Képviselőházi napló, 1896. XXXI. kötet • 1900. november 20–deczember 22.
Ülésnapok - 1896-632
082, országos üWs 1900. december 17-éa, hétfőn. 41B eszközökre. Már többször rámutattam ezen körülményre és most csak ismételhetem, hogy az év első felének egyes hónapjai azok, mezekben az állami kiadások jóval nagyobbak, mint a bevételek és a hol deficzit mutatkozik: Az állami kiadások fix összegeket képeznek, a melyek elől elzárkózni nem lehet, az állami bevételek pedig egyenlőtlenül vannak megosztva az év egyes hónapjai közt és köztudomás szerint sokkal nagyobbak az .év második, mint az óv első felében. Hogy az 1899. évre vonatkozólag a pénztári forgalomnak némi képét nyújtsam, megemlíteni kívánom, hogy például az 1899. év márczius hónapjában a, kiadások 2,200.000 koronával voltak nagyobbak, mint a bevételek, tehát így a mínusz 2,200.000 korona volt: áprilisban 10,400.000 korona, májusban 4,100.000 korona, júniusban 14,300.000 korona, júliusban 3,100.000 korona. Ezeket a differencziákat kell időnként kiegyenlíteni ós ilyenkor vagyunk kénytelenek a pénztári jegyekhez nyúlni, hogy az ilyen különbözet fedezhető legyen. Végűi még egy graváment említett fel t. képviselőtársam ós ez az, hogy miután a kormány előirányoz bizonyos kamatokat, melyeket a lefolyt évekre nem vett igenjébe, jelentékeny pénzösszeget leköt és lehetetlenné teszi, hogy ez a pénzösszeg más czélokra fordíttassák. Volt szerencsém részletesen kimutatni, hogy miért kellett a, három és fél °/o-os járadéknak kamatait így előirányozni, más alkalommal kimutattam azt, miért kellett a 4 °/o-os, a valutarendezésre dezignált arany járadék kamatait állandóan előirányozni; és ón azt hiszem, hogy igen helytelenül, a helyes budget-kezelés szempontjaival ellentétben járt volna el a kormány akkor, ha oby kölcsönnek, mely meg van szavazva, mely minden pillanatban kibocsátásra kerülhet, kamatait nem preliminálná. Azt hiszem, hogy nemcsak a szokással, de a helyes budgetirozás elemi követelményeivel ellentétben álló eljárás volna, felhatalmazást kapni a kölcsön kibocsátására ós nem gondoskodni az esedékes kamatok fedezéséről. Azt hiszem, ez nekem kötelességem volt. Igaz, hogy nem használtatott fel az a kamat, mert nem került a dolog kibocsátásra; azonban ón nem tudom, volt-e a képviselő úrnak oly divinácziója, hogy megmondhassa, mikor áll be a pónzpiacz javulása. Én nekem nem volt, ón reméltem hónapról-hónapra és ezért készletben kellett, hogy tartsam azt az összeget, mely az esetleges kibocsátás alkalmával a kamatok fedezésére szükséges. Igaz, hogy ezzel egy bizonyos összegű hitel leköttetett, a mely lekötés következtében ezt az összeget más czélra nem lehetett felhasználni. Azt is teljesen konczedálom, hogy ha az le nem köttetett volna erre a czélra, az mindenesetre más czélra, felhasználtatott és el is költetett volna és akkor bekövetkezhetett volna, hogy kiadjuk az összeget, kibocsátjuk időközben a kölcsönt és akkor a kölcsön kamataira fedezet nem lett volna. Tehát egy kiadást tettünk volna és egy fedezetlen túlkiadással állottunk volna szemben. Ez lett volna az eredmény. Egyébiránt azt én tudom, hogy túlkiadás és előirányzat nélküli kiadás oly dolgok, melyeket nem helyeselhetünk minden esetben és melyeknél a kormányt súlyosabb felelősség terheli; de hogy megtakarítások miatt, melyek semmi kárral, semmi hátránynyal nem járnak, (Mozgás a szélső baloldalon.) felelősségre vonassék a kormány, ez azon pénzügyi iskola, tanai körébe tartozik, hol bűn gyanánt rovatik fel, ha az állami zárszámadás eredménye kedvező. (Mozgás a szélső baloldalon.) Ezek után nem remélem ugyan, hogy t. képviselőtársamat; álláspontjának helytelenségéről meggyőzhettem volna, azonban teljesen megelégszem ázzak ha a t. ház többségét meggyőztem arról, (Zaj a szélső baloldalon.) hogy ebben a költségvetési előirányzatban sem valótlan, sem elrejtett, sem semminemű inkorrekt dolog nem foglaltatik. (Elérd; helyeslés a jobboldalon.) Elnök: A tétel ellen nem tétetvén kifogás, az megszavazta tik. Molnár Antal jegyző (olvassa): Évi kamatjárulék 58,321.197 korona. Elnök: Megszavaztatik. Molnár Antal jegyző (olvassa): Az osztrákmagyar bankot' cselekvőleg illető, eredetileg 80 millió forintot tevő államadósságra a, császári királyi kormány által lefizetett részösszegből az 1899 : XXXVIII. torvónyczikk 1. §-á,nak 2. czikke alapján Magyarországra, eső kilenczmillió forint törlesztésére 360.000 korona. Elnök: Megszavaztatik. Molnár Antal jegyző (olvassa) : Földtehermentesítés és örökváltságok. Kiadás, 3. czím. Tőketörlesztés és kárpótlások 2,095.000korona. Elnök: Megszavaztatik. Molnár Antal jegyző (olvassa).- Kamatok ós járadékok 15,549.046 korona. Elnök: Megszavaztatik. Molnár Antal jegyző (olvassa): Kezelési költségek 17.100 korona. Elnök: Megszavaztatik. Molnár Antal jegyző (olvassa): Szőlődézsmaváltság. Kiadás, 4. czím. Kárpótlások 40.000 korona. Elnök: Megszavaztatik.
