Képviselőházi napló, 1896. XXIX. kötet • 1900. április 30–junius 18.

Ülésnapok - 1896-579

186 579. országos ölés 1900. május 16-á.n, szerdán. elfogadni, szemben a beadott módosítványnyal ? (Nem!) Ha nem, kimondom, hogy a ház a 7. §-t a pénzügyminiszter úr által beterjesztett módosítványnyal fogadja el. Perczel Béni jegyző (olvassa a 8. §-t; észrevétel nélkül elfogadtatik; olvassa a 9. §-t). Lévay Lajos! Lévay Lajos: T. ház ! A pénzügyi bizottság az élőttünk fekvő törvényjavaslat9. §-ában minden 2000 korona érték után kirovandó 10 filléres értékforgalmi adótételt nyolcz fillére szállította le, oly indokolással, mert »lehetőségét is ki akarta kerülni annak, hogy állampapírjaink, kölcsönkötvényeink és zálogleveleink ezen törvény alapján forgalmukban súlyosabban legyenek adóval terhelve, mint amennyi az osztrák tőzsde adótörvény szerint hasonló kötések után kiszabható.* Szerény véleményem szerint a pénzügyi bizottság egy helyes tételt állít fel, de azt e törvényjavaslat szellemével és intenczióival nem hozta helyes összhangba és figyelmen kivííl hagyta az osztrák 1897. évi márczius 9-!ki tőzsdeadó-törvényt is, minek következtében téves konklúzióra jutott. Ugyanis a pénzügyi bizottság figyelmét elkerülte, miszerint míg az osztrák törvényadó egységül majd a tőzsdei kötést, majd pedig bizony os értékösszeget vesz fel, addig ezen javaslat állandó adóegységet állapít meg, a mint ez a forgalmi adók, mint vagyonadók, jellegével inkább össze is egyeztethető. Figyelmét kikerülíe a pénzügyi bizottságnak továbbá azon körülmény is, hogy ezen javaslat egy egészséges progresszivitást állapít meg, favorizálván a kisebb tókeellielyezó?t keresőket a nagy tőkepénzesekkel szemben, midőn a 9. §-ban kimondja, hogy 200 korona értékig az ügyletek az értékpapirforgalmi adótól teljesen mentesek, — holott az osztrák tőzsdeadó' törvény adómentességet egyáltalán nem ismer, — és ezen javaslat minden 2000 korona után emelkedőleg állapítja meg az adótételt. Ausztriával szemben tehát, a hol a fix kamatozású értékpapirok után 40 fillérnyit tesz az adóláb, nálunk az eredeti javaslat szerint 50 fillért tett volna ez ki, azonban 1000 koronáig egyenlő lenne a mi adónk az osztrákéval, mert az osztrák törvény 1000 korona értékig az adót leszállítja 10 fillérre. 1000 koronán felül 10.000 koronáig az adótétel Ausztriában 40 fillér, nálunk ellenben 2000-4000 koronáig 20 fillér, 4000—6000 koronáig 30 fillér, 6000—8000 koronáig 40 fillér tehát 8000 koronáig kisebb nálunk az adótétel, mint Ausztriában. A 10 filléres alap nagysága ellen a tőzsdei körök egyáltalán nem tettek kifogást, de igenis kezelési nehézségeket támaszt a 8 filléres adótétel, mely ellen már is panaszos hangok emelkedtek. Figyelmen kivííl hagyta továbbá a pénzügyi bizottság — igénytelen nézetem szerint, •— azon körülményt is, hogy a nem fix jövedelmet hajtó papíroknál, az osztalékpapiroknál — és szerintem helyesen. — ezen javaslat rendszerint alacsonyabb adólábat állapít meg az osztrák tőzsdeadótörvénynék melynek bizonyítására legyen szabad a következő összeállításomat felolvasni: Ennek igazolásául kiemelem, hogy például a Kereskedelmi bank részvényeiből egy kötés öt részvény, 13.500 korona értéket képviselvén, nálunk az adóösszeg 70 fillér, Ausztriában 100 fillér; a Jelzálogbank részvényeiből egy kötésnek 25 darabot vévén számba, 11.500 korona érték után az adó nálunk 60 fillér, Ausztriában 100 fillér; az Osztrák-Magyar bank, egy kötés 5 darab részvényképviselés, 9000 korona, után az adó nálunk 50 fillér, Ausztriában 100 fillér; az Államvasutaknál 25 részvény képezi egy kötés tárgyát és 16.100 korona érték után az adó nálunk 90 fillér, Ausztriában 100 fillér. Hogy azonban mily elenyészően csekély, — sajnos, — a fix jövedelmet hajtó papírok forgalmával szemben az osztalékot hozó papírok forgalma, bátorkodom a »budapesti zsiró és pénztáregyesület részvénytársaság* múlt évi üzletjelentésére hivatkozni, hogy míg az összes tőzsdei zsíróforgalom 204,295.065 forintot tett ki 1899-ben, ebből az állampapírok, elsőbbségi kötvények és záloglevelek forgalma csak 6,806.850 forintot tett ki, miből világossá lesz a t. ház előtt, hogy a pénzügyi bizottság által javasolt adótétel leszállítása mily jelentéktelen és pénzügyileg alig figyelemre méltó. Bátran állíthatom tehát, hogy a 10 filléres adótétel a fix jövedelmű papirosok forgalmát tőzsdénkről sem elterelni, sem pedig azt megcsappantam nem fogja. Megemlítem, hogy az általam felsorolt öszszegek csakis a zsirópéuztárnál effektív szállított és átvett értékpapírokra vonatkoznak, míg az arrangemeut alakjában, magán a tőzsdén 10—20-szoros forgalmat is képezhetnek és ezek az arrangementszerű üzletek képezik tulajdonkép a jelen törvényjavaslat szerint a megadóztatásnak legeminensebb alapját. Az eredeti törvényjavaslat nyomán, mely 1899. május hó 4 én kelt és mely azt tervezte, hogy ez 1900. január Lével lép életbe, 440.000 korona lett az állami költségvetésbe az értékpapirforgalmi adó fejében bevételként felvéve. A pénzügyi bizottság e törvényt ez év augusztus l-ével óhajtja életbeléptetni, mi által hét havi kiesés fog úgy is bekövetkezni, holott a tőzsdei forgalom épen az év három első hónapjában