Képviselőházi napló, 1896. XXX. kötet • 1900. október 8–november 17.
Ülésnapok - 1896-601
}gg 601. országos ülés 1900, hogy egy olyan törvény, a melyben a nemzet szabad választásának, szabad királyválasztásának, tehát a szuverén jognak lekötözése foglaltatik, hogy ezt a törvényt csak a legszigorúbban magyarázhatom, vagyis akként, hogy abból a nemzetre minél kevesebb joglemondás háramoljók? (Igaz! Úgy van! a széslö baloldalon.) Ha mindezek állnak, t. képviselőház, akkor könnyű lesz most már az 1723-iki tör vény czikket kihámozni és megmagyarázni. Azt mondhatnám, hogy ha ebből a szempontból olvassuk az 1723-iki törvényt, nem találunk benne semmi ellenmondást. A magyar törvények értelmében minden szavát tisztán és világosan meg lehet magyarázni, akár az öröklés, akár a törvényes házasság, az elsőszülöttségi jog, vagy annak feltótele kérdését vesszük. Igen, de előállanak a t. magyar jogász urak az ausztriai főherczegi czfmmel. Lehetetlen, hogy itt most egy pillanatra vissza ne térjek arra kérdésre, a mit megpendítettem. (Halljuk! Halljuk!) Sajátságos, hogy valahányszor egy oly törvényről van szó, a melyben a nemzetnek jogai vannak lefektetve, de a melyek a való életben nincsenek meg, akkor a mi t. magyar jogászaink kicsinyítő szemüveget vesznek elő és azt a jogot, a mit keresünk, minél kisebbnek látják. De ha oly jogokról van szó, a melyek a királyi házra, vagy Ausztriára nézve kedvezők, akkor mindjárt nagyító üvegen látnak a magyar jogászok. (Úgy van! Úgy van! Éléi k helyeslés a szélső baloldalon.) Azt mondják, hogy ausztriai főherczegnek kell lenni az uralkodónak, — benne van az 1723. tcz.-ben, — minthogy pedig az, hogy ki legyen osztrák főherczeg, a házszabály határozza meg, következéskép a házszabály irányadó, mert a felség legfelsőbb joga meghatározni, a mint a beterjesztett törvényjavaslat mondja, hogy ki legyen osztrák főherczeg. Lehetetlen, hogy ennek a magyarázatánál eszembe ne jusson az a kép, a melyet mint gyermek láttam, midőn a vármegyeházban megnéztem a rabokat ós szombaton este mindig azt láttam, hogy a lánczot, mely a lábukon csörgött, meg kellett olajjal kenni, hogy fényes legyen a rabláncz és mentől tovább tartson. Ezt a képet mutatják a magyar jogászok, (Igaz! Úgy van! Helyeslés a szélső baloldalon.) midőn azt mondják, hogy a magyar jogban nincs benn, de benn kell lenni, bele kell venni, hogy minél tovább tartson ós minél fényesebb legyen a rabság. (Úgy van! Úgy van! a szélső baloldalon.) A t. miniszterelnök úr álláspontját nem igen tudom eddig e kérdésben, mert ez az indokolás, melyet a törvényjavaslathoz csatolt, vajmi keveset mond. Azt mondja abban az indokolásban a miniszterelnök úr, hogy az október 31<én, szerdán. osztrák házban ^ős időktől*, — méltóztassék mostan jól vigyázni, — »ös időktől fogva fennálló szokás és házi törvények «; lehet-e így beszélni, »ős idők«? Mert már most melyik házi törvény ós szokást érti a t. miniszterelnök? Mert hiszen az ős idők visszamennek a világ teremtéséig, sőt azon túl is. Felvetem a kérdést, t. miniszterelnök úr, méltóztassék nekem megmutatni, álljon elő az a magyar jogász és nézzük, be fogja-e bizonyítani, hogy akár az 1687., akár az 1723,. akár az 1791-ben, vagy bárminő magyar törvényben, benne van-e expressis verbis, hogy a Habsburg-ház házi törvénye? Senkisem fog előállni, mert belemagyarázni lehet, de a magyar törvényben benne nincs. (lgas! Ugy van! a szélső baloldalon.) Össze fogom most már hasonlítani, hogyha az 1723. törvényczikket a magyar jog szempontjából nézzük és "ezzel összehasonlítjuk a beterjesztett nyilatkozatot, vájjon megegyeznek-e egymással? Hogy beczikketyezhetjük-e, erre majd később fogok visszatérni, most csak egy-két kapcsolatos kérdést vetek fel a törvényjavaslat és az 1723-iki törvényczikk között. Először is felvetem azt a kérdést, vájjon Ferencz Ferdinánd felesége magyar királyné lesz-e abban az esetben, ha Ferencz Ferdinánd főherczeg trónra lép, igen, vagy nem? A nyilatkozat értelmében nem lesz és ha beczikkelyezzük, annál kevésbbe lesz. Pedig ma még minő világos ez a kérdés, hogy a leendő magyar király felesége magyar királynó-e ?! Igen! Ma még a felelet csak ez lehet. Mert ha ide idézném az ország szine elé mintegy megszemélyesítve a magyar jogot, a magyar házasságot, és vele mintegy párbeszédben felvetem ezeket a kérdéseket, ós ha azt kérdem tőle, hogy a magyar király neje magyar királyné-e, a magyar jog azt feleli rá, hogy igen. És ha azt mondom: igen, de a királyné morganatikus házasságban van az ő férjével, akkor a magyar jog fejét fogja rázni, és azt mondja: ezt a tételt, ezt az eszmét én nem ismerem. (Igaz! Ugy van! a szélső baloldalon.) És nemcsak a magyar jog fog így beszélni, a magyar nemzet, a magyar nép milliói is így fognak beszélni. Mert ha azt mondjuk, hogy a királynak neje az ő felesége, azt mondja rá, csak egy lehetséges: felesége ; más eszmét és más gondolatot a magyar nép nem ért meg; Istennek hála, hogy nem ért meg. (Zajos tetszés a, szélső baloldalon) Felvetem még ezt a kérdést is : (Halljuk! Halljuk!): Vájjon ezt a törvényjavaslatot beczikkelyezik-e Ausztriában is, mert midőn az 1723: I. ós II. törvényczikket a Karok és Rendek megalkották, a Karok és Rendek, köztudomású, hogy mielőtt a törvényt megsza*
