Képviselőházi napló, 1896. XXXI. kötet • 1900. november 20–deczember 22.

Ülésnapok - 1896-624

212 02Í. országos ülés 1900. deczem&er S«én, szerdán, eszközei nincsenek, bizonyos segélyben, nyugdíjban részesülhet, nem beszélve arról, hogy a munkásosztály, ha a tőke javára lekötött egész életbéli munkája közben munkaképtelenné lesz, a. baleset elleni biztosítás áldásaiban részesfii. De ezekről nem beszélek. Nálunk is törtónt valami, de micsoda? Hogyan igyekeznek nálunk orvosolni ezt a nagy szocziális kérdést, erre nézve a t. belügyminiszter úr azt mondja jelentésében, ós erre felhívom a. t. ház fig3'elmét, (olvassa) : »A törvényelőkészítő osztályon kívül — ez nagyon fontos, tessék jól vigyázni, szó szerint olvasom — a szocziálisták, anarchisták ós egyáltalában minden államellenes mozgalomnak figyelemmel kisérése, ellenőrzése czéljából szükségesnek mutatkozott még államrendőrségi ügyosztály neve alatt egy új ügyosztály felállítása, a melynek hatáskörébe vannak Titalva egyúttal a sajtórendószeti ügyek, valamint az egyleti és gyülekezeti ügyek is.« Móltózta ssannak jól megfigyelni, nem a szocziálistáknak államellenes üzelmeire vonatkozik ez az iniézkedós, hanem magát a, szocziálistaságot, magát ezen külön politikai hitvallást már előre megbélyegzi ez a jelentés, ós ezen osztálynak alakítása,, mint állani ellenest. A belügyminiszter úr a nemzetiségi ügyosztályt, feloszlatta. Ennek vitatásába nem kívánok bocsátkozni. Ő felelős érte és azt hiszem, hogy őt bizonyos czóltudatosság vezette ebben. Erre nézve, mondom, bírálatot gyakorolni nem akarok. De hogy értsük meg akkor azt, hogy a, t. miniszter úr egy ügyosztályt alakít, a mely talán nem úgy van a^ valóban, talán a jelentés van helytelenül fogalmazva,, de kétségtelen, hogy abban a, jelentésben mintegy a szocziális kérdés megoldásának fórumaként vau ez osztály összeállítva. Széll Kálmán miniszterelnök: Dehogy! Visontai Soma: Szószerint ez van: »a törvényelőkészítő osztályon kívül a, szocziálista, az anarchista,, és egyáltalában minden államellenes mozgalomnak figyelemmel kisérése czéljából.« Hogy ezen osztályt alakította, abból a t. miniszterelnök úr nem csinált titkot. Ezt az osztályt megalakította, nekünk erről jelentést tett. Mert máskülönben, ha nem ily nyilvánosan állott volna elő, azt lehetne mondani, hogy a t. miniszterelnök úr egy Magyarországon eddig még nem létezett úgy nevezett politikai rendészetet alakított, egy úgynevezett spiczliosztályt, spiczliszervezetet alkotott meg, a mire Magyarországon még eddig nem volt szükség. Széll Kálmán miniszterelnök: Tetszik tudni jól, hogy nincs ígyl Visontai Soma: De ha ez az intenczió vezette volna, a t. miniszterelnök úr meggyőződhetik, hogy ilyen rendszabályok foganatbavétele, vagy jelentésében foglalt az a rész is, a melylyel tisztán csendőri erővel akar segíteni a szocziális kérdésen, a magyar államot ezen kérdésben előbbre vinni nem fogja. .De mikor arról beszélünk, hogy milyenek is a közállapotok, hogy milyen az a jog, az a törvény, az az igazság, melyet a t. miniszterelnök úr ékes beszédében hirdet, ennek megállapítására van nekem egy készülékem. Ez talán érdekli a pénzügyminiszter urat. Olyanféle órakészülékem van, mint a szeszgyárakban az úgynevezett szeszóra. Én mindig csodálattal néztem ezt a szeszórát, ezt a, különös készüléket, mely olyan pontosan, mechanikus módon megállapítja, hogy a szesz, mely vizsgálat tárgyát képezi és a, melyet a pénzügyi hatóságnak be kell jelenteni, milyen fokú. Ilyen órával ellátva szoktam ón mórlegelni a közállapotokat. Ha azt akarom tudni, hogy milyen a kormányzat, mérőórát alkalmazok a, közszabadságokra. Azt nézem szerteszét az országban, hogy mennyire respektálják a polgároknak közjogait. Mert, t. ház, ezek a közjogok az alkotmányos szabadságnak, a polgári szabadságnak, a személyes szabadságnak integráns részeit képezik. Azt nézem, hogy ezeket a jogokat eltiporják-e, ós eltiporják-e a szegóixyosztályokkal szemben. Mert a, jólétben levő osztályokkal szemben a kormányzás igen könnyű, jó kedvű és jóllakott emberekkel szemben a, kormányzat könnyen teljesíti a hivatását, mert jó kedvvel ós könnyű felfogással találkozik ezen társadalmi osztályoknál. Azt nézem, hogyan alkalmazzák a közjogokat, a szabadságjogokat ós a szabadságjogra vezető minden közigazgatási eljárást azokkal szemben, a kik sem összeköttetéseiknél, sem vagyoni állásuknál, sem társadalmi állásuknál fogva nem fórkőzhetnek közel a befolyáshoz ós hatalomhoz, ós a kik a közigazgatás nyomását és az állami szervezet hatalmát évrőlévre, óráról-órára érezni, eltűrni kötelesek. Azt nézem, milyenek ezekkel szemben a közállapotok. Hát abban, t. képviselőház, mindenesetre igazat fognak nekem adni, hogy kétségtelenül bebizonyított ténj volt az, hogy az elmúlt kormányzat ezeket a jogokat semmibe sem vette. Volt alkalmam a t. ház előtt feltárni a gyülekezési jog, az egyesületi jog, a személyes szabadság sorsát; hogyan bánnak az emberekkel, hogy a gyülekezési szabadság mennyiben bir érvénnyel, a 48-as nagy alkotmány mennyiben áll fenn az országban. Többször volt szerencsém ezt a t. ház előtt föltárni, de megkisórlettem