Képviselőházi napló, 1896. XXXI. kötet • 1900. november 20–deczember 22.

Ülésnapok - 1896-624

218 li'2-l, országos ülés 1900. decüombor -S-éa, szerdán. »közelebbről rneg nem jelölték, bejelentésük tudomásul nem vétetik és a népgyűlés tartása meg nem engedtetik, miről Varsányi János ós társai értesíttetnek. 1900. február 24. Főkapitány.* (Mozgás a bal- és szélső baloldalon.) Molnár János: És ez ne keserítse el az embereket! Visontai Soma: A pétervásári szolgabíró 1900. május 26-án kibocsátott végzésében szintén nem engedélyezte a népgyűlést, nem pedig azért, mert szerinte annak titkos czélja — tehát itt már titkos czólokat sejtenek —• a szoczialista eszmék terjesztése volna. A végzés szószerint így szól: »4.835/900. Tijabb Penyaskó András és társai szajlai lakosok kórvénye a június 3-án délután tartandó népgyűlés tárgyában.« Azt mondja, hogy a gyűlést nem engedélyezi. v>Indokok : Ezen népgyűlés tartásának titkos czélja a szocziálista eszmék terjesztése; minthogy pedig a fennálló társadalmi rend ellen indított mozgalom az utóbbi időben a járás területén örvendetes módon megszűnt, ez okból annak felújítása a lakosság nyugalma érdekében minden körülmények között meggátlandó volt, miért is a bejelentő ós társai kérvénye elutasítandó volt, miről a kérvényezők értesíttetnek.* Császár főszolgabíró Báestopolyán oly gyűlés megtartását tagadta meg, a melynek tárgyakónt be volt jelentve : »A politikai jogtalanság Magyarországon* és »A néppárt*. Erről akartak beszélni. (Felkiáltások a baloldalon: Az nem szabad ám!) Hát kérem, hiszen közérdekű dologról van itt szó; a gyűlés szónokait a hatóság megügyelheti és ha túllépnek a határon, megfoszthatja őket a szótól, feloszlathatja a gyűlést, de törvényes jognak és igazságnak útjába nem áll. A bácstopolyai főszolgabíró erre a következő igen érdekes végzést hozta: (Halljuk! Halljuk!) »Bács-Bodrog vármegye topolyai járásának főszolgabírója mint elsőfokú rendőri hatóság Kelemen Antal, Csernik Ferencz, Pap Mátyás kishegyesi lakos földmívelő. munkások folyamodványa tárgyában, mely] vei bejelentik, hogy október 28-án délelőtt 9 órakor Kishegyes községében a következő tárgysorozattal népgyűlést szándékoznak tartani: A politikai jogtalanság Magyarországon, néppárt; ós tudomásul vételét kérik egyszersmind annak, hogy szónokként Kishegyesre érkező Bokányi Dezső budapesti lakost a kishegyesi állomásnál ünnepélyesen fogadhassák- »Végzés: A bejelentés tudomásul nem vétetik, a népgyűlésre ós Bokányi Dezső ünnepélyes fogadtatására az engedély nem adatik meg; (Élénk derültség a baloldalon.) bejelentők egyetemlegesen felelőssé tétetnek az esetleges tüntetés ós bekövetkezhető csoportosulásért. Indokok: Nem vehetem tudomásul a bejelentést, az engedélyt meg nem adhatom, eltekintve attól, hogy a községháza népgjmlések tartására át nem engedhető, azon okból, mert a gyűlés tárgyául kitűzött »Politikai jogtalanság Magyarországon* , már Budapesten számtalanszor tárgyaltatott nyivánosan, (Általános, élénk derültség) nem forog fenn annak oka, hogy az Kishegyesen előadassák; (Élénk derültség. Halljuk! Halljuk!) másrészt pedig a néppárt elveinek a népgyűlésen szocialista szempontpól való előterjesztése, különösen midőn az országos lapokból arról a köziakosság kellőleg értesül ós tájékozást nyer, szüksége fenn nem forog. (Élénk derültség. Felkiáltások: Ki az?) Császár! Rakovszky István: Azt ki kell tömetni: (Zaj. Elnök csenget. Halljuk! Halljuk!) Visontai Soma: A szombathelyi rendőrkapitány, Kisfaludy, ez évi október 9-ón kiadott végzésben, tehát a mostani kormányzat alatt hozott végzésben, meg akarja óvni a lakosságot minden izgatottságtól, és a lakosság kedélyének nyugalmát félti. Ezen roppant humánus törekvésében, hogy a lakosságot mindennemű izgalomtól megkímélje, kedélyük nyugalmát megóvja, a következő végzést hozta: »7816./1900. Bencsik János és társainak kérelme 1900. október 14-én tartandó nyilvános népgyűlés engedélyezése iránt. Végzés. Minthogy folyamodók már múlt hó 9-én hasonló kérelmükkel 6862. szám alatti végzéssel elutasíttattak, jelen kérelmüknek sem adatik hely, a mennyiben semmi szükség sincsen arra, hogy egyes izgatott kedélyű egyének a békés munkások nyugalmát álprófétai előadással megzavarják. Ennél fogva a tervezett gyűlést betiltom. Kisfaludy* (Élénk derültség.) Justh Gyula: Mikor törtónt ez? Visontai Soma: 1900. május hóban. Justh Gyula: Azt hittem, hogy még Bánffy Dezső alatt! Visontai Soma: A dunavecsei főszolgabíró nagy jogtudásáról tesz tanúságot a következő végzésben. Bejelentettek ugyanis egy gyűlést, a melynek tárgya volt a munkások és munkaadók közötti- viszony megvitatása. Azt mondja 4281. szám alatt hozott végzésében, hogy a munkások ós munkaadók közötti viszony szabályozva van már a munkástörvénynyel és így a május hó 6-án megtartani szándékolt népgyűlést tudomásul nem veszi. Dunaveese, 1900. május 2-án. Csigay. Szabadkán szintén hozott egy végzést az ottani rendőrkapitány: Szalay 1900. évi január 20-án, tehát szintén ezen esztendőben, a melyben egyszerűen azért nem engedélyezi a népgyűlést, mert a bejelentőket ő szoczia-