Képviselőházi napló, 1896. XXX. kötet • 1900. október 8–november 17.
Ülésnapok - 1896-612
438 612. országos ülés 1900. november 16-án, pénteken. íntenczió volt, én azt az inteneziót semmi körülmények közt sem fogadhatom el. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Mutattam két dolgommal, hogy igenis akármit hirdet a t. képviselő úr, nem áll az, hogy én, bármikép álljon a dolog, előre állást foglalnék valaki ellen. Nem áll az, mert két dolgot csináltam. A t. képviselő úr panaszára és kérésére elrendeltem a népgyűlést. Most kérem, figyelmeztetem a t. képviselő urat, hogy nékem igen éles fülem van, ós valamit észrevettem: azt, hogy sohasem mondta a t. képviselő úr, hogy a ^belügyminiszter,* hanem mindig a belügyminisztérium*. A t. képviselő úr bizonyos szándékossággal — méltóztatik látni, a szemem sem olyan rossz — került engem, hanem a belügyminisztérium illető orgánumát akarta említeni, mint a ki az engedélyt megadta. Azt hiszi a t. képviselő úr, hogy a belügyminisztórimiiban megadják az engedélyt, ha én bele nem egyezem, vagy nem akarom? Hát én megadtam az engedélyt és ezzel bebizonyítottam, hogy a t. képviselő úrnak a nekem tulajdonított intenezióba nincsen igaza. A. második meg az, hogy mikor a t. képviselő úr panaszt emelt az eljárás ellen, elrendeltem igenis Csíkvármegye alispánjának, hogy a törvény értelmében ezen kérdésben intézkedjék, ós nekem "jelentést tegyen. Engedelmet kérek, részrehajlással, vagy előre való állásfoglalással ne méltóztassék engem vádolni, mert én azt nem fogadom el. (Élénk helyeslés a jobb- és a baloldalon ) Elnök: Következik a határozathozatal. A kórdós az, tudomásul veszi-e a ház, a miniszterelnök úr válaszát: igen, vagy nem ? (Igen! Nem! Felkiáltások: Szavazzunk!) Kérem azokat, a kik a miniszterelnök úr válaszát tudomásid veszik, szíveskedjenek felállani. (Megtör! énik) A ház többsége a választ tudomásul veszi. Következik a. miniszterelnök mint belügyminiszter válasza Endrey Gyula képviselő interpellácziójára a községi és egyéb helynevekről szóló törvén)' végrehajtása tárgyában. Széll Kálmán miniszterelnök: T. képviselőház ! Endrey Gyula képviselő úr azt kérdi tőlem, hogy a helynevekről szóló törvényt (Zaj. Halljuk ! Hallj/k! Elnök csenget) hajlandó vagyok-e végrehajtani gyorsabb tempóban, micsoda intézkedések történtek ós ezen törvény miért nem hajtatott még végre? Megismertetem a t. képviselőházat azzal, hogy mi történt eddig ós abból méltóztatnak aztán látni, hogy ennek a törvénynek végrehajtására nézve a kormány megtette azt, a mi kötelessége. (Halljuk!) A törvény 1898-ban jött létre. A törvény maga megmondja, miképen kell, megjelölve a czélokat is, a törvényt végrehajtani. Nem szabad, elsietni ós felületesen csinálni a dolgot, mert itt igen nevezetes, jelentékeny érdekek forognak szóban. Hiszen nem közömbös egy községre nézve sem az, hogy miképen fog elneveztetni; gazdasági érdekek, egyéb, történelmi, pietási érdekek forognak szóban. A törvény ezt szem előtt tartotta és így egy igen gondos eljárást irt elő. Ebben az eljárásban a súlypontja a dolognak az. hogy egy törzskönyvelő bizottság állíttatott össze, a mely tekintettel arra, hogy igen nevezetes momentumokról ós nehéz munkáról van szó, összeállíttatott mindazon nagytekintélyű ós kompetens szaktestületeknek küldötteiből, a kiknek bevonása garanczia arra, hogy a törvény a maga intencziói szerint fog végrehajtatni. A súly esik a: statisztikai hivatalra, azután a levéltárakra. De bevonattak ebbe a következő tudományos intezetek is, és tekintettel a történelmi, a földrajzi és a nyelvészeti szakértelem szempontjából való támogatásra, az országos levéltár, a magyar tudományos akadémia nyelvtudományi ós történelmi bizottsága, a magyar történelmi társulat és a magyar földrajzi társulat képviselői is meghívattak. Ezekből állíttatott össze a : bizottság. Az eljárás az, hogy először átvizsgálják egy vármegye községeinek a nevét; megküldik a vármegyének is, a községnek is, hogy nyilatkozzék ; azonos neveknél különösen puhatolják, hogy melyik községet illeti hát meg valójában az elnevezés. A község és a megye kérdőivbe foglalt észrevételei alapján feldolgozzák a matériáiét nyilt ülésben. Akkor, ha egyik, vagy másik dolog még kérdéses, újból leküldetik az illetőknek nyilatkozattétel végett. Szóval, ez egy igen kiterjedt figyelmet ós egységes ellátást igénylő munka, a. melynek most csak az irányelveit érintettem, de a részleteibe nem megyek bele, mert az idővel gazdálkodom és nem akarok a t. háznak már fáradt figyelmével tovább a magam részéről visszaélni. Csak annyit jelentek ki, hogy igenis, ezen az alapon folytatják a munkát ós egész terjedelmében, még pedig lehetőleg gyorsan. Az eredmény pedig eddig a következő: Pest-Pilis-Solt-Kiskún vármegye készen van, publikálva is van, teljesen. (Mozgás. Egy hang a szélső baloldalról: Hát Brassó?) Igenis, ez nem ol3~an kis dolog volt ós sorrendben kell menni. Tudom ón, mit órt'alatta a t. képviselő úr, rákerűi a sor arra is; csak tessék türelemmel lenni; de ón a törvényt a maga intencziói, a maga valósága szerint akarom végrehajtani, nem pedig azáltal, hogy kiszakítok egyes dolgokat, a törvénynek más tendencziát tulajdonítani (Helyeslés jobb- felől), de végre akarom hajtani becsületesen.
