Képviselőházi napló, 1896. XXXI. kötet • 1900. november 20–deczember 22.

Ülésnapok - 1896-618

bn 6Í8. országos ülés ÍÍMW. november 24-én, szombaton. Darányi Ignácz földmivelésügyi mi­niszter: Hivatkozik a t. képviselő úr a 12. §-ra és különösen arra, hogy az olyan tör­vényre utal vissza, a melyben még a közle­kedésügyi miniszterről van szó ós a hol még a hatáskörök nincsenek megosztva. Utalok ezzel szemben az 1889 : XVIH. törvóny­czíkkre, a mely ezen kérdéseket a két minisz­ter között megoldotta. Hivatkozik a t. képviselő úr arra is, hogy ime, ezen törvényjavaslatban is megvan a telj­hatalmú miniszteri biztos intézménye, még pedig a 27. §-ban. Hát engedtessék meg ne­kem, hogy én több igazsággal tárgyaljam ezt a szakaszt. Én elvártam volna, hogy a t. kép­viselő úr éles szeme észreveszi, hogy a minisz­teri biztos hatásköre itt az eddigi törvények­hez ós az eddigi intézkedésekhez képest lénye­gesen meg van szorítva. Hiszen a t. képviselő úr, a ki annyira járatos a. hazai törvények­ben, lehetetlen, hogy ne tudná, micsoda hatás­köre van az ármentesítő társulatnál a minisz­teri biztosnak. Barta Ödön: Ebben is benne van! Darányi Ignácz földmivelésügyi mi­niszter : "Nincs! hiszen fel lehet olvasni. Az ármentesítés] társulatnál a miniszteri biztos mindent megtehet, a, mit a társulati közgyűlés vagy választmány tehetne, kivéve a kölcsön­kötóst. Mármost, ezen27-ik szakasz mit mond? Azt mondja, hogy joga, van a miniszteri biz­tosnak a közgyűlés ós a választmány által netán kiküldött külön bizottságok ülésein részt venni, stb. s az államkincstár érdekeivel ellen­kező határozatokat megfelebbezni, sőt ezeket a miniszter elhatározásáig fel is függeszteni. Itt tehát egy ideiglenes jog adatik; itt ren­delkezés történik az iránt, hogyha sérelmes­nek tart valamely határozatot, azt addig fel­függesztheti, nem hajtatja végre, de az, a mi a másik törvényben van, hogy mindent tehet, a mit a közgyűlés ós a választmány tenni jogosítva van, ezen törvényben nincsen ki­mondva ós ilyen paragrafust a t. képviselő úr nem fog találni. Barta Ödön: A 21. §.! Darányi Ignácz földmivelésügyi mi­niszter: Már most azt kérdezi a t. képviselő úr, hogyan tudtam én abba beleegyezni, hogy a fizetési terminusok január, április, október ós deczember szerint legyenek; nem tudom-e én azt, hogy ezek a terminusok nem kedve­zők a gazdaságra? Engedje meg, ezen és az • ezzel kapcsolatosan felvetett kérdései a t. kép­viselő úrnak adórendszerünk kérdései. Én ezeket a, kérdéseket, mint a minisztertanás egyik tagja, köteles figyelemmel kisérem, — mindenkinek szívesen válaszolok, különösen pedig a t. kép­viselő úr igényeit óhajtanám kielégíteni, — de már arra nem vállalkozhatom, hogy egy öntözési törvényjavaslat keretében oldjam meg egész adórendszerünk kérdését és reformját. (Helyeslés a jobboldalon.) Azt kérdezi a t. képviselő úr, hogy hol szól ezen törvényjavaslat az arányról, a mely­ben az érdekeltek fizetni fognak. Mogengedem, hogy ezen szempontból a törvényjavaslat talán némi kiegészítést igényel. Ezért figyelemmel leszek ezen észrevételeire ós a 17-ik szakasz­nál magam leszek bátor egy módosítást pro­ponálni. Felvetette még a t. képviselő úr a sor­rend és az elsőbbség kérdését is. Ennél a kér­désnél tovább nem immorálok, mert ezt a kérdést az 1889 : XXX. törvényczikk 35. §-a által megoldva találom. Szólt még a t. képviselő úr a telekkönyvi kitüntetések kérdéséről. Ez ugyan elsősorban t. barátomat, az igazságügyminisztert illeti, a ki ezen törvényjavaslat szerkesztésénél min­den tekintetben segítségemre volt, mindazon­által az ő nevében is meg kell jegyeznem, hogy a kitüntetés szó nem új: . . . Barta Ödön: De rossz! Darányi Ignácz földmivelésügyi mi­niszter: . . . az már az 1889 : XXX : törvény­czikkben van használva és a kitüntetés jogi természete egészen különbözik a feljegyzés jogi természetétől,^ törlési keresetnek lóvén helye. T. ház ! Áttérek most a javaslatnak finan­cziális részére. (Halljuk! Halljuk!) Ámbár úgy Lázár György, mint Vancsó Gyula t. kép­viselő urak szakszerű beszédeikben reflektáltak erre a kérdésre, még sem hagyhatom ezt figyel­men kivűl. Molnár Jenő képviselő úr ezt mondja beszédében: Mégis erős dolog, ha ilyen nagy kérdésnél, ilyen nagy czélnál, nagy feladatnál, mint a milyen az öntözési kórdós, az állam nem áldoz többet, mint százezer koronát. Gondolom, így méltóztatott mondani, s hogy ez a százezer korona annyi, mint semmi. Arra kérem a t. képviselő urat, ne méltóztassék a paragrafusoknak csak első sorát elolvasni, hanem legyen szives a többi sorokat is elolva­sásra méltatni. Mindjárt utána következik . . . Molnár Jenő: Háromszázezer korona! Darányi Ignácz földmivelésügyi mi­niszter: Ezt nem méltóztatott mondani! Molnár Jenő: Ez sem olyan sok! Darányi Ignácz földmivelésügyi mi­niszter: Ügy látszik, a t. képviselő úrnál 100.000 ós 300.000 korona küzött különbség nincsen. De még ha idáig olvasott volna is, még akkor sem olvasott volna elég messze. Még tovább kellett volna olvasni. (Helyeslés jobbfelöl.) El kellett volna olvasni a szakasz

Next

/
Oldalképek
Tartalom