Képviselőházi napló, 1896. XXX. kötet • 1900. október 8–november 17.

Ülésnapok - 1896-600

600. országos ülés 1900. október 30-án, kedden. ]_gj_ nie kell, és a melyeknek esetleges meg nem tartása esetén a jogszerűen következő trón­utód sem a magya,r alkotmányosság erején birná a koronát, hanem egyszerűen csak bitorolná azt. Ezek a feltótelek körvonalazva varinak az 1791:111. törvónyczikkben; ezek: hogy a trónörökös magát hat hónap alatt megkoro­náztatni tartozik, hogy mindenben az ország­törvényei szerint kormányozni köteles, hogy a királyi hitlevelet kiadni köteles, szóval, mind­azt be kell tartania, a mi itt pontról-pontra körvonalozva van. És én ezek között a fel­tételek között keresem az egyenrangú házas­ság fogalmát, de nem találom. És mert nem találom, a magyar alkotmány erején, jogán ón a Ferencz Ferdinánd főherczeg és Chotek Zsófia grófnő között kötött házasságot törvé­nyes házasságnak tekintvén, (Helyeslés a szélső haloldalon.) ki kell jelentenem, hogy az abból születendő gyermekeknek a magyar trónra joguk van, a mely joguktól őket megfosztani a létező törvények megváltoztatása nélkül nem lehet és nem szabad. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon) De ha megteszik, nézetem szerint nemcsak közjogi szempontból követnek el a magyar nemzet alkotmányán sérelmet, hanem oly bonyodalmakat idéznek elő, a melyek — a mint hangsúlyoztam is —a jövőben vészt­hozó kihatással lehetnek. Ez a törvényjavaslat, az én nézetem sze­rint, egy erkölcsi lehetetlenséget tartalmaz. Összeütközésre készteti és kényszeríti az em­beri lélekben fekvő és a természettől beoltott legfenségesebb érzelmeket az uralkodó jogaival és kötelességeivel. Azt akarja., hogy az ember tagadja meg az uralkodót. Hát lehetséges-e, képzelhető-e olyan hatalom, a mely meg tudná parancsolni azt, hogy a tél hidegét ne kövesse a tavasz melege, a mely meg tudná paran­csolni azt, hogy az éj sötétjót ne váltsa fel a hajnal világossága, ós lehetséges-e, képzel­hető-e olyan hatalom, a mely meggátolni tudja azt, hogy az emberi szív legrejtettebb zugából is ki ne törjön az apai szeretetnek minden gátat áttörő ós akadályt nem ismerő indulata? (Elénk tetszés és helyeslés a szélső baloldalon.) Nem jó pszihológusok azok, a kik azt képzelik, hogy ez lehetséges. És, hogyha egykor, a mit ne adjon az Isten, csakugyan arra kerülne a sor, hogy az uralkodónak népei előtt tett Ígérete és kötelező esküje és egy apa érzései között kell majd választania, azt hiszik, hogy ebben a csatában az apa lesz a vesztes? (Élénk tetszés a szélső baloldalon) Nem jó pszihológusok azok, a kik ezt hiszik, és épen ezért megbocsátha­tatlan könnyelműség, még csak lehetőséget is nyújtani arra, hogy ennek a rettenetes harcz­nak egy uralkodó és egy ember szivében valaha tényleg be kelljen következnie. (Élénk tetszés, éljenzés és taps a szélső baloldalon.) Minek szembe­állítani az uralkodót az emberrel ? Minek lehető­séget nyújtani arra, hogy a nemzet életgyökerét megtámadó trónviszályok újból feltámadjanak? (Úgy van! a szélső baloldalon.) Minek elharapózni engedni esetleg a pártoskodás üszkét, holott az ma még egy tollvonással meg lenne előzhető. T. képviselőház! A Habsburgoknak közel negyedszázados uralkodása, alatt sok minden­féle keserűség és nehéz viszály jutott a magyar nemzetnek osztályrészéül; (Ugy van! a szélső baloldalon) csak egytől volt megkímélve, a trón­viszályok rettenetes küzdelmeitől. A legelső esetet természetesen nem említem, mert az nem egyunás között folyt, hanem egy nemzeti trón­követelővel szemben. Épen attól a veszélytől volt tehát megkímélve a nemzet, a melytől nemzeti királyaink alatt legtöbbet szenvedett. Mi ennek a természetes magyarázata ? Az, hogy nemzeti királyaink trónöröklési rendje ellen­kezett az emberi érzésekkel, mert az Arpád­házbeli királyok trónöröklési rendje szerint az apát nem a fiú, hanem a testvér követte. Míg ellenben a Habsburg-ház öröklési rendje számolt az emberi érzésekkel és az apát követte a fiu. Miért tehát most, t. képviselőház, ezen a ter­mészetes ós törvényes öröklési rendszeren vál­toztatást eszközölni és lehetőséget nyújtani arra nézve, hogy a fajilag, vallásilag, nemzetiségileg különben is oly sokfelé tagolt magyar nemzetre még a trónöröklési viszálynak a magvát is bele hintsük? (Helyeslés a szélső baloldalon) Én, t. képviselőház, nem kívánom, hogy ez így legyen és adja az Isten, hogy ne is legyen, de ha mégis bekövetkeznék, akkor tartok tőle, hogy ez nemcsak a dinasztia vesztét, hanem a magyar nemzetnek végromlását is fogja je­lenteni. (Igaz! Ugy van! a szélső baloldalon) Csak rövid vonásokban még egy kér­dést akarok érinteni ós ez a királyné köz­jogi helyzete. Rövid vonásokban azért, ós annyiban, mert ezt a kérdést t. képviselő­társam: Kossuth Ferencz bőven kifejtette. Én azt hiszem, t. képviselőház, hogy a királyné közjogi helyzete a magyar törvény és a ma­gyar alkotmány alapján vita tárgyát sem képezheti. (Igaz! Úgy van! a szélső haloldalon.) lerencz Ferdinánd ő fensége törvényes házas­ságot kötött Isten és ember előtt (Igaz! Úgy van! a szélső haloldalon.) és így az ő feleségét meg kell, hogy illessék mindazon jogok, a melyeknek' ő természetes várományosa. (Igaz! Úgy van! a szélső balollalon.) Ha Ferencz Fer­dinánd ő fensége oda hagyta volna magas közjogi állását ós elment volna, mint több más vérrokona tette, egy más hazába szerel­met ós boldogságot keresni, akkor az ő hit-

Next

/
Oldalképek
Tartalom