Képviselőházi napló, 1896. XXXI. kötet • 1900. november 20–deczember 22.

Ülésnapok - 1896-619

tflö. országos ülés 1900. november 26-án, hétfőn. ()]_ mutatást ad, hogy nézzem meg a vízjogi törvény 131. szakaszát, azt én régebben megtettem, s épen onnan merítettem azt az argirmentumot, mely engem a törvény alapjára helyez, hogy az öntözésnél belépési kémszer nincs, s ha megtesszük, miénk lesz az első dicsőség; most a 14. szakasz után vagyunk, tehát meg is van. Most rátérek röviden a 15. szakaszra. A 15. szakasz ellen általánosságban tett felszólalásom alkalmával elmondottakat ezúttal is fentartorn és nem tartom alkalmas reparacziónak, hogy valaki öt esztendő múlva akár kérvényezés útján, akár mint ultirna ratio, per útján az iigynevezett »törvény rendes útján« követelhesse kibocsátását, mert ón nem tartom Magyarország kisbirtokosait oly erőseknek, hogy rajtuk ötesztendei experimentáczió költségei behajthatók legyenek; nem tartom őket kapitalistáknak, kik abban a helyzetben vannak, hogy öt évig ezt behajtják rajtuk, addig nem szabad felszólalni sem, öt esztendő múlva szaba,d kezdeni a kérvényezési eljárást, hogy kiboesássák; ez eltarthat ujabb öt esztendeig, akkor megindíthatják, ha módjuk lesz hozzá az úgynevezett törvén}? rendes útján azt a pert, melyben a kereset felszerelése az egész úrbéri telek értékét elveszi, mert térképet, szakértői véleményt, helyszíni felvételeket megszerezni, a mi az ily kereset megindításához szükséges, arra Magyarországon egyetlenegy kisbirtokos sem képes. Ezek az én aggályaim, a melyek miatt ezen szakasz módosítását kérem. Módosítást nem szövegezek, mert tudom, hogyha általánosságban a módosítás elrendeltetnék, arra az esetre vissza kellene adni a bizottságnak, hogy megszövegezze. Ajánlom aggályaimnak méltatását.' (Helyeslés a szélső haloldalon.) Elnök: Szólásra senki sincs feljegyezve, kivan még valaki szólani? Miután szólam senkisem kivan, a vitát bezárom. Következik a határozathozatal. A kórdós az, elfogadja-e a ház a 15. §-t: igen, vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azokat, akik elfogadják, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) A ház a törvényjavaslat 15. §-át elfogadja. Következik a 16. §. Dedovics György jegyző (olvassa a 16. §-t, me y észrevétel nélkül elfogadtatok ; olvassa a 17. §-t).^ Elnök: A földmívelósügyi miniszter úr kivan szólani. Baranyi Ignácz földmívelósügyi miniszter VT. képviselőház! (Hal'juh! Halljuk!) Az általános vita alkalmával voltam bátor jelezni, hogy figyelemmel Barta Ödön képviselő úr észrevételére, hogy a törvényjavaslatban nincs szó az arányról, a mely szerint a fizetés történjék, módosítást fogok benyújtani. Ennek az ígéretemnek felelek meg, midőn a 17. §-hoz módosítást adok be és kérem a t. házat, hogy a 17. §. első bekezdése után külön bekezdésként a következőt méltóztassék felvenni ; <> Ugyancsak ezen szabályzatban határozza, meg a társulat azt is, hogy a víz mily egység alapulvétele mellett, mily összegű díjért engedtetik át a társulati tagoknak.« (Helyeslés.) Elnök: Következik a határozathozatal. Barta Ödön: Bocsánatot kérek, ehhez talán hozzá lehet szólani. Hiszen a vita bezárása után módosítást sem lehetett volna benyújtani. Elnök: A vita nincs bezárva; nem jelentettem ki expressis -verbis; tehát igenis, a hozzászólás lehetséges. Barta Ödön: Nagyon természetes, hogy a rwm ismert szöveghez nem szólhattunk hozzá ; az ismerthez most már hozzászólhatok. T. képviselőház! Én nem tartom egészen világosnak azt, a mit a, t. miniszter úr proponál. Mert nem tudom, hogy milyen eljárás lesz ez; ediktorius lesz-e, vagy tanácskozás útján lesz a megállapítás. Ezt nem tudjuk. Közgyűlési tárgy lesz-e. vagy nem? Ezt sem tudjuk. A közgyűlésen milyen módon fogják a szavazatokat gyakorolni, oHan arányban-e, hogy a vízjogi törvény 84. §-ára lesznek tekintettel, hogy a szavazás csoportkópviselőknek is meg van engedve, vagy a jelen törvényjavaslat 5. §-a szerint való módon? Ez mind nincs szabályozva, ezt a részét a kérdésnek a miniszter úr még mindig nem oldotta meg. Azt, hogy egységi árakat fog" meghatározni a társulat, a mely szerint a vízhasználatot hajlandó átengedni a társulat tagjainak, azt értem. De. hogy a társulat Adzha,sználati díja mellett a szavazatjog milyen kulcs szerint lesz megállapítva, vájjon tisztán csak ezen vízhasználat egységének sokszorítása, vagy holdak szerint, vagy a birtok fekvése, korábbi vagy későbbi beszerzése szerint-e. nem tudom. Különösen érdekel megtudni, hogy ezen szabályzat megállapítását a közgyűlésen a vízjogi törvénynek 84. §-a, vagy a jelen törvényjavaslat 5. §-a szerint, vagy milyen módon fogják effektuálni. Mert ha, holdak arányában szavaznak, azt is tudnunk kell, hogy a kiknek kevesebbjük van, mint egy hold, azok is szavaznak-e ; szeretném azt is tudni, hogy ha a 100 holdnál kisebb területtel biró birtokosok csoporttá lesznek alakítandók, ezen csoportoknak ki lesz a jogosult képviselője ; úgy lesz-e, 12*