Képviselőházi napló, 1896. XXX. kötet • 1900. október 8–november 17.

Ülésnapok - 1896-591

591. országos illés 1900. október 10-én, szerdán. 11 tatván, a bizottság mind a négy megbízó levelet megvizsgálta, miután azokat a törvény­nek megfelelően találta s miután a kérvénye­zésre adott harmincz napi határidő lejárta után sem történt bejelentés, mind a négy képviselőt végleg igazolta. Van szerencsém az ide vonatkozó iratokat tisztelettel bemutatni. Elnök: Ennek következtében Török Gyula, Nagy Ferencz, Hertelendy Ferencz és Chabada József végleg igazolt képviselőknek mondat­nak ki ós miután a 3., 7., 8. és 9. osztályokban vannak hiányok, ezekbe az ezen osztályokba való sorsolás fog megejtetni. (Megtörténik) E szerint a 3. osztályba Nagy Ferencz, a 7-ikbe Hertelendy Ferencz, a 8-ikba Chabada József ós a 9-ikbe Török Gyula osztatik be. Következik az indítvány- és interpellácziós könyv felolvasása. Nyegre László jegyző: Tisztelettel jelen­tem a t. háznak, hogy sem az indítványt, sem az interpellácziós könyvben újabb bejegy­zés nincs. Elnök: T. ház! A miniszterelnök úr kivan előterjesztést tenni! Széll Kálmán miniszterelnök: (Halljuk! Halljuk!) Van szerencsém ő császári és királyi Fensége Ferencz Ferdinánd főherczeg úrnak gróf Chotek Zsófia Mária Albináväl kötött házassága alkalmából tett ünnepélyes nyilat­kozata beezikkelyezéséről szóló törvényjavas­latot (írom. 890) a t. ház asztalára letenni. Miután a t. képviselőháznak külön köz­jogi szakbizottsága nincs, ez a törvényjavaslat pedig közjogi vonatkozású, azt gondolom leg­czólszerúbbnek, hogy ha a t. ház ezt a javas­latot előzetes tárgyalás végett az igazságügyi bizottsághoz méltóztatik utasítani. (Helyeslés.) Elnök: E javaslat tehát előzetes tárgya­lás czéljából az igazságügyi bizottsághoz uta­síttatik. Elnök: A zárszámadásra vonatkozó jelen­tós ki fog nyomatni, szét fog osztatni és tár­gyalás végett kiadatik a zárszámadási bizott­ságnak. A többi jelentések pedig már ki lévén nyomatva, a ház tagjai között szét fog osz­tatni és jelentéstétel végett szintén a zárszám­adási bizottsághoz utasíttatnak. A pénzügyminiszter úr kivan előterjesz­tést tenni. (Halljuk! Halljuk!) Lukács László pénzügyminiszter :T. kép viselőház! Van szerencsém a jövő, 1901, évre szóló állami költségvetési előirányzatot az ahhoz tartozó összes mellékletekkel együtt. ezennel a t. képviselőház asztalára letenni. Midőn felhasználnám ezt az alkalmat arra, hogy az eddigi szokáshoz híven már jelen­leg, legalább általánosságban, megismertes­sem a t. képviselőházzal a költségvetési elő­irányzatot és ezzel kapcsolatosan előterjesz­szem a kormánynak jövő évi munkaprogramm­ját. legalább annyiban, a mennyiben a költség­vetési törvény végrehajtásával áll összeköttetés­ben, annak indokolásául, hogy miért állítottuk a költségvetést össze így és nem másképen, legyen szabad egy rövid visszapillantást vetnem a múlt óv államháztartási eredményeire, (Halljuk! Halljuk!) és pedig a számoknak minden mes­terséges csoportosítása nélkül, támaszkodva egyszerűen azokra a, táblázatokra és kimuta­tásokra, a melyeket az állami számvevőszék állított össze és a melyeket az 1899. évi zár­számadás alakjában a miniszterelnök úr az imént terjesztett a t. ház elé. (Halljuk! Halljuk 1) A műit év gazdasági tekintetben, fájdalom, ismét nem tartozott a kedvező évek közé, A közepes termés, a gabonaárak alacsony volta, a pénz rendkívüli drágasága, a, kamatlábnak európaszerte hallatlan magasságra történt fel­emelkedése, továbbá az a körülmény, hogy elzárkóztak előttünk azok a, pénzforrások, a melyekből gazdasági életünk évek hosszú során át hitel útján táplálkozott, ennek következtében a vállalkozási kedvnek csökkenése, a kereseti források megszűkülése, mindezek eléggé jellem­zik a múlt évet, úgy, hogy azt mondhatom, hogy eltekintve egy pár kedvező momentumtól, túlnyomó mértékben jelentkeznek gazdasági életünkben a kedvezőtlen jelenségek. Ama szo­ros kapcsolatnál fogva, a mely egyrészről a nemzet gazdálkodása, másrészről az állam gaz­dálkodása között fennáll, ebből az előzményből arra a következtetésre kellene jutnom, hogy tehát államháztartásunknak múlt évi eredmé­nyei szintén kedvezőtlenek voltak. És ha ennek ellenére még is abban a, szerencsés helyzetben vagyok, hogy eléggé kedvező zárszámadási g^mónyeket terjeszthetek a t. képviselőház äe,'twgalább kedvező eredményeket az irány­iul * 1 2* \ Széll Kálmán miniszterelnök: Van sze­rencsém ezenkívül előterjeszteni az állami szám­vevőszék által összeállított 1899. évi állami zárszámadásokat. Méltóztassék ezen zárszámadásokat a szo­kott módon a zárszámadási bizottsághoz uta­sítani. Van szerencsém e mellett még, a zár­számadásoknak mellékleteként, a Vaskapu szabályozásáról szóló költségekre vonatkozó jelentést; a nyugdíjasoknak jegyzékét, a melyet évenként a törvény értelmében a minisztérium bemutatni köteles; a minisztériumnak évi jelen­tését az ország közállapotairól és a statisztikai évkönyvet beterjeszteni. Kérem mindezen je­lentéseket a ház tagjai között szétosztatni Ó^Í az illető bizottságnak tárgyalás végett kiadiK^

Next

/
Oldalképek
Tartalom