Képviselőházi napló, 1896. XXX. kötet • 1900. október 8–november 17.
Ülésnapok - 1896-600
170 a mit az egymást követő kormányok előterjesztenek, hogy egyenesen veszélyes lenne az ország közjogára nézve, ha eszébe jutna azoknak, a kik tehetik, elég tiszteletet tanúsítani a magyar országgyűlés iránt ós bemutatnák az ismeretlen házi törvényeket, melyeket a jövendőbeli magyar király magára nézve kötelezőknek tart. (Igaz! Úgy van! a szélső Italoldalon.) Jó, hogy feljegyezte a történelem ezt az óriási tisztelet-hiányt az ország természetes joga iránt, mert így legalább még szembeszökőbb az, hogy a trónörökös nyilatkozata sérelmes és veszélyes, ós a magyar közjogba ütközik, tehát érvénytelen. (Úgy van! a szélső baloldalon ) Ezeknek határozott konstatálása után rá térek azon okokra, melyek magam és pártom meggyőződése szerint egyenesen megtiltják, hogy a nyilatkozat beczikkelyeztessék. (Halljuk! Halljuk!) Az első ok az, hogy a nyilatkozat egy új trónöröklési feltételt állít fel, az egyenrangú szülőktől való származást, melyet a magyar közjog nem ismer. (Úgy van! a szélső baloldalon.) A második ok az, hogy a királynéi léthez egy oly feltételt csatol, mely a magyar közjogban ismeretlen. (Igaz! a szélső baloldalon) A harmadik ok az, hogy a házassági jogba egy olynemű házasságot ékel be, melyet a magyar jog nem ismer. (Úgy van! a szélső baloldalon.) Negyedszer fokozatosságot hoz be a feleség törvényességébe, melyet a magyar jog nem ismer. Ötödször oly jogokat igényel a mások jogai feletti rendelkezésre, melyet a magyar jog nem ismer. Hatodszor, a mint már bőven felhoztam, oly törvények kötelező voltát állapítja meg, melyeket a magyar közjog nem ismer. Hetedszer leköti a jövendőbeli királyt arra,, hogy nem fogja szentesíteni az országnak egy vagy más esetleg hozandó törvényét, a mi nagy csorba az alkotmányosságon. Nyolczadszor csorbát üt a koronázási szokásos szertartás egyik hagyományos részén. (Igaz! Úgy van! a szélső baloldalon) Ezen okokat részben összefoglalva, részben egyenkint fogom kifejteni és igazunkat bebizonyítani. (Halljuk! Halljuk!) Annak konstatálásával kezdem, hogy a trónörökösödési jog Magyarországon egy valóságos alapszerződésből ered, mely az 1723 : 1. ós II. törvénynyel hozatott létre; E törvény ríj jogot ruházott az uralkodó családra, mely új jog nélkül már 1740-ben megszűnt volna uralkodni. (Ugy van! a szélső baloldalon.) oktőher 30»án, kedden. Ezt az új jogot bizonyos feltételekhez kötötte a nemzet, melyekre később visszatérek. (Halljuk! Halljuk!) Az új jogot elfogadta, élvezte és élvezi ma is az uralkodó család, tehát még akkor is úgy kellene a jogállapotot tekinteni, hogy a jog" élvezetének elfogadásával a joghoz kötött feltóteleket is elfogadta, ha az elfogadásnak semmi jele nem maradt volna hátra. De igenis maradt jele, illetőleg 1722. óv július 8-án III. Károly átadatta a pozsonyi várban a királyi-előadásokat az esztergomi érseknek, ki azokat Pálffy Miklós nádornak nyújtotta át, ez pedig ugyanaz nap a főrendek előtt s ezek termében, az oda összegyűlt alsó tábla előtt felolvasta azokat. Ezen előadásokban a többek közt szószerint a következő van: »A király reméli, hogy a rendek az örökösödést ugyanazon módon rendezendik, a mint már örökös tartományaiban rendezve van. Ennek fejében igéri a király, hogy a rendeket minden jogaikban, szabadságaikban, kiváltságaikban, szokásaikban s valamint eddig hozott, úgy a jelen országgyűlés és más jövendő országgyűléseken diaetaliter s a király hozzájárulásával hozandó törvényeikben meg fogja tartani.* íme tehát, az új jog fejében Ígéreteket tett a király, még mielőtt az új jog meg lett adva, (Hcäljuk! Halljuk!) a mely ígéretek megtartása rá nézve kötelezővé vált egyidejűleg az ríj jog megnyerésével, de még a szavazás után is feltételekhez kötötte az országgyűlés a törvény kiadását, a mi onnan derül ki, hogy a király gróf Zingendorf főkanczellár által megsürgettette a törvény külön kiadását, de az országgyűlés ragaszkodott ahhoz, hogy minden határozatai egynek tekintessenek, azért, hogy a kiadás előtt az ország sérelmei tényleg orvosoltassanak. (Úgy van! a szélső baloldalon.) Egyébiránt a feltótelek elfogadását legjobban bizonyítja az a tény, hogy a király szentesítette az 1723 : Lós II. törvényczikkeket, a melyekben az ország által kikötött feltótelek világosan ki lettek fejezve. Feljegyezte a történelem III. Károly örömét is, melylyel az új jogot elfogadta ós följegyezte a jutalmakat:, melyeket adott közbenjáró híveinek, a melyek közül fölemlítem azt, hogy Pálffy Miklós nádor a »mein liber alt und krumber Palatin« ós Pálffy János bán Szent Györgyöt és Bazint kapták. A megpuhult vén kurucz Szluha Ferencz itólőmester (Derültség.) pedig bárói rangot ós 20.000 forint értékű jószágot kapott azért, mert az indítvány megtevósót elvállalta; az elnöklő Nagy István alnádor 24.000 forint értékű jószággal jutalmaztatott, míg ellenben a protestáns (W0. országos ülés 1900.
