Képviselőházi napló, 1896. XXXI. kötet • 1900. november 20–deczember 22.

Ülésnapok - 1896-617

4g <il7. országos ülés 1900. ; Elek t. barátom már szépen kifejtett, tudniillik az:hogy elkerülhetetlenül szükséges, hogy a megásandó csatornák egy bizonyos rendezett és előre megállapított terv szerint létesíttessenek, minthogy ezen csatornák összefüggésbe hozandók a folyók szabályozásával, a belvizek kezelésével, ós mindez nem történhetik meg, hogy ha a csatornák építése nem egy előre meghatározott rendszer szerint történik, a melynek keresztülvitele teljesen lehetetlen akkor, ha magántársulatok létesítik a csatornákat, mert lehet, hogy oly csatornával akarnák a csatornázást kezdeni, a mely nem illenék be egy okszerű hálózatba, s ha a kormány arra szólítaná fel az érdekelteket, hogy várjanak, ezek azt felelnék, hogy a tőke nem szokott várni s ha várnia kell, visszavonul a vállalkozástól. (Úgy van! Úgy van! a szélső baloldalon.) T. ház ! Meggyőződésem szerint lehetetlen az elől elzárkózni, hogy csakis az állam lesz képes Magyarországon egy oly csatornázási hálózatot építeni, a melylyel meggazdálkodások is eszközölhetők a folyók szabályozásában s a belvizek kezelésében, és a melynek segélyével az országnak bizorryos területei ós bizonyos közgazdasági érdekei nem lesznek megkárosítva: annak következtében, hogy más területek hasznot húznak az öntöző-csatornák kiépítéséből. Ezzel befejezem rövid és a vita előhaladottsága miatt általánosságban tartott felszólalásomat, és ismétlem azt, hogy elismeréssel adózom az igen tisztelt miniszter úrnak azért, hogy e rendkívül fontos kérdést az országgyűlés elé hozta, de aggódom a megoldás módja felett, és óva intem a kormányt, hogy a kérdést további megfontolás tárgyává tegye, mert jó szándóka káros hatásokra vezethet. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Lukáts Gyula jegyző: Major Ferencz! Major Ferencz: T. hépviselőház ! Minthogy e tárgyhoz hosszasabban szeretnék szólani, de interpelláczióra adandó válasz is van a napirenden; továbbá tekintettel arra, hogy a miniszter úr is kivan a tárgyalás alatt levő javaslathoz szólani, kérem a t. házat, méltóztassék megengedni, hogy beszédemet holnapra halaszthassam. (Helyeslés.) Elnök: Belenyugszik a ház? (Helyeslés.) A képviselő úr tehát holnap fogja elmondani beszédét. Mielőtt az interpelláczióra adandó válaszra áttérnénk, a holnapi ülés napirendjére vonatkozólag van szerencsém előterjesztést tenni, és pedig akként, hogy a ma félbeszakított törvényjavaslat tárgyalása, ennek befejezése után pedig a kereskedelemügyi miniszter úrnak a ruma-klenaki helyi érdekű vasút engedólyeiovember 23-án, péntekea. zóséről szóló törvényjavaslata tűzessék ki a napirendre. Az ülés végén természetesen az interpellácziók következnének. Hozzájárul a t. ház javaslatomhoz? (Helyeslés.) Ennek következtében határozatképen kimondom, hogy a holnap délelőtt 10 órakor kezdődő ülés napirendje a mai napirend lesz. Következik a vallás- ós közoktatásügyi miniszter úrnak válasza Molnár János képviselő úr interpellácziójára. (Halljuk! Halljuk!) Wlassics Gyula vallás- és közoktatásügyi miniszter: T. képviselőház! Molnár János képviselő úr interpellácziót intézett hozzám, a mely négy pontban foglaltatik, de azt hiszem, hűen adom vissza az értelmét és lényegét, ha azt állítom, hogy interpellácziójában az a kódos foglaltatik: van-e tudomásom arról, hogy a vallás- és közoktatásügyi minisztérium »Shakespeare János király «-át — mellékesen megjegyzem, Arany János fordításában —ajánlotta iskolai használatra, holott abban oly részletek vannak, a melyek növendékeknek nem valók, ós hogy hajlandó vagyok-e az ennek következtében szükséges intézkedéseket megtenni. Erről van tudomásom és leszek bátor az ügvet a következőkben felvilágosítani. (Halljuk ! Halljuk!) Mindenekelőtt megjegyzem, hogy a »János király«, a mely kezemben van, és kezemben van egy angol katalógus is, melyben az Educational books for students and sehools sorában King John Julius Caesar mellett van felsorolva, az angoloknál szintén használatban van az iskolákban, De mindenekelőtt arra hívom tel a figyelmet, Shakespeare ezen * János király«-a nálunk sem nem tankönyv, sem nem úgynevezett kézikönyv, mert a tankönyvekre és kézikönyvekre vonatkozólag egy előzetes bírálati és engedélyezési rendszer áll fenn, a mely szabályzatilag van rendezve, a mely felelősséggel tartozó bírálóknak adatik ki, ós a vezetésem és rendelkezésem alatti intézetekben más tankönyvül vagj

T kózikö^vűl nem használható, mint ilyen úgynevezett engedélyezett tankönyv vagy kézikönyv. A »János király« a könyveknek egy egészen más kategóriájába tartozik, tundniillik az ajánlott könyvek kategóriájába, a mely kategóriába azok a könyvek tartoznak, melyeket a miniszter az iskolai könyvtárak számára beszerzésre ajánl. Az ily ajánlás épen nem kötelező; a tanári kar maga határozza el, hogy ezeket az ajánlatokat mennyiben veszi figyelembe. Természetes azonban, hogy egy ilyen ajánlatnak mműenesetre megvan az az értéke ós súlya, hogy az ekképen ajánlott könyveket a tanári kar lehetőleg be is szerzi a könyvtár számára, de — és itt különösen kérem nagybecsű figyel-