Képviselőházi napló, 1896. XXXI. kötet • 1900. november 20–deczember 22.

Ülésnapok - 1896-630

680. országos ülés 1900, deczember 14-én, pénteken. 8Sf leg a közös hadsereg és haditengerészet, vala­mint a honvédség számára megállapítottújoncz­jutalék mennyiségének az 1901. óv végóig való fentartása tárgyában előterjesztett tör­vényjavaslat (írom. 939, 947) általános tár­gyalására. Mindenekelőtt az előadó úr kivan szólani. Münnich Aurél, a véderő bizottság elő­adója: T. ház! Az 1889 : VI. törvényczikk 14, §-a értelmében a közös hadsereg ós hadi tengerészet kiegészítésére évenkint szükséges ujonczjutalók 103.100 főben állapíttatik meg. E törvény rendelkezéseihez hasonlóan az 1890: V. törvényczikk honvédségünk kiegészítésére Azújonczjutalókot 12.500 főben állapítja meg. az 1901 : I. törvónyczikkel, a most említett 1889 : VI. törvényczikk 14. §-ával, illetve az 1900 : V. törvényczikk 3. §-ával ós az 1893 : I. törvényczikk I. §-a alapján az ujonczjuta­lók az 1900. év végéig változatlanul lett fen­tartva. Miután pedig a most hivatkozott tör­vény értelmében ezen újonczjutalóknak válto­zatlan meghagyása, vagy pedig megváltoztatása iránt az újabb i előterjesztés a honvédelmi kor­mány által az 1900. óv vége előtt terjesztendő al­kotmányos tárgyalás végett, a honvédelmi mi­niszter úr ezen jelenleg szőnyegen levő törvényjavaslatot terjesztette be, a melynek czélja az, hogy a közös hadsereg ós a honvéd­ség kiegészítésére szükséges ujonczjutalók vál­tozatlanul tartassék fenn az 1901 év végéig. Tekintettel arra, hogy a véderő bizottság meg­győződött arról, hogy a jelen törvényjavaslat is hasonló intézkedést tartalmaz, hogy az ujonczjutalók meghatározására újabb előter­jesztés teendő az 1901. óv vége előtt és így minden rendelkezések megfelelnek az 1889 : VI. törvényczikk 14. §-ának is, a véderőbizott­ság ezen törvényjavaslatot általánosságban el­fogadásra ajánlja. (Helyeslés jobbfelöl.) Lukáts Gyula jegyző: Tóth János! (Halljuk! Halljuk! a szélső baloldalon.) Tóth János: T. ház! Állami életünk je­lenlegi bizonytalanságának, tökéletlenségének, Ausztriától való teljes függésünknek, sőt tovább megyek, alkotmányunk meghamisításának és ebből kifolyólag a mai közjogi alap bukásá­nak a legeklatánsabb, legkétsógtelenebb bizo­nyítéka a most tárgyalás alatt levő törvény­javaslat, (ügy van! Ügy van! a szélső baloldalon.) Mert ebben a törvényjava,slatban és ha ez törvénynyé válik, ebben a törvényben Magyar­ország egyoldalúlag, erőszakosan, törvénytele­nül tartja fenn továbbra is a dualizmust, a közösséget a hadügy terén. (Úgy van! Úgy van! a szélső baloldalon.) Két óv óta a magyar kormány provizó­riumot létesített ebben a kérdésben, a hadügy terén. Meghozta a magyar képviselőház az 1899. évi II. törvényczikket, meghozta az 1900: I. törvényczikket, melyekben az alkotmányos­ság követelményeinek félrevetósóvel egyoldalú­lag határozott a hadsereg, a hadügy közössége mellett ós egyoldalúlag intézkedett Ausztriának vódereje felett is a nélkül, hogy a másik ol­dalon az osztrák örökös tartományok népei­nek alkotmányos akarata kifejeztetett volna oly irányban, hogy az oszták örkökös tarto­mányok miként akarnak véderejük létszáma, ujonczjutalékuk mennyisége felett alkotmányo­san határozni, ós a nélkül, hogy az osztrák örökös tartományok népei akaratukat kifejez­ték volna arra nézve: akarják-e Magyarország­gal a véderő közösséget fentartani, vagy sem. (Úgy van! ügy van! a szélső baloldalon.) A törvények megszabják azt, hogy miként ós mi módon állapíttassék meg a két állam véderejének a létszáma. A magyar törvények egyenesen előírják, hogy ez csak alkotmányos úton történhetik meg. Mindegyik ide vonat­kozó törvényünkben, mind az alaptörvényben : az 1889 : VI." törvényczikben, mint a már említett 1899 : II. és" az 1900 : I. törvény­czikkben, mindegyikben benne van, hogy a kormány az ríj onczj utalók mennyiségének vál­tozatlan fentartásáról vagy megváltoztatásá­ról javaslatot tartozik a törvényhozás elé terjeszteni. Ennek a magyar kormány meg is felelt. (Zaj.) De a törvényeinkben (Halljuk! Halljuk! a szélső baloldalon.) benne van az is, (Halljuk! Halljuk! a szélső balodalon.) hogy ezeket a tör­vényjavaslatokat mi czélból, mi végett kell ide terjeszteni a törvényhozás elé: alkotmá­nyos úton leendő újabb megegyezés végett. (Igaz ! Úgy van ! a szélső baloldalon.) Alkotmány­jogilag, alkotmányos úton leendő újabb meg- . egyezés alatt érthetünk-e mást, mint a két állam törvényhozásának alkotmányos meg­egyezését ' J (Igaz ! a szélső baloldalon.) Ez, t. kép­viselőház, benne van az 1867 : XII. törvény­czikkben is, hogy ugyanis Magyarország csak az osztrák örökös tartományok alkotmányos képviseletével léphet bármiféle közös viszony­ba, érintkezésbe, alkotmányos megegyezésre. Ez teljesen kizárja azt. hogy Magyarország törvényhozása alkotmányos megegyezésre lep­hessen az osztrák kormánynyal ós az osztrák 14. §-nak, az abszolutizmus ezen köpönyegének (Igaz! Ugy van! a szélső baloldalon.) alkalma* zásával, Az osztrák kormány ugyanis az alkot­mányos képviseletnek csak végrehajtó orga­muna, a 14. §. pedig a magyar alkotmányosság szemében nem lehet egyenrangú faktor, csak abszolútizmus leplezője lehet. Az 1900 •: I. törvényczikk utasította a kormányt, hogy ebből

Next

/
Oldalképek
Tartalom