Képviselőházi napló, 1896. XXXI. kötet • 1900. november 20–deczember 22.

Ülésnapok - 1896-619

100 fiÍ9. országos ülés 1900. november 26-én, hétfőn. §-szal kezdődik, meghatározza azokat a föl­tételeket és módozatokat, a melyek szerint az illető társulat a földhitelintézetnél kölcsönben rószesíttetik. Egyebet ez az egész fejezet, fel­fogásom szerint, nem tartalmaz. Tehát min­den öntöző-társulat, minden autonóm-társulat vehet föl kölcsönt akármilyen más intézettől is, a nélkül, hogy magát ezeknek a formali­tásoknak ki kellene tennie. Nem is az öntöző­társulatok érdekében fekszik tehát ezen meg­lehetős nehézkes ós bonyodalmas eljárásnak a biztosítása, a, mely a törvényben szabályozva van. Ezt maga a földhitelintézet köti ki ma­gának, és mivel kétségtelenül abban a hefy­zetben vau, hogy a legtöbb esetben, nem mondom, hogy mindig, de a legtöbb esetben olcsóbb kölcsönt nyújthat a társulatoknak, mint más intézetek, ennek folytán a társulatok ezen nehézkes és bonyodalmas eljárásnak alá fogják magukat vetni, csak azért, hogy olcsóbb kölcsönhöz jussanak. Ha már most arról van szó, hogy más intézet adjon kölcsönt, attól az intézettől függ, hogy micsoda feltételekhez fogja kötni a kölcsön lebonyolítását. Feltehető, hogy a saját érdekében nem fogja, kívánni az öntöző-társulatoktól, hogy ilyen komplikált el­járást kövessenek. Ha a t. képviselő úr a tár­sulatoknak érdekét tartja szem előtt, és a többi intézeteket konkurrenczia képessé akarja tenni, akkor ne azt kívánja, hogy a privát intézetek is ilyen komplikált eljárás szerint tartozzanak eljárni. Ellenkezőleg, az öntöző­társulatoknak az az érdeke, hogy mehessenek a földhitelintézethez ezen komplikált eljárás szerint, de mehessenek más társulatokhoz vagy más pénzintézetekhez is, a melyek ezt a kom­plikált eljárást nem követelik. Nem tarthatom tehát az öntöző-társulatok érdekében állónak, hogy itt valamire figyelmeztessék, vagy útba­igazíttassék a kormány, hogy más pénzintézet is csak ezen eljárás szerint adhasson kölcsönt. Sőt ellenkezőleg, azt hiszem, az nem volna helyes. Ezt akartam elmondani, s ennélfogva a szakaszt változatlanul elfogadom. Barta Ödön: T. ház! Elnök: Mi czímenkér szót a képviselő úr? V Barta Ödön: Félreértett szavaimnak helyreigazítása czímón. Úgy látszik, én va­gyok az a szerencsétlen, a ki nem fejezem ki magamat világosan, mert nem lehet föltéte­leznem, hogy mindig azoknak hibája a félre­értés, a kik félreértenek. Mikor az 1889 : XXX. törvényezikk 40. §-szára hivatkoztam, a mely a talajjavítási és egyéb kölcsönök záróhatározatait tartal­mazza, azt hittem, eleget teszek; mert hiszen a ki nem foglalkozott e tárgygyal, úgy sem szól hozzá, a ki pedig foglalkozott, úgy is rájön, hogy mit akarok mondani. Nem azt akartam mondani, a mit Hieronymi Károly képviselőtársam beszédemből kimagyarázott, hogy tudniillik az a komplikált, nehézkes el­járás, a mely a földhitelintézetnél van alkal­mazásban, alkalmazást nyerjen a többi társu­latoknál is. Hiszen Isten őrizze Magyarorszá­got attól, hogy a többi társulatok, a melyek kölcsönöket adnak, a földhitelintézettől tanul­janak gyorsaságot ós adminisztrácziót. .Hanem azt akartam mondani, hogy mivel ezen tör­vényjavaslat második fejezete szerinti kölcsö­nöknél nemcsak kourplikácziók vannak a fel­vételnél, hanem bizonyos jogok is vannak a földhitelintézet számára kikötve, nevezetesen az 1883 : XL. törvényezikk szerinti behajtás, az elsőség a sorrendi tárgyalásnál; és mert az 1889: XXX. törvényezikk záróhatározatába fel lett véve, hogy ha ezen kölcsönöket más adja, nem a földhitelintézet, akkor a kormány két tagja fel van hatalmazva, hogy ezeket a jogokat azokra is applikálja: itt is mondas­sák ki, hogy ha más intézet adja. is a köl­csönt, az is részesülhessen azokban a jogokban, melyek itt a földhitelintézet számára vannak biztosítva.. Félreértett tehát Hieronymi Károly t. képviselőtársam, mert ón épen az öntöző­társulatok érdekében szólaltam fel. Ki kell terjeszteni expressis verbis azokat a jogokat, a melyek a földhitelintézetet az ily módon nyújtandó kölcsönök esetében megilletik, más társulatokra is, mert különben más társulatok nem konkurrálhatnak ós ebből nem a társu­latnak, hanem az illető földbirtokosoknak lesz bajuk, kik a kölcsönt nem vehetik fel más intézetnél, mert a privilégium egyenesen a földhitelintézetnek van adva. Ez volt első- felszólalásom tárgya és ezen álláspontomat most is fentartom.. Darányi Ignácz földinívelésiígyi mi­niszter: Az 1899 : XXX. törvényezik a föld­hitelintézettől felveendő kölcsönökre vonatkozik A 40. §. melyet a t. képviselő úr felhozni mél­tóztatott, bizonyos kiterjesztést, bizonyos ked­vezményeket involvál, melyek meghatározott feltételek esetében más társulatokra is vonatkoz­nak. Csakhogy vagyok bátor arra utalni, hogy ezen kiterjeszkedás tisztán vizrendező, ármen­tesítés! társulatokra, vonatkozik, daczára annak, hogy a talajjavítás már itt is kontemplálva lett, mert a, talajjavítás nem egészen új dolog. Az 1889 : XXX. törvényezikk kiterjeszkedett a talajjavítás kérdésére is. De a földhitelin­tézet részére talaj javítási kölcsönök engedélye­zése esetén biztosított kedvezményeket az 1889 : XXX. törvényezikk 40. szakasza nem terjesztette ki, sem pedig ezen mostani tör-

Next

/
Oldalképek
Tartalom