Képviselőházi napló, 1896. XXXI. kötet • 1900. november 20–deczember 22.

Ülésnapok - 1896-618

618. országos illés 1900. november 24-én, szombaton. 57 taksának és e tekintetben én is megnyugvást találjak. Mert én azt hiszem, hogy az a középút a helyes, a melyet ón felállítottam, mert ez nem halasztja el ezen törvényjavaslatnak foga­natosítását, nem halaszthatja el azért, mert mód van adva arra, hogy úgy a hajózás, mint az öntözés érdekeit kiegyenlíthetjük, akkor, hogyha a két minisztérium egyetértőleg és egy­öntetűen jár el. Ép azért, minthogy nem akar­nám diszkreditálni ezen törvényjavaslatot az által, hogy levétetem a napirendről, én részem­ről igenis elfogadóin azt azon indokokból, a melyeket felhoztam. Kérném azonban az igen tisztelt földmívelósügyi miniszter urat, legyen szíves az 1. §-nál bevenni, a mit a részletek­nél fogok még javasolni, hogy tudniillik »a föld­mívelósügyi miniszter felhatalmaztatik, hogy a- kereskedelemügyi miniszterrel egyetértőleg* sfb., stb.; ép úgy a végén, a hol az van, hogy »a pénzügyminisztérium ós az igazságügy ­minisztériumnak egyetértésével.* tétessék oda a kereskedelemügyi minisztérium is, mert én részemről legszerencsétlenebb dolognak tartom, hogyha egyes minisztériumok magukat teljesen elbarrikadirozzák. Azt hiszem, hogy sok intéz­kedésnél, melyek a múltban nem sikerültek és nem úgy ütöttek ki, mint a hogy kiütniök kellett volna, talán kissé a miniszteri resszor­toknak a sablonokhoz való erős ragaszkodása volt ennek az oka, ós azt hiszem, hogy ott. a hol az összekötő kapcsot nem lehet eltagadni, ott nem szabad egyik minisztériumnak se mo­reven megállani, hanem egyöntetűleg kell az egész kormánynak, a mennyiben vonatkozás­ban vari egyik a másik tárczával, megoldani a kérdéseket és pedig megokolt terv szerint; akkor majd nem kell visszacsinálni egyes dol­gokat, hanem tökéletes művel állunk majd szemben. Ép azért a törvényjavaslatot ezen indokolással, ezen, általam felállított követe­léssel, hogy tudniillik az öntözési csatornák a hajózási csatornák tervezetének figyelembe vé­telével létesíttessenek és pedig olykép, hogyha az egyik predominál, annak elsőbbséget adunk, üdvözlöm ós elfogadom. (Helyeslés balfel61) Lukáts.,Gyula jegyző: Barta Ödön! Barta Ödön: T. ház! A t. ház türelme ezen ügy körűi már meglehetősen kimerült. (Halljak! Halljuk!) Nem azért, mintha az ügy tárgyalása közben nem tartatott volna meg az a határ, a melyet a javaslat komolysága előir, hanem azért, mert a t. ház megállapodott véle­ménynyel jön ide, nagyobbrészt hazulról jön és unja az argumentumokat még akkor is, hogyha az argumentumok a javaslatok mellett szólanak. Nem lehet azonban ez ok arra, hogj' akármelyikünk is, ha e javaslattal szemben aggályai vannak, azokat az aggályokat elhall­KÉPVH. NAPLÓ. 1896—-1901. XXXI. KÖTET. gassa és azon kötelességet, a melyet a nép­képviseleti rendszer minden képviselőre reáró, elhanyagolja. (Úgy van! Úgy van! a szélső hal­oldalon.) Ez adja meg nekem a bátorságot arra, hogy ezen fáradt ház előtt is némely megjegy­zéseket fűzzek ezen kérdéshez. Nem fogom fel­venni a vitát Hieronymi Károly t. képviselő­társammal, a ki szakember lévén, nemcsak szaktanulmányra, hanem szakmája körében szerzett hosszú tapasztalatokra, is hivatkozik, nem veszem föl e kérdésnek abban a részében, a mely egyenesen szakkérdés, hogy tudniillik a hajózási csatorna használható-e Magyarország különleges terepviszonyainál fogva az öntö­zésre : igen, vagy nem. A mennyire ón tisztelem Hieronymi Károly t. képviselőtársam szakér­telmét és tapasztalatijói eredő tudását, annyira kérem, engedje meg nekem, hogy szembeállít­sam vele azokat a szakértőket, a. kik ellen­kező véleményen vannak. (Halljuk! Halljuk!) Hivatkozzam arra, hogy igen sokan állítják, sőt maga a t. földmívelósügyi miniszter úr is, a ki szintén foglalkozik ezzel, nem tartja ezt ki­zártnak. De nagyon jól tudom én azt, és azt hiszem, tudjuk mindnyájan, nem mindnyájan érezzük, de sokan érezzük is, hogy annak a kérdésnek eldöntése, hogy mérnöki, kultúrmér­nöki, vagy vizimórnöki szempontból mi a he­lyes, annak megtanulása ennek az országnak, az ország polgárainak mindig igen sok pénzébe 1 került, kerül ós fog kerülni. E felett a kérdés felett tehát ezért nem vitatkozom. Sajnálkozva bár, de mégis megelégedéssel konstatálom Hieronymi Károly t. képviselő­társam beszédéből, hogy ő belátta, sőt szük­ségesnek tartotta hangsúlyozni, hogy a gazda­közönség sokoldalúlag annyira túl van terhelve, hogy ezt már nem lehet hallgatással mellőzni azokról a padokról sem. Ezt mi már régen hangoztatjuk ezen az oldalon ós hangoztatni fogjuk még igen sokáig. De ennek orvossága nem az, hogy a túlterhelt kisgazdáknak a vállára újabb terheket rójunk, hanem az volna ós itt kérem én Hieronymi Károly t. képviselő­társamat, hogy támogatókig lépjen fel mellet­tünk, mikor a mellett argumentálunk: hogy a nép terhein könnyíteni kell. (Élénk tetszés a szélső baloldalon.) Akkor kérem majd Hieronymi Károlyt, képviselőtársam támogatását, a mikor arról lesz szó, hogy vaskartellt, szénkartellt, petroleumkartellt ós mind megannyi kartellt meg kell rendszabályozni, a melyek a nép mindennapi szükségleteinek beszerzésénél a kizsákmányolási rendszert űzik az országban. (Élénk tetszés a szélső baloldalon!) De nem is ez volt felszólalásom ezólja. Az én felszólalásomnak egészen tárgyilagos 8

Next

/
Oldalképek
Tartalom