Képviselőházi napló, 1896. XXXI. kötet • 1900. november 20–deczember 22.
Ülésnapok - 1896-619
619. országos ülés 1900. november 26-án, hétfőn. S7 Továbbá van szerencsém javaslatba hozni, hogy a b) pont alatt, a mely így hangzik ívlv i sa) »a bevonandó területek addig állandó rétet, vagy legelőt képeznek* a »képeznek« helytelen kifejezés helyett tótessék, hogy »kópeztek«. (Helyeslés.) Buzáth..Ferencz jegyző: Barta Ödön. |Barta Ödön: T. képviselőház! (Halljuk! Halljwc!) Azok után, a miket már ezen kérdésnél elmondottam, nagyon rövid lehetek. Azt hittem, hogy a t. előadó úr tényleg kellemes meglepetést fog nekünk szerezni és a második pontot, a mely voltaképen a bevonandó területeknek mivoltára befolyással bir, oly irányban fogja módosítani, a mely bevonandó terület érdekkörét kedvező módon érinti. Pedig ő csak egy grammatikai hibát igazított ki. Én is ezt a részt akarnám módosítani, ha erről a szakaszról egyáltalában szó lehet, ha az megmarad. A mint már szombati beszédemben volt szerencsém kifejteni, ebben a szakaszban mindenkiről szó van azon feltótelek meghatározásánál, a melyek mellett az illető bevonható, csak épen a bevonandó egyénről nincs szó: arról, ha az illetőnek abba a mappába való beillesztése káros, a legevidensebben káros. Mert az is megtörténhetik, hogy már tisztán az ő bevonatása neki már a bevonatás idején kárt okoz, vagy előreláthatólag nem fog hasznot hozni. T. ház! Már volt szerencsém rámutatni arra, hogy valakit valaminek tűrésére lehet kötelezni a közérdek szempontjából s ez az igazi altruizmus. A törvényhozásnál nem lehet ezt mellőzni: lehet kötelezni valakit arra, hogy eltűrje, hogy birtokán valami történjék akarata ellenére megfelelő kárpótlás mellett. De mit látunk ebben a javaslatban? A helyett, hogy azt mondaná, hogy senkisem akadályozhatja egy víziműhöz vagy öntözőműhöz való csatornának birtokán keresztül való vezetését megfelelő kárpótlás mellett, nem állapodunk meg ennél, hanem azt mondjuk, hogy nemcsak tartozol ingyen tűrni, hanem tartozol hozzájárulni ahhoz a munkához, a melyet akaratod ellenére, a te birtokodon a más birtokának érdekében létesítenek. Ezt én igazságórzetemmel megegyeztetni nem tudom ; (Ügy ran! a szélső baloldalon.) nem tudom, mondom, különösen akkor, a midőn az az eset is előállhat, hogy az illető felszólamlásában, reklamácziójában, vagy a tárgyalás alkalmával kimutatja, hogy ebből neki nemcsak haszna nem lesz, a miről a 15. §. rendelkezik, hanem kára lesz mindjárt, a mikor megcsinálják. Akkor is bevonhatják. » Én nem teszek erre nézve propozicziót a t. háznak, mert nem hiszem, hogy ezt a kérdést egy rögtönösen előterjesztett módosító indítványnyal meg lehessen oldamii, de kérem az igen tisztelt miniszter urat, tegye mielőbb, ha határozatot provokáltat a kérdésben, konszideráczió tárgyává: elválalhati tl-G cl felelősséget abban az irányban, a mely az eredeti szöveg utolsó bekezdésében azt mondja (olvassa): »A kisebbség területének bevonása felszólalás esetén csakis a földművelésügyi miniszter jóváhagyása után válik jogerőssé.* Elvállalhatja-e az erkölcsi felelősséget azért, hogy be fog vonatni a reklamáczió daczára a műbe ós a mű költségei viselésébe oly terület, a melyre nézve egy, vagy két esztendő múlva mindenki látni fogja, hogy a bevonás káros volt, a melyre vonatkozólag azonban a miniszter úr szakértői akkor, midőn a felszólalás történik. azt fogják mondani, hogy előreláthatólag nem lesz káros. így tán 15 esztendő múlva fognak reperámi egy olyan ember dolgában valamit, a: ki már addig régen tönkrement, a ki a kormány intézkedései ellen jogosan a lázadók sorába lesz kénytelen beállani. Kói"em a, t. miniszter urat, méltóztassék obyan reparaczionáíis eszközről gondoskodni, hogy az akarat ellenére való bevonás ki legyen zárva már az alakulásnál is. Hogy azonban a művek létesítése akadályba ne ütközzék, méltóztassék oly intézkedést javasolni, hogy az összefüggő területek egy más létező) öntöző műhöz való csatolásánál a közbeeső terület kisajátítási kártalanítás mellett a mű létesítését ne akadályozhassa. A döntés kérdésében pedig a három pont mellé méltóztassék egy olyan pontot is bevenni, a mely azt tartalmazza, hogy ha az illető félnek már a, felszólaláskor kimutathatólag nem lesz haszna a bevonásból, nem is tartozik tűrni a munkálat keresztülvitelét. Éz okból kérem, méltóztassék esetleg az ülést felfüggesztvén, a javaslat ezen szakaszát átdolgoztatni, vagy ha ezt nem akarja, akkor, miután nem akarok ismét abba a gyanúba keveredni, mintha, ezen fontos munka létesítését bármi tekintetben akadályozni akarnám, minthogy én csak szerkezeti szempontból és aggályaim miatt szólalok fel, méltóztassék stante sessione úgy átdolgoztatni a szöveget, hogy ezen aggályok el leg} T enek oszlatva. Molnár Antal jegyző: Hieronymi Károly! 1 Hieronymi Károly: T. ház ! Én elismerem, hogyHnikor öntöző társulatról és öntöző csatornákról van szó, lényegesen más a kérdés, mint mikor ármentesítósről ós belvizlevezetésről van szó. Elismerem, hogy ezen utóbbi esetben sokkal inkább indokolt az, hogy a többség a kisebbséget bizonyos esetekben majorizálhassa, mint abban az esetben, mikor vízhasznosításból ós