Képviselőházi napló, 1896. XXIX. kötet • 1900. április 30–junius 18.

Ülésnapok - 1896-583

224 58Ü. országos Ülés 1900. jiiriius í-én, csütörtökön. hogy az állategészségügyi szolgálat lebonyolítása főleg a nemzetközi viszonylatban történik és ezért kell ezen ügynek elsősorban állami feladatot képezni, ezért kell ezen ügyet egységesen és egyöntetűen vezetnünk. A mennyi hatáskör az önkormányzatot meg-, illeti, annyit én meghagytam az önkormányzatnál, mert hiszen kimondtam, hogy az állatorvosok a törvényhatóságoknak és a járási tisztviselőknek szakközegei, sőt még többet mondtam, azt is hozzátettem, hogy ne legyen kollizió, hogy az állatorvos az önkormányzati tisztviselővel szemben alárendeltségi viszonyban áll. De az állatjárványok elleni küzdelem és az azok elleni intézkedés olyan, mint egy vérnélktíli háború. Ott sok millió, esetleg 100 millió foroghat kérdésben. Már pedig a háborúkat nem szokás megosztva viselni. Én úgy tudom, hogy egy hadjáratot sikerrel és erélylyel csakis egységesen, egy központból lehet vezetni. De a szakerőknek egyenletes megosztása is szükségessé tette ezt a szervezést. Hisz voltak megyék, a melyekben mindössze egy állatorvos volt. Azt hiszem, hogy ilyen állapotokat tovább fentartani nem lehet. És van még egy másik nagy kérdés is: az állatbiztosítás kérdése, épen a legszegényebb emberek érdekében. Kérdem, lehet-e az állatbiztosítást akár így, akár amúgy megoldani, a nélkül, hogy megfelelő szakközegek álljanak rendelkezésre ? Justh Gyulai Hát ha kinevezik, akkor már megtelő? Darányi Ignácz földmívelésügyi miniszter: Nemcsak a kinevezésből áll a dolog. Méltóztatik tudni az igen tisztelt képviselő úrnak, hogy a hatósági állatorvosokat eddig sem a közönség választotta, hanem kineveztettek, csakhogy eddig a főispán által neveztettek ki, ezentúl pedig a miniszter úr által fognak kineveztetni, állásuk pedig beillesztetik az állami tisztviselői szolgálat keretébe. De még egy körülményt kell kiemelnem. Es ez az, hogy a kiegyezés fonalán sikerült Ausztriával az állatforgalom kérdéseit szabályozni. Hát, t. ház, a kiegyezésnek ezt a részét kihasználni csak úgy lehet, hogy — és csak úgy érhetjük el azt, — annak teljes előnyét a gazda élvezhesse, ha ezen törvényjavaslatot elfogadni méltóztatnak. Ezekből a szempontokból, s mivel azt tartom, hogy az országnak és különösen a gazdaközönségnek égető szüksége van erre a törvényjavaslatra, és hogy épen a kisgazdák is ezen kis megterheltetésen kivííl, a melyre bővebben kitérjeszhedtem, csak nyerni, még pedig jelentékenyen nyerni fognak a törvényjavaslat által, ajánlom azt általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadásra. (Élénk helyeslés jobbés balfelöl.) Elnök: T. ház! Madarász József képviselő úr szavai értelmének helyreállítása ezímén kér szót. [Madarász József: T. ház! Én az áiiamosításr

_

e"ivére nézve azt mondtam, hogy csak egyetlenegyben teszek kivételt, de úgy, bogy az állam köteles mindenütt tanodát tartani, és e mellett az egész országban magánosoknak, felekezeteknek, vagy egyeseknek és a kiknek tetszik, a szabad oktatás elvénél fogva tanodák nyitása megengedtetik. Tehát ez nem olyan kivétel, a melyből azt lehetne következtetni, hogy éu e törvényjavaslatnál is ilyen kivételt tegyek. Másodszor nincs is szükség erre. Én azt mondtam : megismerem a t. miniszter úrnak jóindulatát az ország kisbirtokosai terheinek enyhítését illetőleg az által, hogy iparkodik nekik több jövedelmet szerezni. De, bocsánatot kérek, midőn egy nagyobb mérvíí üzleti lebonyolításnál 10 fillér=5 krajezár adó fizettetik, egy kisgazdának ez a ÍO fillér, higyje meg a t. miniszter úr, igen sokra rúg, és azért a gazdák és kisgazdák érdekében kérem a t. miniszter urat, nem arra, hogy elvettessék ez a törvényjavaslat örökre, hanem, hogy önkotmányzati alapon mindazon jó, a mi e javaslatban foglaltatik, egy új javaslatba vitessék át. Ez, t. földmívelésügyi miniszter úr, megtörténhetik jó indulattal pár hét alatt, és akkor megvan mind az, a mi e törvényjavaslatban a kisgazdákra nézve jó. Én ezek ellen soha versenyre kelni nem akartam, csakis a magam önkormányzati alapelvének teszek eleget; és épen a gazdák megterheltetésének kikerülése czéljából kénytelen vagyok megmaradni előbbi kijelentésem mellett. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Elnök: T. ház! Következik most már a határozat a felett, vájjon elfogí.dja-e a ház a törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául. Kérem tehát azokat, a kik a törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni kivánják, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) A ház a törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadta. T. ház! A törvényjavaslatra nézve az az eset forog fenn, hogy a földmívelésügyi bizottság és közigazgatási bizottság, a melyek előzetesen tárgyalták a törvényjavaslatot, mindenik a maga részéről külön szöveget terjesztett elő. Tehát a háznak a felett kell döntenie és határoznia, hogy melyik szöveget kívánja a részletes tárgyalás alapjául magáévá tenni. E részben tekintettel arra, hogy az ügy fontosságánál fogva talán prevaleál a földmívelésügyi bizottság szövege, de másodszor, mert a földmívelésügyi bizottság jelentése előbb adatott be, és így 849. számot nyert, míg a közigazgatási bizottság jelentése