Képviselőházi napló, 1896. XXXI. kötet • 1900. november 20–deczember 22.
Ülésnapok - 1896-632
412 * 82, országos Hlés 1900, deczember 17-én, hétfőn. volna meg. Az 1897 : XX. törvényczikk megalkotása előtt nemcsak ez a kérdés, hanem igen számos más kérdés sem volt még törvényhozásilag rendezve, és hogy törvényhozási úton rendeztetett a költségvetés összeállítása, a költségvetés végrehajtása, az állami vagyon ellenőrzése^ az állami adóságok kezelése és minden az államháztartás körébe tartozó kérdésnek számvevőségi ós budgetárius kezelése ; az ennek az 1897 : XX. törvónyczikknek köszönhető, a melynek megalkotásában némi csekély részein nekem is volt, (Úgy van! jobb felöl.) a ki szerencsés voltam itt ebben a házban e törvényjavaslatot képviselni és védeni, tehát ugyanaz a pénzügyminiszter, a kinek a budget körüli eljárása- ellen a t. képviselő urnak annyi sok kifogása van. Igaz, hogy az a, kérdés, hogy mi tartozik a rendes, mi a rendkívüli kezelésbe és a beruházásba, az ebben a törvényben nincs taxatíve megállapítva, hanem a törvény csak arra utal, hogy e tekintetben a. kormány és az állami számvevőszók elnöke közös egyetértéssel járnak el. De ez nem is lehet másképen, mert hiszen nem lehet valamely dolgot törvénybe iktatni, a mely gyakori változásnak lehet alávetve és miután az állami élet szükségletei időrőlidőre tényleg folytonosan változnak, nagyon helytelen eljárás lett volna a törvény Procrustes-ágyában megörökíteni valamit, a mit azután rövid idő múlva meg kellett volna változtatni. (Úgy van! jobb felöl.) , Azonban ez a kérdés, a melyet t. képviselőtársam'felvetett, azért nem rendezetlen, hanem ma már tényleg meg van oldva, mert t. képviselőtársamnak figyelmét elkerülte az a körülmény, hogy az 1897 : XX. törvényczikk végrehajtása tárgyában kiadatott egy igen terjedelmes, egy egész kötetet képező utasítás, még pedig kiadatott a minisztertanács által az állami számvevőszék elnökével egyetértőleg. Ebben a végrehajtási utasításban mindazok a kérdések, a. melyek a számvevőségi törvényben benne vanak, sokkal részletesebben ós minden apró dologra kiterjedőleg szabályoztatnak és ebben már igenis meg van oldva az a kérdés is, a melyet t. képviselőtársam felemlített, hogy mi tartozik a rendes kezelésbe, mi az átmenetibe ós mi a beruházásokba ügy, hogy ha. t. képviselőtársam e végrehajtási utasítás tartalmát a 21. §.-téd kezdve a 34. §-ig elolvassa: teljes részletességgel megtalálja ennek a kérdésnek megoldását. Konstatálhatom tehát, hogy t. képviselőtársamnak az a panasza, hogy ez ma is nyílt kérdést képez, abszolúte nem áll, mert ez a kérdés ma. törvény erejével felruházott rendelet útján teljesen meg van oldva. Ennek előrebocsátása után áttérhetek, azokra a kifogásokra, a melyek a dolog lény egét érintik. T. képviselőtársam először is azt mondja, hogy törvényes felhatalmazás nélkül kölcsönt felvenni nem lehet, mert ezt rendeli az 1897: XX. törvényczikk 42. §-a. (Halljuh! Halljuk!) Hát, t. ház, senkinek nem jutott eszébe kölcsönt törvényhozási engedélyezés nélkül felvenni ós ez sem most nem törtónt, sem a múltban, ós azt hiszem, hogy a jövőben sem fog ez megtörténni, ép azért, kár ezt valakinek imputálni, miután ilyen szándéka senkinek sincsen. Mielőtt azonban ezt a kórdóst bővebben megvilágítanám, a melyre t. képviselőtársam alludált, tudniillik a 28 millió koronajáradék felvételére, értve az előirányzatban kórt felhatalmazás kérdését, legyen szabad egy rövid visszapillantást vetnem arra, hogy mikópen jártunk el a vasúti beruházási munkálatok költségeinek fedezése körül. Ismeretes a t. képviselőház előtt, hogy az 1897 : XXX. törvényczikkben bizonyos beruházási munkálatok rendeltettek el az államvasutak hálózatán, mely beruházási munkálatok 10 év alatt voltak foganatosítandók ós a melyeknek összes költségét a törvény 246 millió koronába állapította meg. Azonban ezt az összeget nem bocsátotta egészen a kormánynak rendelkezésére, hanem a törvény csak arról gondoskodott, hogy az 1897. évi szükséglet fedeztessék s erre a czólra megadta a kormánynak a felhatalmazást ugyanazon törvényben, hogy 86.8 millió korona 3 1 /i °/o-os koronajáradék kibocsátása által szereztessék be. Ebből az összegből beszereztetett a 3 l /2 °/o-os koronajáraclók kibocsátása által 54.9 millió korona, fedezetlen maradt tehát még az 189 7-évi munkálatok költségeiből 31.9 millió korona.. Megkívánom említeni, hogy azon időben teljesen jogosült volt a 3 1 /2°/o-os járadékok kibocsátására: való törekvése a kormánynak, mert a pénzpiacz helyzete olyan volt, hogy teljes joggal lehetett remélni, hogy 3 l /2 °/o-os kölcsönt tudunk emittálni. A törvény megalkotása után azonban nemsokára, sajnos, a pénzpiacz viszonyai megromlottak annyira, hogy momentán teljesen kizártnak kellett tekinteni azt, hogy 3 1 /2°/c-os járadékok kibocsátása mellett pénzt tudjunk beszerezni. Ekkor több alternatíva állott a kormány előtt, vagy az, hogy megszüntesse a beruházások továbbfolytatását, vagy az, hogy egy magasabb kamatozású kölcsönre kérjen a törvényhozástól felhatalmazást, vagy pedig az, hogy a pénztári készleteket használja fel ideiglenesen, előleg gyanánt ezekre a munkálatokra addig, a míg a pénzpiacz helyzete megjavul. A munkálatok beszüntetését közgazda-
