Képviselőházi napló, 1896. XXXI. kötet • 1900. november 20–deczember 22.
Ülésnapok - 1896-632
426 <Jä2- országos ülés 1900. dekeitől, — hallgattassák meg Fiume. Hiszen egy gazdasági egyletet, egy kereskedelmi kamarát is meg szoktunk bizonyos törvények alkotásánál hallgatni, hát csak Fiumét nem lehetne-e meghallgatni a Fiumét érdeklő kérdésekben? Pedig, ha jól tudom, Lebonley Emil mondja, hogy »a mi bűn Francziaországban, az jog az Egyesült-Államokban.« És ez nem paradoxon; ebben nagy igazság is van. Egy példát hozok fel, t. ház. Ott van a halászati törvény. Azt a halászati törvényt akarja-e a t. miniszterelnök úr applikálni Fiúméra, a melyet a Balatonra vagy a Berettyó folyóra alkalmazunk? Vagy ott vannak a telekkönyvi törvényeink is; hiszen azok sem egyeztethetők össze az ottani viszonyokkal. Például vegjmk a házbirtoklást; ha nálunk több tulajdonosa van egy háznak: közösen birtokolják azt, míg Fiumében egyiknek tulajdona a földszint, másiké az első emelet, a harmadiké a második emelet ós így tovább. Hát lehet így egyforma telekkönyvi intézkedéseket tenni? Azután, t. ház, — itt nagy vádakat emelek a múlt kormány ellen, — azt mondom, hogy más kérdésekben is nagy baj volt, hogy nem hallgatták meg Fiumét. Óriási számú milliókat nem dobtak volna ki olyan haszontalanul, mint a hogyan kidobták a múlt kormányzatok. Rakovszky István: Miért? Lukáts Gyula: Azért, t. képviselőtársam, mert tessék megnézni először is a fiumei kikötőt; tessék kiszámítani, mennyibe került és azután a világ összes kikötői közül mutassanak nekem egyet, a mely oly gyarlón volna építve, mint a fiumei kikötő! (Igaz! Úgy van! a bal- és szélső baloldalon.) Rakovszky István: Liberális építkezés! Lukáts Gyula: Azután ezt a kikötőt már megépítése után 30 ember vérével kellett megkeresztelni, mert, a mint tudjuk, az lka katasztrófájában, ha ott az lka kapitányának volt is hibája azért, mert nem birt a tengerész higgadtságával; ha volt is hibája Tyria alkapitánynak, mert nem tartotta meg az előirt szabályokat, de a tulajdonképeni hiba a kikötő szerencsétlen építéséből eredt. (Ügy van! Ügy van! a bal- és szélső baloldalon.) Nevetségesnek fog feltűnni, a mit mondandó vagyok, hanem megjósolhatom, hogy megérjük még azt, hogy az egész kikötőt be fogják temetni és új kikötőt építenek, mert annak méretei minden tengerésztudomány kizárásával készültek. Ott van a másik kikötő, a portó Baross. Nem tudom, látott-e valaha valaki olyan kikötőt, a melynek a bejáratánál a belépő hajónak a fordulóval kell bemenni, mint ennél a kikötőnél? Vagy ott i r an a Resicza szadeczember 17-én, hétfőn. bályozása, vagy ott van a Jelta kérdése, vagy ott van annak a szerencsétlen uszó-docknak az ügye. Fiimiének egész lakossága, összes tengerészeti körei tiltakoztak ezen uszó-dock ellen, de Baross azt mondta, hogy ehhez ragaszkodik, mert ez a legolcsóbb. Most már azóta a bergudi öblöt kellett nagyobbítani. Most megint elő van irányozva 1,700.000 korona csak azért, hogy ez az uszó-dock helyet foglalhasson, mert hiszen az öböl nagyobbításra ott másnak nincsen szüksége. Majd a közel jövőben is így leszünk, ha nem fogjuk meghallgatni Fűmét, majd ha a Howard-fóle hajógyárat nagyobbítják, a mit különben a közösügyi kormányzat is nagyon támogat, mert épen pár nappal előbb volt szerencsém hallani Spaun tengernagytól, hogy milyen öröm lesz reá nézve, ha majd Fiumében is építhet a hadi tengerészet pánczólos hajókat. Persze ez a kitűnő tengerész számít arra, hogy ha majd egy pánczólos hajó építésének a tervével előáll ós megtudják a magyarok, hogy azt Fiúméban szándékozik készíttetni, akkor a költségeket kész örömmel szavazzák meg. Azt azonban nem akarják megtudni, hogy annak a területnek a talaja tele van forrásokkal és ott betonnal, vagy akármi mással hiába építenek hajógyárat. T. ház ! Ezzel azt akarom bizonyítani, hogy sem a magyar kormánynak nagysága, sem a magyar államnak nagy tekintélye nem dűl össze, ha úgy a mint megszoktuk egyes törvények alkotásánál meghallgatni egyes gazdasági egyesületeket, ha épúgy meg fogjuk hallgatni Fiumét is vagy pláne ráparancsolunk, hogy Fiume szempontjából ezen törvényjavaslatokra nézve mondjon előzetes véleményt. Egy másik nagy kérelme Fiumének, hogy a giunta adminisztrativa ne úgy léjjtettessék életbe, a mint azt a Bánffy kormány tervezte ós a mint azt a Széll kormány még mai napig is fentartja. Ez a fiumei közigazgatási bizottság intézménye Magyarországon is lejárta magát, nagyon kár volt Fiumében életbe léptetni és annak olyan hatáskört adni, hogy minden elvétetik Fiume rapprezentanzajától, az ottani hatóságtól. Kimondatott, hogy ennek a közigazgatási bizottságnak a tárgyalási ós jegyzőkönyvi nyelve a magyar legyen. Ez volt a legszerencsétlenebb intézkedéseknek az egyike, mert ebből. Fiume folytonosan azt magyarázza ki, hogy olasz nyelvétől akarják megfosztani és erőszakkal magyarosítani akarják. Ezzel a téves felfogással vannak eltelve az olasz lapok is, melyek czikkekét irnak erről. Hogy hogyan lehessen egy olasz városban magyar tárgyalásokat tartani, arra csakugyan kíváncsi vagyok. A mint tudjuk, a hivatalnok tagjain
