Képviselőházi napló, 1896. XXX. kötet • 1900. október 8–november 17.

Ülésnapok - 1896-592

592. országos ülés 1980. Olay Lajos: Á főherczegek! Rátkay László: Talán az, hogy a főrendi­ház nem menne bele? (Mozgás és nyugtalanság a szélső baloldalon, Zaj. Elnök csenget.) Én, t. ház, nem vagyok szerelmes a mi főrendiházunkba-, de már annyi hazafiságot feltételezek a főrendi­házról, hogy ilyen kérdésért ezt ä törvény­javaslatot elvetni nem fognák. Vagy más »fen­sóges« tekintetek? Én fenségesebb tekintetet, mint a magyar nyelv és önérzet, nem ismerek. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) Ez előtt a tekintet előtt meg kell hajolni mindenkinek. Semmi ok sincs reá, 't. ház, hogy egy régi bűnt, egy régi mulasztást most ne pótoljunk ós ne orvosoljunk. Az alkalom itt van, és épen azért kérem a t. földmívelósügyi miniszter urat, nyugtasson meg bennünket aziránt, vájjon elfogadja-e azt a határozati javaslatot, a melyet pártom elnöke benyújtott? Ez a legkevesebb, a mit kívánhatunk, vagyis, hogy a magyar földet kezelő gazdatiszt legyen magyar állam­polgár. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Ha erre megnyugtató választ kapunk a t. földmívelés­ügyi miniszter úrtól, készséges örömmel sza­vazzuk meg a törvényjavaslatot; ós épen ezzel a fentartással, ebben a hitben az általános tárgyalás alapjául a törvényjavaslatot elfoga­dom. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) Darányi Ignácz földmívelósügyi minisz­ter: T. képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) A tegnapi tárgyalás fofyamán a háznak több t. szónoka kiterjeszkedett már ezen törvény­javaslat részletes intézkedéseire is. Ennélfogva engedjék meg nekem, hogy mielőtt általános­ságban nyilatkoznám, ezen észrevételekre meg­tehessem megjeg3 T zéseimet. Mindenekelőtt Rigó Ferencz t. képviselő úr azt a kérdést vetette fel, hogy miért nem tétetik különbség gazdatiszt ós gazdasági alkal­mazott között. A kérdés ezen oldalára mi is gondoltunk. Én tudniillik a törvónyjavaslatok­nál általában kötelességemnek tartom, hogy mielőtt a végleges szöveget a ház elé terjesz­tem, megbeszélem azt a közvetlen érdekeltek­kel, a gyakorlati élet embereivel. így történt ez ezzel a törvényjavaslattal is. Ezt a törvény­javaslatot is megbeszéltem magukkal az érde­kelt gazdatisztekkel ós birtokosokkal, és ott az a nézet nyilvánult, hogy ez a megkülön­böztetés nem volna helyén, hanem sokkal he­lyesebb lesz, hogyha okleveles és nem okleveles gazdatiszteket különböztetünk meg. és azokat, a kik oklevéllel birnak, fokozottabb védelem­ben, elődökben és kedvezményekben részesít­jük, mintegy prémiumot adunk azoknak, a kik magasabb képzettséget szereztek maguknak. Ebből a szempontból indultunk ki. A t. képviselő úr felveti azt a kérdést is, október 11-én, csütörtökön. 37 hogy ő nem érti azt, — a hol a gazdatiszt hatásköréről van szó, — hogy a »nagyban« való eladás fogalma mit jelent? Rigó Ferencz: Én értem! Darányi Ignácz földmívelésügyi minisz­ter: Ez viszonylagos fogalom. Egy nagy ura­dalomban a nagyban való eladás mindenesetre mást jelent, mint egy kis birtoknál. Ezt min­denki nagyon jól tudja ós ha szükséges, a biró is fogja: tudni. (Ellenmondás a szélső balodalon.) Bocsánatot kérek, én a birákról sokkal jobb véleményben vagyok, mint a t. képviselő urak. Azt hiszem, hogy a birák rendelkeznek a józan ítélet ós a gyakorlati felfogás azon mértékével, a mehy ennek megítéléséhez szükséges. Thaly Kálmán: Szóval, perre akarják vinni a dolgot! Darányi Ignácz földmívelésügyi minisz­ter; Ezt kifogásolta a t. képviselő úr ós ki­fogásolja Thaly Kálmán képviselő úr is. De hát méltóztassék valami jobbat indítványozni helyébe, mert valamit kifogásolni, kritizálni és tagadni igen könnyű, de valami szabato­sabb kifejezést találni már sokkal nehezebb dolog. Azt is mondta Rigó Ferencz képviselő úr, hogy a 8. §. értelmében a gazdatiszt javadal­mazása egészen a helyi, illetőleg az országos szokásokra van bízva, szóval, a bizonytalan­ságnak van kitéve. Erre azt kell megjegyez­nem, hogy a t. képviselő úr nem nagy figye­lemmel olvasta el a 8. §-t, mert ha ezen szakaszt szives lesz figyelmesen átolvasni, akkor fogja látni, hogy a 8. §. azt mondja, hogyha a szer­ződés nem állapítja meg a javadalmazásnak vagy egyes részeinek összegét, illetőleg meny­nyiségót, akkor annak kiszabásánál a helyi, ilyennek hiányéiban az országos szokás az frányádé. Mit jelent ez? Rigó Ferencz: Semmit! (Derültség.) Darányi Ignácz földmívelésügyi minisz­ter: Ez, kérem, azt jelenti, hogy ha a java­dalmazásnak egyes tótelei, vagy annak mennyi- ­sége nincsen pontosan körülírva, — a t. kép­viselő úr maga is, úgy tudom, foglalkozik gazdálkodással, s akkor tudni fogja, hogy mit jelent a kukoriczaföld, a krumpliföld, a tehén­tartás, — ha mondom, nincsen körülírva, csak odavetve, hogy jár neki kukoriczaföld, krumpli­föld, tehéntartás: akkor igenis annak meg­határozásával, hogy mennyi jár és miként jár neki, a helyi, illetőleg országos szokás az iráiryadó. (Úgy van! Úgy van! jobbfelöl.) T. ház! Ezek voltak azok a részletek, a melyekre a t. képviselő urak már az általános vita folyamán kiterjeszkedtek. Most méltóz­tassanak megengedni, hogy általában jelezzem, hogy a kormány kötelességének tartja a szocziá-

Next

/
Oldalképek
Tartalom