Képviselőházi napló, 1896. XXXI. kötet • 1900. november 20–deczember 22.

Ülésnapok - 1896-616

616. országos illés 1900. november 22-én, csütörtökön. f\\ kocsit és a pályát illeti, ezek semmi kívánnivalót nem hagytak fenn. Minden szakértőnek egyhangú véleménye volt ez, pedig igen szigorú próba alá vették, mert ugyanazzal a kocsival, a melylyel a szerencsétlenség történt, a szerencsétlenség után próbamenetet tartottak és konstatálták, hogy úgy a bekapcsolás, mint a, motor ós áramszedő fék minden tekintetben tökóleteen jól fusngál tak még a szerencsétlenség után is, a kocsi konstrukcziója tehát tökéletesen jó, szerkezete mindazoknaka tekinteteknek, a melyek a biztonsággal függenek össze, teljesen megfelelt, ebben tehát hibákat nem lehetett találni. Azonban nem tagadható, hogy más intézkedésekre is van szükség a forgalom biztonsága tekintetéből. De hogy a helyzetet megítélhessük, tekintetbe kell venni magát a forgalmat azon a szerencsétlen napon. Az történt tudniillik, a mi még sohasem fordult elő, hogy a vonalon az aznapi forgalom 209.870 ember volt, holott az átlag 106.000 szokott lenni. Méltóztatnak látni, hogy oly óriási volt a forgalom, a mely a rendesnek több mint kétszerese. Már pedig egy közúti vasút általában nem lehet ilyen forgalomra és arra berendezve, semmiféle forszírozott szolgálattal, hogy a közönség elhelyezése és a forgalom lebonyolítása körűi fennakadás elő ne forduljon, mert természetes dolog, oly mórtélvben pontencirozni a szolgálat képességét bármely vasútnak ós különösen közúti vasútnak, hogy megfeleljen az ilyen abnormális helyzetben, a müven egy esztendőben egyszer vagy kétszer fordul elő, annyd kocsiról, annyi személyzetről, annyi eszközről gondoskodni, azt hiszem alig lehetséges. De az is természetes dolog, hogy ha a forgalom szempontjából ilyen abnormitásoknak megfelelni nem lehet is, iparkodni kell az életbiztonságról, a tömeges összenyomúlás ós az ezzel járó szerenbsótlenségek megakadályozásáról gondoskodni. E tekintetben a rendőrség és a, vasúti főfelügyelőség részéről azonnal meg is történtek a szükséges intézkedések, hogy a kocsiba felszállani, mikor még vezető nincsen, ne legyen szabad, hogy a forgalomban soron levő kocsiról a vezetőnek leszállania ne legyen szabad. Szóbajött korlátok felállítása is, ezt azonban alapos tanulmány után kénytelenek voltunk elejteni, mert a, korlátokat csak egy bizonyos hosszúságban lehet vezetni, egész végig a vonalon nem, és tudjuk a közönség szokását, hogy ilyenkor megkerülve a korlátokat és ott nyomulván össze, épen a, korlátok következtében könnyen még több szerencsétlenség és még nagyobb sérülések következhetnének be. Gondoskodás történt arról is, hogy oly napokon, melyeken a fővárosi közönség forgalma sokkal élénkebb, jegyek kiadására, felügyeletre stb. vasúti közegek, még pedig magasabb közegek is és rendőri személyzet kellő számbbn álljanak rendelkezésre. Szóval, minden megtörtént, hogy a közönségnek veszedelmes összetódulása megelőztessék. Kénytelen vagyok továbbá egy pár észrevételre is kiterjeszkedni, a melyet az igen tisztelt képviselő urak tettek, mert a tárgygyal szorosan összefüggnek, és az ő motívumaikul szolgálván, viszont nekem kötelességem némely pontra nézve megvilágítani a helyzetet. Legelső sorban Olay Lajos t. képviselő úrnak vagyok köteles kijelenteni azt, hogy a közúti vasúti társulatnak a fővárossal való szerződése a forgalom biztonságával semmiféle összefüggésben nincs, mert akármilyen szerződése volna is annak a közúti vasúttársulatnak a fővárossal, a miniszternek, a főfelügyelőségnek és a rendőrségnek: e három tényezőnek kötelessége gondoskodni arról, hogy a közbiztonságot ós az életbiztonságot a forgalom semmi tekintetben ne veszélyeztesse és minden irányban megóvja. Ebből az inczidensből, ebből az okból tehát egyáltalán nem ava.tkózhatom j ogérvénves szerződés felbontásába. Hogy ennek a társulatnak a részvényeiben annak idején spekuláczió fejlődött ki, ez sem lehet ok arra, hogy egy miniszter beleavatkozzék a különben is, a mint méltóztatik tudni, a kereskedelmi törvény alapján alakúit társulat szerződésébe. Az ilyen spekulácziók rendesen nem is annyira a szerződésekkel függnek össze, mint inkába a tőzsdének és némely embereknek akkori hangulatával, a mire általában sem szerződések által, sem miniszteri intézkedések által abszolúte semmi befolyást sem lehet gyakorolni. A t. képviselő úr arra hivatkozott, hogy az átalakulással kapcsolatosan fejlődött volna, ki ez a spekuláczió. Ebben igaza van a. t. képviselő urnak, hogy bizonyos idő alatt, a míg a. tárgyalások folytak, volt a legmagasabban felcsigázva a társulat részvényeinek árfolyama; akkor 937 és ős 987 között ingadozott az árfolyam; de azután az az érdekes, hogy a mint a szerződés létrejött, 1895. deczember 31-ón, az árfolyam csökkent 575-re, azután 1896-ban 560 volt, 1897-ben 704, most pedig, méltóztatnak tudni, még alacsonyabban állanak a részvények. Ezt, mondom, csak annak illusztrálásául hoztam fel, hogy a spekulácziót azzal a szerződéssel, a, melylyel összefüggésbe hozta a képviselő úr. a mennyiben tudniillik ez által nagyobb javadalomra és jövedelemre tett volna szert a tár- * sulat, ezt összefüggésbe hozni nem lehet, erre abból az árhullámzásból sem lehet követkéz-