Képviselőházi napló, 1896. XXX. kötet • 1900. október 8–november 17.

Ülésnapok - 1896-600

600. országos ülés 1900. október 30-án, kedden. 175 senkinek sincsen szándékában. (Ügy van! Ügy van! a szélső baloldalon.) T. képviselőház! Ezen kérdésnél bátor vagyok két tényre rámutatni, a melyek a múlt­ban ezen ház falain belül felmerültek ós a melyek azoknak a kormányférfiaknak ós államférfiak­nak éleslátásáról tesznek tanúságot, a kik ezeket a kórdóseket olyan időben tárgyalták a házban, a midőn még személyes vonatko­zásuk nem volt, a midőn felhívták a törvény­hozás figyelmét arra, hogy az ország legége­tőbb kérdése az, hogy az malkodóház házas­aági jogával és a trónörökléssel kapcsolatos kérdések minden személyi vonatkozás nélkül tisztán és határozottan, az ország közjogával egyórtően és kongruensen rendeztessenek. Az első tény, a mely törtónt, Szilágyi Dezső volt igazságügyminiszter úrnak a ma­gyar házassági jog tárgyalása alkalmával tett azon kijelentése ós azon figyelmeztetése, hogy ő igenis szükségesnek találja azt, hogy az uralkodóház házassági joga összefüggésben és megegyezően a. magyar házassági joggal, ren­deztessék, mert ez kiegészítő része a mi jog­rendünknek, a mi alkotmányunknak, s ennek következtében hézag van mindaddig, míg a törvényhozás ezt a feladatot is meg nem ol­dotta. Rendkívül sajnálatraméltó, hogy oly éleslátású politikusnak ós államférfiúnak, mint a milyen Szilágyi Dezső, felhívó szavai sem az akkori többséget, sem e házat, sem magát az uralkodóbázat nem indították cselekvésre, pedig ezáltal későbbi bonyodalmaknak, későbbi kellemetlen magyarázásoknak ós kimagyará­zásoknak vettük volna elejét. (Úgy van! a szélső baloldalon.) A másik, a mi nem kormányférfiak részé­ről, hanem a ház ezen oldaláról merült fel több alkalommal, az, hogy éveken, sőt évtize­deken keresztül a ház ezen oldaláról több fel­szólalás, több figyelmeztetés törtónt abban az irányban, hogy a magyar trónöröklési jog az 1723 : I. és II. törvényczikkekben szigorúan, rendszer szerint le van ugyan fektetve és meg van állapítva, de ezzel szemben az is tény, hogy az uralkodóház bizonyos házi törvénye­ket állít fel, vagy akar felállítani, a melyek előttünk s a magyar törvényhozás előtt isme­retlenek, a melyeknek rendelkezései esetleg különbözők, vagy eltérők a törvények intéz­kedéseitől, a melyek érvényesítésének annak idején való megkísértése bonyodalmakat idéz­het elő a trónöröklés rendjében. Ennek követ­keztében kívántuk ennek mint bilaterális do­lognak, mint a nemzetet és az uralkodóházat együttesen megillető rendelkezési jognak a törvényhozás által előzetesen való tisztázását; kívántuk, hogy minden ily kérdés itt a mi tudomásunkkal, a törvényhozás hozzájárulá­sával állapíttassék meg. (Úgy van! Úgy van! Helyeslés a szélső baloldalon.) T. ház! Miután ezek a dolgok akkor egy irányban sem rendeztettek, végre előállt tény­leg az a helyzet, a midőn már ez a házasság megtörtént, hogy a törvényhozásnak állás­pontot kell foglalnia, vájjon a maga részéről milyen közjogi megítélés alá bocsátja ezt a kérdést. Az 1867 : III. törvónyczikk csak a trón­ról és a trónöröklésről való lemondásokat te­kinti olyanoknak, a melyek a törvényhozás elé tartoznak. Ez a nyilatkozat ilyen értelmű lemondást nem tartalmaz, mert Ferencz Fer­dinánd a maga jogáról le nem mondott. O egy kijelentést tesz, a mely szerinte az utódokra bír törvényes következésekkel. Én magam ré­széről az intencziót, hogy a trónöröldósi kér­déssel kapcsolatban lévő minden kérdés a tör­vényhozás elé hozassék, helyesnek találom, mert a mi szm^erénitásimk nemcsak, hogy nem csökken, de kiterjesztetik azáltal, ha nem szorosan a lemondás, de a trónörökléssel kap­csolatos minden kérdés a magyar törvényhozás hozzájárulásával intéztetik. (Ügy van! Ugy van! Helyeslés a szélsó baloldalon.) De mi van ebben a törvényjavaslatban, t. ház, a mit mi erről az oldalról diffikultálunk, a, mit Kossuth Fe­rencz t. képviselőtársain ékes szavakkal már hosszasan kifejtett? Az, hogy ebben a tör­vényjavaslatban két helyen is hivatkozás tör­ténik az uralkodóház régi szokásaira ós házi törvényeire, a melyek befolyással bírnak a trónöröklés rendjére, befolyással arra, hogy Magyarország trónján ki következzék. Ez a hivatkozás a házi törvényekre azzal a helyes intencziőval homlokegyenest ellentétben áll, mert tényleg ismeretlen, csak kerülő utakon s nem a maga helyes formájában ismert sza­bályokat állít ide az ország elé ós ezen isme­retlen szabályokat nemcsak az uralkodó házra, de az országra, az ország jogaira is mint kö­telező szabályokat állítja fel, melyeket pedig a törvényhozás hozzájárulása, nélkül olyanok­nak elismerni nem lehet. (Úgy van! ügy van! Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) Mert igenis sarkalatos intézkedéseket, jog­tóteleket akar elismertetni általunk ezen nyi­latkozat szövege, a mely a házi törvények­nek, az uralkodóház szokásainak, mint jog­forrásnak törvényeinkbe való beczikkelyezését czélozza. Ez az, a mi ellen mi ezen oldalról tilta­kozunk, a mit el nem fogadunk, el nem isme­rünk, mert közjogunk sarkalatos tételeivel, egész alkotmányos rendünkkel ellentétben áll, hogy ne a törvényhozás két faktora: a nem-

Next

/
Oldalképek
Tartalom