Képviselőházi napló, 1896. XXVIII. kötet • 1900. márczius 19–április 26.
Ülésnapok - 1896-561
561. országos ülés 1900. márcztus 29-én, csfltSrtSkSn. 249 legerősebb ellenfelei közé Bartha Miklóst, Szabó Sámuel theológiai tanárt, továbbá az állásától két ízben elmozdított református lelkészt, Miklósi Józsefet sorolja. Bartha Miklós és Szabó Sámuel az 1886. Julius 6-án kezdődő közgyűlésen szóvá tették a püspök ezen nyilatkozatát és kijelentették, hogy a püspök azon szándékát, a melylyel őket egy kétízhen elmozdított pappal egy kateegóriában említi, magukra nézve sértőnek találják és visszautasítják. A Kolozsvár czímtí lapban ez közöltetvén, Miklósi József becsületsértésért tett feljelentést a kolozsvári városi járásbiróságnál. Ez, miután Bartha Miklós időközben képviselővé választatott, felterjesztésében a mentelmi jognak felfüggesztését kérte, melyet még 1898-ban a képviselőház azon alapon tagadott meg, hogy a felterjesztés nincs az 1884. évi 56.444 számú igazságtigyminiszteri rendeletnek megfelelően felszerelve. Azonban Szabó Sámuel tanárral szemben az eljárás tovább folytattatván, az összes tanúk kihallgatása és az ügy birói befejezése után most a városi járásbíróság újólag a képviselőházhoz fordult Bartha Miklós képviselő úr mentelmi jogának felfüggesztése iránt. A mentelmi bizottság tekintettel arra, hogy két tanú, továbbá a Kolozsvár és Ellenzék czimű lapok megfelelő számaival bizonyítva van az, hogy Miklósi József alapos indokból tette a feljelentést, javasolja, méltóztassék Bartha Miklós képviselő úr mentei mi jogát ez ügyre vonatkozólag felfüggeszteni. (Helyeslés jobbfelöl.) Elnök: Kivan valaki a jelentéshez szólni ? Pichler Győző: T. ház! Az épen most a mentelmi bizottság előadója által is referált mentelmi esetből kifolyólag a mentelmi bizottság kérést intéz a házhoz, hogy Bartha Miklós képviselő úr mentelmi jogát felfüggessze. Én tisztelettel bátorkodom ennek ellenében indítványozni, hogy ezen esetben Baitha Miklós képviselő úrnak mentelmi jogát a ház ne fűggeszsze fel. T. ház! Egy közgyűlés alkalmával egy interviev fölemlítésével kapcsolatosan szólott állítólag becsületsértő modorban egy kétizben felfüggesztett lelkészről Bartha Miklós képviselő úr. Az a nyilatkozat, a melyet becsületsértésnek óhajt minősíteni a panaszos, abban áll, hogy azt mondta, hogy ne említsék az 8 nevét egyszerre Miklósi kétizben felfüggesztett lelkész nevével, miután ez rá nézve sértő. T. ház! Ez egy gyűlésen történt, a hol elnök van. Ha itt oly sérelem esett, a mely bárkit becsületében érinthetett, ha az a nyilatkozat annak lett volna minősíthető, annak megtorlására vannak megállapított eszközeink, ez elsősorban az elnöktől függött. Már maga a járásbíróság is erre az álláspontra helyezkedett és a panaszt, a melyre minden jogász azt fogja mondani, hogy becsületsértést magában nem foglal, visszautasíKÉPVH. NAPLÓ. 1896—1901. XXVIII. KÖTET. totta mint nem alkalmasat a tárgyalásra. Á felsőbb biróság azonban utasította a tárgyalás megtartására. De nyilvánvaló, t. ház, hogy ily ügyből kifolyólag, a melyben a közlés nem is Bartha Miklós képviselő úr által történt az illető újságban, hanem a referáda keretében, midőn tudniillik az újságok ezt a közgyűlést leírták, tehát a terjesztés Bartha Miklós képviselő úrtól teljesen távol állott, mert ő nem csinál az újságok részére referádákat, mondom, nyilvánvaló, hogy itt egy hajsza indíttatott ezzel a becsületsértő panaszszal is Bartha Miklós képviselő úr ellen, a kinek évek óta nagy politikai ellenfele ez a felfüggesztett lelkész. Én tehát, tekintettel arra, hogy ilyen ügyekben és ily feljelentésektől, a mely szerintem tisztán hajsza a képviselő úr ellen, megóvjuk a képviselőket, ezen tények előadása mellett indítványozom, hogy Bartha Miklós képviselő úr mentelmi jogát ez esetben a ház ne függessze fel. Helyeslés balról.) Elnök: Kivan valaki a tárgyhoz szólni ? Ha nem, úgy a vitát bezárom. Következik a határozathozatal. Mindenekelőtt fel fog olvastatni Pichler Győző képviselő úr ellenindítványa. Tóth János jegyző (olvassa): »Indítványozom, hogy Bartha Miklós országgyűlési képviselő mentelmi jogát fel ne fűggeszsze a ház.« Elnök: T. ház! A kérdés az, elfogadja-e a ház a mentelmi bizottság javaslatát, szemben Pichler Győző ellenindítványával? (Igen! Néni!) líérem azokat, a kik a mentelmi bizottság javaslatát elfogadják, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik !) Pichler Győző: Ellenpróbát kérek ! Elnök: Kérem azokat, a kik nem fogadják el a mentelmi bizottság javaslatát, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) A ház a mentelmi bizottság javaslatát fogadja el, és Bartha Miklós mentelmi jogát ezen ügyre vonatkozólag felfüggeszti. Következik most már napirend szerint a kérvények XII. sorjegyzéke, (írom. 763) és pedig Csanálos község kérvénye, a melyben a 29. pontban a politikai, gazdasági és erkölcsi bajok orvoslását kéri. /Béldi László előadói T. ház! A kérvényezőkeTpanaszolják azonszomorú köríílményeket, a melyekbe az ország politikailag, gazdaságilag és erkölcsileg jutott, és kérikaképviselőháztól ezeknek a bajoknak minél előbbi gyökeres orvoslását. A kérvényi bizottság nevében bátor vagyok indítványozni, hogy ez a kérvény a házszabályok 197. §-ára való hivatkozással irattárba helyeztessék.
