Képviselőházi napló, 1896. XXX. kötet • 1900. október 8–november 17.

Ülésnapok - 1896-600

600. országos ülés 1900. október 30-án, kedden. 175 senkinek sincsen szándékában. (Ügy van! Ügy van! a szélső baloldalon.) T. képviselőház! Ezen kérdésnél bátor vagyok két tényre rámutatni, a melyek a múltban ezen ház falain belül felmerültek ós a melyek azoknak a kormányférfiaknak ós államférfiaknak éleslátásáról tesznek tanúságot, a kik ezeket a kórdóseket olyan időben tárgyalták a házban, a midőn még személyes vonatkozásuk nem volt, a midőn felhívták a törvényhozás figyelmét arra, hogy az ország legégetőbb kérdése az, hogy az malkodóház házasaági jogával és a trónörökléssel kapcsolatos kérdések minden személyi vonatkozás nélkül tisztán és határozottan, az ország közjogával egyórtően és kongruensen rendeztessenek. Az első tény, a mely törtónt, Szilágyi Dezső volt igazságügyminiszter úrnak a magyar házassági jog tárgyalása alkalmával tett azon kijelentése ós azon figyelmeztetése, hogy ő igenis szükségesnek találja azt, hogy az uralkodóház házassági joga összefüggésben és megegyezően a. magyar házassági joggal, rendeztessék, mert ez kiegészítő része a mi jogrendünknek, a mi alkotmányunknak, s ennek következtében hézag van mindaddig, míg a törvényhozás ezt a feladatot is meg nem oldotta. Rendkívül sajnálatraméltó, hogy oly éleslátású politikusnak ós államférfiúnak, mint a milyen Szilágyi Dezső, felhívó szavai sem az akkori többséget, sem e házat, sem magát az uralkodóbázat nem indították cselekvésre, pedig ezáltal későbbi bonyodalmaknak, későbbi kellemetlen magyarázásoknak ós kimagyarázásoknak vettük volna elejét. (Úgy van! a szélső baloldalon.) A másik, a mi nem kormányférfiak részéről, hanem a ház ezen oldaláról merült fel több alkalommal, az, hogy éveken, sőt évtizedeken keresztül a ház ezen oldaláról több felszólalás, több figyelmeztetés törtónt abban az irányban, hogy a magyar trónöröklési jog az 1723 : I. és II. törvényczikkekben szigorúan, rendszer szerint le van ugyan fektetve és meg van állapítva, de ezzel szemben az is tény, hogy az uralkodóház bizonyos házi törvényeket állít fel, vagy akar felállítani, a melyek előttünk s a magyar törvényhozás előtt ismeretlenek, a melyeknek rendelkezései esetleg különbözők, vagy eltérők a törvények intézkedéseitől, a melyek érvényesítésének annak idején való megkísértése bonyodalmakat idézhet elő a trónöröklés rendjében. Ennek következtében kívántuk ennek mint bilaterális dolognak, mint a nemzetet és az uralkodóházat együttesen megillető rendelkezési jognak a törvényhozás által előzetesen való tisztázását; kívántuk, hogy minden ily kérdés itt a mi tudomásunkkal, a törvényhozás hozzájárulásával állapíttassék meg. (Úgy van! Úgy van! Helyeslés a szélső baloldalon.) T. ház! Miután ezek a dolgok akkor egy irányban sem rendeztettek, végre előállt tényleg az a helyzet, a midőn már ez a házasság megtörtént, hogy a törvényhozásnak álláspontot kell foglalnia, vájjon a maga részéről milyen közjogi megítélés alá bocsátja ezt a kérdést. Az 1867 : III. törvónyczikk csak a trónról és a trónöröklésről való lemondásokat tekinti olyanoknak, a melyek a törvényhozás elé tartoznak. Ez a nyilatkozat ilyen értelmű lemondást nem tartalmaz, mert Ferencz Ferdinánd a maga jogáról le nem mondott. O egy kijelentést tesz, a mely szerinte az utódokra bír törvényes következésekkel. Én magam részéről az intencziót, hogy a trónöröldósi kérdéssel kapcsolatban lévő minden kérdés a törvényhozás elé hozassék, helyesnek találom, mert a mi szm^erénitásimk nemcsak, hogy nem csökken, de kiterjesztetik azáltal, ha nem szorosan a lemondás, de a trónörökléssel kapcsolatos minden kérdés a magyar törvényhozás hozzájárulásával intéztetik. (Ügy van! Ugy van! Helyeslés a szélsó baloldalon.) De mi van ebben a törvényjavaslatban, t. ház, a mit mi erről az oldalról diffikultálunk, a, mit Kossuth Ferencz t. képviselőtársain ékes szavakkal már hosszasan kifejtett? Az, hogy ebben a törvényjavaslatban két helyen is hivatkozás történik az uralkodóház régi szokásaira ós házi törvényeire, a melyek befolyással bírnak a trónöröklés rendjére, befolyással arra, hogy Magyarország trónján ki következzék. Ez a hivatkozás a házi törvényekre azzal a helyes intencziőval homlokegyenest ellentétben áll, mert tényleg ismeretlen, csak kerülő utakon s nem a maga helyes formájában ismert szabályokat állít ide az ország elé ós ezen ismeretlen szabályokat nemcsak az uralkodó házra, de az országra, az ország jogaira is mint kötelező szabályokat állítja fel, melyeket pedig a törvényhozás hozzájárulása, nélkül olyanoknak elismerni nem lehet. (Úgy van! ügy van! Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) Mert igenis sarkalatos intézkedéseket, jogtóteleket akar elismertetni általunk ezen nyilatkozat szövege, a mely a házi törvényeknek, az uralkodóház szokásainak, mint jogforrásnak törvényeinkbe való beczikkelyezését czélozza. Ez az, a mi ellen mi ezen oldalról tiltakozunk, a mit el nem fogadunk, el nem ismerünk, mert közjogunk sarkalatos tételeivel, egész alkotmányos rendünkkel ellentétben áll, hogy ne a törvényhozás két faktora: a nem-