Képviselőházi napló, 1896. XXIX. kötet • 1900. április 30–junius 18.
Ülésnapok - 1896-574
54 874. országos Ölés 1899. don, hogy a mezőgazdasági szeszgyárak 460.103 hektoliter szeszt termelhetnek évenként, egy esztendőnek véve az időt, szeptember 1-től a jövő esztendő augusztus 31-ig. Az ipari szeszgyárak kontingense pedig 238.956 hektoliter, és ha ekét tételt összehasonlítjuk avval a 853.000 hektoliterrel, a mely a magyarországi kontingenst képezi, akkor még mindig mutatkozik 52.941 hektoliter uek megfelelő különbség. Ezen különbség az 1899: XXII. törvényczikk értelmében a mezőgazdasági és pedig az újonnan keletkező mezőgazdasági szeszgyárak számára volt fentartva, oly módon, hogy 13.941 hektoliter mindjárt az első évben, tudnillik az 1899/1900-iki termelési évben volt kiosztandó, a mi meg is történt, 40.000 hektoliter pedig a később keletkező mezőgazdasági szeszgyárak számára volt, fentartva oly módon, hogy minden esztendőben, négy éven át 10 —10.000 hektoliter lett volna ezek között kiosztandó. A tapasztalás azonban azt mutatta és bizonyította, hogy már az első esztendőben oly sok számszeri ut 85 új mezőgazdasági szeszgyár keletkezett és akarta igénybe venni a kontingenst, azt a 13.941 hektoliter, hogy egy szeszgyárnak alig jutott volna kerekszámban 170 hektoliter, azaz oly kevés mennyiség, oly kis kontingens, hogy evvel a szeszgyárat fentartani alig lett volna lehetséges. Ezen oknál fogva 27 új szeszgyár lemondott az igényről és megmaradt csak 58 szeszgyár, a mely tovább is fenfartotta az erre vonatkozó igényét. Az így fenmaradt és mintegy megtakarított szeszkontigens szintén azon 58 szeszgyár között lett felosztva, avval a szeszkontigenssel egyetemben, a mely az ipari szeszgyáraknak egyesítése következtében maradt rendelkezésére a pénzügyi kormánynak, a mennyiben tudniillik az 1899: XXII. törvényczikk megállapítja azt, hogy az egyesítés alkalmával nem kapja meg a nagyobbá lett ipari szeszgyár a két, vagy három egyesítandő ipari szeszgyár kontingensének összegét, hanem csak bizonyos perczentuális levonással, és az így fenmaradó összeg aztán a mezőgazdasági szeszgyárak között osztatik ki. Ily módon képes volt pénzügyi kormány 1899/1900-ban a 13.941 hektoliter helyett 18.868 hektoliter szeszt az 58 új mezőgazdasági szeszgyár között kiosztani, minek következtében egy-egy szeszgyárra körülbelül 325—326 hektoliter jutott. Ha azonban ezen szeszgyárak is olyan kontingenssel lettek volna ellátandók, a melyek az előző időkben állapíttattak meg a mezőgazdasági szeszgyárak számára, és pedig 960 hektoliterrel, akkor ez az 58 szeszgyár tulajdonképen 53.068 hektoliter szeszt vett volna igénybe, holott csak 18.868 hektoliter állott rendelkezésére. A differenczia 34.200 hektoliter. Vagy, ha tekintetbe veszszük, hogy időközben az ipari szeszgyárak egyesítése folytán, ismét 2750 hektoliter maradt május 10-én, csütörtökön, szabad rendelkezésre, melyet, ha a 34.200 hektoliterből leszámítunk, illetőleg annak fedezésére fordítunk, akkora hiány, amely a teljes kontigens kiegészítésére szükségeltetett volna, 31.450 hektolitert tesz ki. A tárgyalásra kitűzött törvényjavaslatban már most a kormány felhatalmazást kér arra, hogy abból a 40.000 hektoliterből, a mely ugyan a mezőgazdasági szeszgyárak számára volt fentartva, hanem csak későbbi időben került volna felosztás alá, és a melyet mindaddig, a míg erre a rendeltetésre fel lett volna használható,, az ipari szeszgyáraknak engedtek át ideiglenesen mintegy használatra, mondom, a kormány felhatalmazást kér arra, hogy ezt a 40.000 hektoliter szeszt most mindjárt ebben az esztendőben a mezőgazdasági szeszgyárak javára felhasználhassa. Tehát az ipari szeszgyáraktól megfelelő kártérítés mellett elvonhassa. Ha ezt a törvényhozás jóváhagyja, akkor ezen 40.000 hektoliterből a fenti 31.450 hektoliternyi hiány fog mintegy pótoltatni, oly módon, hogy az 1899/900. évben keletkezett 58 mezőgazdasági szeszgyár az egész teljes kontingenst fogja kapni, tudniillik 960 hektolitert, — illetőleg olyan szeszgyárak, a melyek eredetileg már maguktól keveset kértek, megkapják az egészet, a melyet igénybe akartak venni. Ily módon maradna még 8550 hektoliter szesz a következő években keletkező mezőgazdasági szeszgyárak számára. Azouban ez megint olyan csekély mennyiség, hogy azzal az újonnan keletkező mezőgazdasági szeszgyárak igényeit kielégíteni előreláthatólag nem lesz lehetséges. Ezen oknál fogva a kormány felhatalmazást kér ezen törvényjavaslatban még arra is, hogy a magas kontingenssel biró ipari szeszgyáraktól, kis részben pedig azon mezőgazdasági szeszgyáraktól, a melyeknek a régi időből származó kontingense 1680 hektolitert meghalad, 9000 hektoliter szesz elvonassék, és az újonan keletkező mezőgazdasági szeszgyáraknak legyen kiosztható. Ezen 9000 hektoliterből 3000 felhasználtatnék arra, hogy a régibb mezőgazdasági szeszgyáraknak, számszerint 164-nek, a melyek szintén nem kapták meg a teljes kontingenst, a kontingense kiegészíttessék. Ezenkiegészítésfokozatosan történik: a legkisebb kontingenssel ellátott szeszgyáraktól kezdve folytonosan, olyan sorrendben, a mint a fokozatosság elve azt megkívánja, illetőleg, a milyen fokozat mutatkozik a tényleg élvezett és a normális kontingens között, és pediglen úgy, hogy a kiegészítés 1900-tól kezdve egészen 1907 ig következnék be. A többi 6000 hektoliter, a mely felett még rendelkezni lehet, tisztán újonnan keletkező mezőgazdasági szeszgyáraknak adatnék. A kontingens számítása azon alapszik, hogy a kampagne, vagyis az az időtartam, a mely alatt az égetés történik,
