maga pártjának vezéreit ős fejeit levágatni, a lefejezett párt pedig másnap kap egy új fejet s azzal az új fejjel fut ós szalad tovább, s azzal az új fejje] ugyanazzal a lelkesedéssel ordít ós ugyanazzal a lelkesedéssel korteskedik, mint korteskedett azelőtt a régivel. (Ügy van,! llyy vart! Zajos helyeslés a baloldalon.) Holló Lajos: Tegnap még Bánffy Dezső volt bölcs, ma, má,r Széll Kálmán. Ez a politikai erkölcs ! Ugron Gábor: Egyik miniszter lábbal tiporja a törvényeket, kihasználja zsarnoki és durva módon a közigazgatásnak minden fogyat­kozását, a mi hivatalnokaink minden gyenge-, ségót. Félelmet ós rettegést terjeszt el azok között a, szerencsétlen hivatalnokok és tiszt­viselők között, a kiknek sorsa, mondhatom, hogy nagyon hasonlít ahhoz, midőn a római patricziusok a maguk uradalmait rabszolgák­kal kormányozták. S míg nálunk a cselédeknek, a mezei, az ipari munkásoknak s a köztevó­kenysóg legalacsonyabb fokán álló embereknek is védelmet nyújtunk saját munkaadóikkal szemben, addig közigazgatási tisztviselőinket munkaadóikkal szemben egyáltalában meg nem védelmezzük. (Elénk helyeslés a baloldalon.) Pedig azok az emberek nem adtak el a magyar államnak egyebet, mint egyedül csak munkás­ságukat és tudásukat bocsátották a rendelkezé­sére, ele nem adták el lelkiismeretüket, nem politikai meggyőződésüket. (Elénk helyeslés a baloldalon.) Parlamenti reformra van szükség. De hát milyenre ? Olyanra, a mely legyen őszinte, s ne legyen képmutatás. Nem lehet ezt a, mai rendszert felhígítani s egy felhígított formában tovább körülhordozni s mint az orvosságot az emberekkel bevétetni. A magyar társadalom már annyira, le van igázva, a magyar nemzet annyira gyenge a maga, kormányával szem­ben, hogy ennek a reformálására csak egyetlen­egy mód van : ha tudniillik elmegyünk az általános, szavazatjog életbeléptetésóig, (ügy van?! Úgy van! Zajos helyeslés a baloldalon.) hogy új képviselőház, új elemekből alkottassák meg. Mert ha ez a rendszer loly, ha ez a párt még 15*

Next

/
Oldalképek
Tartalom