Képviselőházi napló, 1896. XXXI. kötet • 1900. november 20–deczember 22.

Ülésnapok - 1896-630

ÍKÍO. országos ülés 1900. deczewber 14-én, pénteken. • 363 vényjavaslat indokolásában, hogy gazdasági kérdések vannak függőben ós ezért nem ér rá a törvényhozás a véderőtörvémmek organikusan tiz évre leendő megállapítására, tehát akkor csak ideiglenes meghosszabbítást kért a kormány; most meg hivatkozás történik az indokolásban fennálló viszonyokra. A kérdés nézetem szerint igen egyszerű és Tóth János t. barátomnak szóló válaszom is ennek következtében igen egyszerű lehet. Válaszom abból áll, hogy mivel a Reichsrath ma együtt nincs, — de össze jön januárban, — ennek a véderőtörvónynek pedig még az idén ós addig meg kell szavaztatnia és az ujonczoknak meg kell szavaztatniuk, azt hisszük, nem lett volna helyes, nem lett volna czélszerű, nem lett volna a mi alkotmányunk szellemének megfelelő, ha mi most esetleg módosításokat tartalmazó hosszabb organikus törvénynyel álltunk volna elő. Mi épen annak a tekintetnek hódoltunk, hogy nem lévén bizonyos, hogy Ausztriában fungálni fog-e az alkotmányos gépezet és miképen fog fungálni, lesz-e abban a helyzetben, hogy organikus törvényjavaslatot tárgyalás alá vegyen, nem kérünk egyebet a törvényhozástól, mint azt, — inert valaminek csak létezni kell — hogy a létező véderőtörvényt egy évre hosszabbítsa meg ós szavazza meg az ujonczokat. Hog}

r mit tesznek az osztrákok, azt az ő alkotmányuk irja elő. Igenis, majd ott előterjesztik e törvényjavaslatokat, valószínű, hogy megfogják ott szavazni a véderőtörvényt és az ujonczokat; ha nem, az ő alkotmányuk rendelkezése szerint fognak ezzel a kérdéssel elbánni. (Helyeslés és tetszés jobbról.) Gondolom, a kérdés sokkal kisebb keretekben mozog és sokkal egyszerűbb, mint első tekintetre látszik. Ha mi most organikus törvényjavaslatot terjesztettünk volna elő, egy hosszabb időre szóló törvényt, akkor talán igazuk volna a t. képviselő uraknak abban, hogy ezt nem lehet ma tárgyalni ; de minthogy mi nem akarunk egyebet, mint a létező állapot prolongását egy évre, és nem akarunk egyebet, minthogy az országgyűlés egy évre szavazza meg az ujonczokat a törvény alapján, gondolom olyat akarunk, a mit a közös hadsereg ós honvédség fentartásának és védelemnek tekintetei motiválnak ós a mi nekünk alkotmányos jogunk, de alkotmányos kötelességünk is. Felelek még a t. képviselő úrnak arra a kérdésére is, hogy Ausztriában is ez történik. Hát kérem, tavaly is intézték hozzám ezt a kérdést; az események megfeleltek rá. A múlt esztendőben hasonlólag ez a kétely támasztatott ; a Reicshrath januárban, vagy februárban megszavazta az ujonczokat. Jogosan mondhatom tehát, hogy az a feltevés: ők is meg fogják szavazni. Ha pedig meg nem szavazzák, akkor a dolgok az ő alkotmányuk rendelkezései szerint fognak történni. Más lenne a kérdés, ha Ausztriában alkotmányosság nem léteznék, ha szisztálva lenne ott az alkotmányos állapot. Akkor előállna az a kórdós, hogy az 1867 : XII. törvényczikknek ezt a részét miképen revideáljuk, mikópen nem. De a míg Ausztriában ez a törvény fennáll, mindaddig áll mindaz, a mit tegnap erre nézve kifejtettem és a mire most visszakérni nem akarok. Egészen másképen állana a kórdós, ha Ausztriában az alkotmány megszűnnék, ha az alkotmányosság feltótele szűnnék meg, a melyet az 1867 : XII. törvényczikk a közös kezelésére nézve előir. (Helyeslés a jobboldalon.) Ezeket voltam bátor a t. képviselő úr előadására elmondani, s kérem a t. házat, méltóztassék a törvényjavaslatot elfogadni. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Lukáts Gyula jegyző: Ugron Gábor! Ugron Gábor: T. képviselőház! A miniszterelnök úrnak fejtegetéseit nem hagyhatom megjegyzés nélkül. Azt mondja a miniszterelnök úr, hogy Ausztriában fennáll az alkotmányosság. Igaz, hogy az alkotmányt tartalmazó törvényczikkek érvényben vannak, de azok végre nem hajtatnak. Széll Kálmán miniszterelnöki: A Bekhsrath össze is jön! Ugron Gábor: Midőn 1867-ben megalkották a XII. törvónyczikket, akkor is volt Ausztriának alkotmánya, az úgynevezett Sehmerling-féle alkotmány, akkor is volt Reichsrath, akkor is voltak miniszterei, de azért az 1867-iki törvényczikk azon megállapodásoknak életbeléptetésére nézve, a melyeket tartalmaz, mégis feltétlenül kötötte ki, hogy Ausztriában terjes alkotmányosság legyen. Mit tesz ez? Teszi azt, hogy nem olyan alkotmányosságot követel, a milyen akkor fennállott, mikor Magyarország ezen törvényeket meghozta, hanem olyan alkotmányosságot, a mely a parlamenti rendszernek, az 1867 : XII. törvényczikk szellemének megfelel. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) Mert 1867. előtt Magyarország az osztrák örökös tartományok népeivel semminemű megegyezésben ós közjogi viszonyban nem állott; (Úgy van! Úgy van! a baloldalon.) tisztán az ő uralkodójukkal, az akkori osztrák császárral, mint a maga uralkodójával tárgyalt a magyar nemzet. Az 1867. törvényczikknek bevezető szakaszaiban részletesen és ismételve van hangoztatva az, hogy azért van szükség az 1867 : XII. és a. többi tör vény czikkekre, mert 46*