Képviselőházi napló, 1896. XXX. kötet • 1900. október 8–november 17.

Ülésnapok - 1896-591

591. országos ülés 1900. október 10-én, szerdán. 25 nak megszerezze, ezen idő eredménytelen eltelésének esetében nem akadályozhatna meg mást a kutatási munkálatokban, hanem az ő részére minden időre biztosíttatnék egy megfelelő díjjutalók vagy egyezség útján, vagy hatósági határozat alapján. A földtulajdonos tehát nem mondhatna vétót ezen idő eltelte után a bányavállalkozónak, hanem köteles volna vele egyezkedni a díjjutalékra. Ha pedig megegyezni nem tudna, a hatóság állapítaná meg a díjjutalékot. (Élénk helyeslés a jobboldalon) Hogy. miért kell és szükséges az ásványszénbányászatot daczára annak a szép lendületnek, melyet az hazánkban vett, nemcsak intenzív, hanem extenzív irányban is fejleszteni, azt úgy hiszem, nem szükséges indokolnom azok előtt, kik ismerik iparunk helyzetét, s kik az ipar létfeltételeivel tisztában vannak. De talán szükséges indokolnom egy pár szóval azt, (Halljuk! Halljuk!) hogy miért nem szükséges ma már radikálisan hozzáfogni ezen kérdés megoldásához, de nem lehetséges is egy ilyen radikális megoldás. A kik foglalkoznak az ásványszén-bányászattal, igen jól tudják, hogy az utóbbi időben hazánkban az iparnak ez az ága igen örvendetes lendületet vett, különösen az utóbbi 10 — 15 esztendő alatt. De a mi a legsajátságosabb, ez a fejlődós az országnak nem azon területein állott be, hol az ásványszén ma is a szabad ásványok közé tartozik, mint Erdélyben és Horvátországban, hol az ausztriai bányatörvény van ma is érvényben, hanem beállott a szoros értelemben vett Magyarország területén, tehát ott, hol az ásványszén ma le van kötve és annak kutatása és bányászata a földtulajdonos akaratához van kötve. Hogy a dolog így áll, azt a következő pár statisztikai adat bizonyítja. A szorosabb értemben vett Magyarország területén köralbelűl 20 ezer hektár az ásványszén-bányászatra adományozott terület és ezen területen termeltetett az 1898. évben 45 millió métermázsát meghaladó ásványszén. Erdélyben az adományozott terület felét képezi a magyaroszáginak és a termelés mégis alig haladta meg a 8 millió métermázsát. Horvátországban az adományozott terület nagyobb, mint az erdélyi, mert 13.000 hektárnál több és a termelt menynyiség mégis csak 1,200.000 métermázsa. Ha a külföld, Anglia, Amerika és Szászország példái nem is bizonyítanak, ezek az itt felsorolt adatok elég világosan mutatják azt, hogy magában véve az a körülmény, hogy a földbirtokos bizonyos ingerencziával bír a kőszén kiaknázására, nem volt képes megakadályozni ezen bányászati ágnak a fejlődésót, és habár nem szenved kétséget, hogy ugyanazon kereseti viszonyok között, ha az ásványszón szabad KÉPVU. NAPLÓ 1896—1901. XXX. KÖTET. ásvány lett volna a múltban, mindesetre a fejlődés gyorsabb és nagyobb mérvű lett volna, azért mégis az itt elősorolt adatok kétségtelenül bizonyítják, miszerint arra, hogy az ásványszén-bányászatnak lendületet adjunk, a kőszénkérdés radikális megoldása nem okvetetlenül szükséges. Ámde nem is lehetséges. Nem lehetséges pedig azon oknál fogva,, mert az adatok, a melyeket a királyi bányakapitányságok által gyűjtettem, arra az eredményre vezettek, hogy majdnem minden ismert kőszénterület Magyarországon szerződésileg le van foglalva és pedig, ha számításija: veszszük azon területeket is, a melyeket a földbirtokos maga tart lefoglalva ásványszón tekintetében bányászati czélból, nem kevesebb, mint 750.000 katasztrális holdra megy az a terület, a mely a földbirtokos és a bányavállalkozó között létrejött szerződések által levan foglalva, ezek tehát majdnem az egész ismert kőszónterületet magukban foglak ják és magánjogi szerződésekkel vannak biztosítva. Ezek a magánjogi szerződések természetesen a törvényhozás által föltétlenül respektálandók lévén, nincs is más mód a kőszénkérdés megoldására, mint az, a melyet proponálni bátorkodtam. Nem kívánok ez alkalommal a megalkotandó bányatörvény többi alapvető intézkedéseivel foglalkozni, csak ezt az egy pontot tartottam szükségesnek kiemelni azért, mert ez a legfontosabb kérdés és mert ennek szerencsés megoldásához van kötve az új bányatörvény megalkotásának sorsa ós az, hogy ez az évtizedek óta vajúdó ügy végre gyors megoldásra jusson. (Helyeslés a jobboldalon.) Bocsánatot kérve a t. képviselőháztól, hogy ilyen hosszú ideig veszem igénybe türelmét, (Halljuk.' Halljuk!) még csak egyetlen előterjesztésem van, és ez arra vonatkozik, hogy közelebbről egy törvényjavaslatot szándékozom beterjeszteni, a melyben a kormáiry felhatalmazást kér különböző beruházásokra, a melyeket a költségvetés keretén kívül hoz javaslatba és • kivan végrehajtani. Hogy miért nem illesztettük be a költségvetés keretébe ezeket a beruházásokat, erre nézve csak két okot kívánok ez alkalommal felhozni; (Halljuk! Halljuk!) először azért, mert bizonyos munkálatok sürgősek; óhajtanok, hogy azok még ez év folyamán indíttassanak meg és így nem volna czólszerű bevárni a költségvetési javaslat törvényerőre emelkedését, miután abban a reményben vagyunk, hogy ez az előterjesztendő beruhá,zási törvényjavaslat sokkal rövidebb idő alatt meg fog alkottatni. A második ok azonban már egészen kényszerítő természetű és abban áll. hogy ezeket a beruházásokat nem kölcsönpénz4