Képviselőházi napló, 1896. XXXI. kötet • 1900. november 20–deczember 22.
Ülésnapok - 1896-631
392 631. országos ülés 1900. deczember 15-én, szombaton. derítésére, ha az ok büntetendő cselekményben rejlik, természetes, hogy az illetőt meg is kell büntetni. De már most, hogy ezt ezreden kint, sőt talán századonkint is kimutassuk, azt ne méltóztassék követelni, mert hiszen már is nyolcz kimutatást kell csinálnunk ós ha ez így tovább megy, akkor idővel a honvédelmi minisztérium valóságos statisztikai hivatallá lesz. (Derültség balfelöl.) Kimutatjuk egészen határozottan, hogy hány esetben történt öngyilkosság; azt pedig szintén kimutatni, hogy vájjon egyik, vagy másik eset a 68. ezrednél történt-e vagy a 92-nél, ez, azt hiszem, még sem bir valami nagy jelentőséggel. Major Ferencz: De hogy magyar-e, német-e, tót-e az az ezred, ez mégis nagyfontosságú ! Gromon Dezső államtitkár: Én nagyon kérném az igen tisztelt képviselőházat, méltóztassék az 1901. évben megajánlandó ujonczokról szóló törvényjavaslatot elfogadni. (Élénk helyeslés jobb felöl.) Elnök: Szólásra senki sincsen feljegyezve. Ha tehát szólani senkisem kivan, a vitát bezáx'om. Következik a határozathozatal. A kórdós : Elfogadja-e a ház a törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjaid : igen, vag} T nem ? (Igen ! Nem!) Kérem azokat a képviselő urakat, a kik elfogadják, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.,) A ház a törvényjavaslatot általánosságban, a részletes tárgyalás alapjaid elfogadja. Következik a részletes tái'gyalás, mégpedig először a czím. Molnár Antal jegyző (olvassa a törvényjavaslat czímét). , Lukáts Gyula jegyző: Pichler Győző! \Pichler Győző: T. ház! Csak egészen ,röviymegjeg_yzést bátorkodom tenni a czímnél, még pedig a következőt. A honvédelmi miniszter úr nevében szóló t. államtitkár úrnak szavaira nincs mit felelnem. Sem nem czáfolta meg, sem semmiben ellent nem mondott azoknak, a miket kifejtettem. Ő csak az ő elvi álláspontját tisztázza. Csak egyetlenegy kijelentésére akarok reagálni. A tiszti vizsgákra vonatkozólag sajnálatát fejezte ki a t. államtitkár úr a felett, hogy a közös hadseregnél javulás mutatkozik, míg a honvédönkéntesekről szóló statisztikai ada.tok ezt a javulást nem tüntetik fel. Csak egyetlen példára akarok utalni, a mely eléggé érdekes, a mely talán ezt a visszahanyatlást némileg megmagyarázza és nem olybá tünteti fel, mintha a magyar honvédségnél szolgáló ifjúság képessége ós képzettsége nem volna oly magas, mint a közös hadseregben szolgálóé. Én úgy tudom, — az államtitkár úr talán még jobban tudja azt az esetet, — 1899-ben, a múlt év október havában kiszabadrdt honvéd^ önkéntesekkel a vizsgát rendesen megtartották Száz ós egynéhány ifjú önkéntes volt. A vizsgát az ifjak közül sikerrel letette 91. Azt hiszem, 104-en voltak összesen, de hiszen nem is a szám, hanem az arány bir itt fontossággal. 91 letette a vizsgát: Gromon Dezső államtitkár: A honvédségnél ? Pichler Győző: Igen, a Budapesten szolgáló önkéntesek közül. S mikor már fel volt terjesztve, hogy sikeresen letették a tiszti vizsgát, sőt a sikeres vizsga letétele alkalmából a századossal bankettet is tartottak, másnap kijött egy előkelő, nagy tiszti rangot viselő hadseregbeli tábornok, az egész előterjesztést egy fél óra alatt megsemmisítette s a száz és egvnéhány önkéntes közül megbukott 101. T. ház! Tudtommal csakis báró Fejérváry Géza miniszter urnak közbelépése okozta azt, hogy annak a tábornoknak ez a határozata meg lett semmisítve, illetőleg a fiuk új vizsgára bocsáttattak és akkor megint az a létszámjött keresztül, mely az első eredeti vizsgát tette le sikerrel. Ezt báró Fejérváry Géza miniszter úr közbelépése okozta, s én úgy tudom, hogy a legloyalisabban, legbecsületesebben és a legszigorúbban ugj^an, de az igazságnak megfelelően vizsgálták meg azokat az ifjakat ós azok megfeleltek. Nohát egyetlenegy esetnél forduljon elő egy ilyen magas tábornoknak esetleges animozitása, rossz kedve, s akkor a honvédség statisztikája már rosszabb a közös hadsereg statisztikájánál. (Igazi Úgy van! a ssélsé baloldalon.) Htomon Dezső államtitkár: T. ház! Nem ezérft/hoztam fel azt, hogy sajnos, hogy a honvédségnél a siker nem olyan kedvező az idén, mint máskor, hanem csak azért, hogy megmutassam —- meg is tettem, — hogy hullámzásnak van kitéve az ilyen vizsgaeredmény. Egy évben szorgalmasabb, tehetségesebb fiatal emberek vannak, mint más évben, nagyobb kedvet mutatnak a katonasághoz s így a kimutatások nem lehetnek birái annak, hogy egyáltalában, ez vagy az az ifjúság tehetséges-e. A mi azt az esetet illeti az önkéntesekkel, arról nekem is volt hivatalos tudomásom, talán előbb, mint az igen tisztelt képviselő úrnak, de nem tartom helyén, hogy egy strikte hivatalos dologról itt tovább beszéljek. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Annak idején meg lett ez a kérdés vizsgálva. (Helyeslés a baloldalon.) Pichler Győző: Igen, a legnagyobb loyalitással és igazsággal!
