Képviselőházi napló, 1896. XXIX. kötet • 1900. április 30–junius 18.
Ülésnapok - 1896-577
140 577. országos ülés 1900. május 14-én, hétfő". (Szünet után.) (Az elnöki széket Dániel Gábor foglalja el.) Elnök: Az ülést újból megnyitom. Következik az értékpapirforgalmi adóról a pénzügyminiszter törvényjavaslata. (írom. 617 829.) Jelentein a t. háznak, hogy a pénzügyminiszter úr képviseletében Bakonyi Géza osztálytanácsos úr lesz jelen. v Az előadó nr kivan szólam". Szabó Imre, a pénzügyi bizottság előadója: T. ház! A törvényjavaslat czélja az értékpapíroknak forgalmukban leendő megadóztatása. Ez a törekvés nálunk 1886-ban kezdődött, a mikor az 1885. évi német birodalmi tőzsdeadótöivény hatása alatt Tstóczy Győző képviselő javaslatot nyújtott be a képviselőházhoz az értékpapírok adás-vevése ég a tőzsdeszerű adás-vevés és egyéb beszerzési ügyletek után fizetendő illetékekről. A törvényhozás azonban akkor, miután ez az adó akkor még Ausztriában sem hozatott he, a törvényjavaslatot nagy többséggel elvetette. Ausztria 1892. évi szeptember hó 18-án megalkotta ugyan a tőzsdeadőról szóló törvényt, nálunk azonban ezen törvénynek a behozatalát még az a körülmény késleltette, hogy a tőzsdei leszámolási eljárás, mely a tőzsdeadó kivetésénél és beszedésénél oly fontos szerepre van hivatva, csak az 1894. év folyamán rendeztetett be. Várni kellett tehát egyrészt, míg a tőzsdei leszámolási,, eljárás meghonosodik, másrészt az időközben beállott gazdasági válság közepette nem látszott időszerűnek a különben is elgyengült tőzsdei forgalmat új terhekkel sújtani. T. ház! Kedvezőtlen gazdasági viszonyaink ma sem szűntek meg. De ennek daczára adórendszerünk kiegészítése szempontjából a tőzsdeadó behozatalát tovább el nem odázhatjuk. A tőzsdeadó behozatala a kereseti és jövedelmi adókat egészíti ki, mert egyrészt egyes tőzsdeügyletek az egyeseknek nem iparszeríí és ekként kereseti adóval nem terhelt fényeiként jelentkeznek, másrészt a kereseti és tőkekamatadó hiányait csak úgy tudjuk ellensxílyózni, ha a forgalomba jövő ingó tőkéket értékükhöz mérten forgalmi adóval terheljük. Ezenkívül szocziálpolitikaiszempontok is indokolttá teszik a tőzsdeadó behozatalát, mert ha az utóbbi években mindinkább szükségessé vált a fogyasztási adók emelése, a mely adók pedig a szegényebb néposztályra aránytalanul súlyosan nehezednek, annál igazságosabb az oly adó behozatala, a mely kizárólag csak a vagyonos és ekként adóképes elemeket terheli. Ezenkívül tagadhatatlan, hogy találunk ugyan az illetékszabályokban több oly intézkedésre, a mely a tőzsdei forgalommal kapcsolatban adókat állapít meg, így az alkuszok naplóinak és kötleveleinek, továbbá kereskedelmi könyveknek, számláknak és leveleknek, végűi az előlegügyletek bélyeg kötelezettsége kétségtelenül a tőzsdei forgalmat is érinti, de ezzel szemben az is tagadhatatlan, hogy az ingatlan értékforgalma adózás tekintetében sokkal súlyosabban van terhelve, különösen, ha tekintetbe veszszük, hogy a tőzsdei forgalom rendszerint alakszerütlen okiratok mellett, sőt igen sokszor minden okirat nélkül bonyolódik le. Ezek szerint a javaslat törvényerőre való emelését a közteherviselés elvén kivűl még az igazságos megadóztatás elve is követeli. A tőzsdei vagy tőzsdeszertí forgalom két főcsoportra oszlik, az árú- és értékpapír-forgalomra. Először tehát az a kérdés döntendő el, vájjon az adó mindakét forgalmat felölelje-e, vagy pedig esak az értékpapír-forgalomra nehezedjék. Azok az okok, a melyek az ingó forgalomnak általánosságban való megadóztatását kívánatossá teszik, sokkal kevésbbé értékesíthetők az áruforgalomban. Nevezetesen az árúforgalom gyengébb vagyoni erőt képvisel, mint az értékpapír forgalom; ezenkívül sokkal nehezebb az iparszeríí keresetnek különválasztása a hivatásonkiviliitől, mert még az egyes tőzsdei ügyletek is úgy az iparosnak, mint a mezőgazdának hivatásszerű' foglalkozásából eredhetnek, a melyek pedig az illető keresetadójának megállapításánál már figyelembe vétettek. Ezenkívül, t. ház, tartani lehet attól, hogy az árúforgalom megadóztatása hátrányosan hatna termelési viszonyainkra is, ez pedig nálunk, a hol a mezőgazdaság már évek óta súlyos válsággal küzd, annál nagyobb figyelmet érdemel, mert Ausztriában az árúforgalom adómentes. Ennek folytán ennek a forgalomnak a megadóztatása igen könnyen azt a veszélyt idézhetné elő, hogy forgalmunk egy részét Ausztriába terelné. Ezen aggályok más államok törvényhozásait is arra indították, hogy az árúforgalom megadóztatását teljesen, vagy nagyjában mellőzzék. így Francziaország árúforgalmi adót nem ismer; Olaszországban csak a tőzsdei határidőügylet adóköteles, Németország pedig az adókötelezettséget csak az árúügyletek azon részére terjesztette ki, mely tőzsdei szokások alapulvétele mellett köttetik, de ha az árúügyletet kötő felek egyike őstermelő, vagy iparos, a ki az ügylet tárgyát képező árút belföldön termelte, vagy dolgozta át, a külöuben adóköteles ügylet adómentessé válik. Mindezeknélfogva a törvényjavaslat intézkedései kizárólag az értékpapír-forgalomra nehezednek. De ebben a keretben is már a dolog terjedelme tekintetében még az a kérdés is eldöntendő, vájjon az értékpapírok csak a forga-