Képviselőházi napló, 1896. XXVIII. kötet • 1900. márczius 19–április 26.

Ülésnapok - 1896-558

192 558. országos Ölés 1900. márczius 24«én, szombaton. nyugdíjintézetre vonatkozó tervezetet abban az alakban, a melyben az elém volt terjesztve. Mert míg az ügyvédi kamara egyrészről abból indult ki, hogy a nyugdíjkérdés kamarai feladat, hogy az a kamara tagjai erkölcsi tekintélyének meg óvásához tartozik; addig másrészről olyan szervezetet akart létesíteni, a mely a kamarán kivtíl áll, a mely az ügyédi rendtartásban semmi alappal nem bir, tudniillik az ügyvédi rendtartás szerint külön álló kamarák helyett akart egy kamarai kiküldöttekből alakult közös hatóságot létesíteni. Nem voltam tehát abban a helyzetben, hogy ezt a tervezetet jóváhagyólag tudomásul vegyem. (Helyeslés) A mi Visontai Soma t. képviselőtársam javaslatát illeti, azt mindenesetre megfontolás tárgyává fogom tenni. Mielőtt azonban ebben a kérdésben bármit is tehetnék, azt hiszem, okvetlenül szükséges, hogy az érdekelt ügyvédi kamarákat erre nézve meghallgassam. Mert habár tndom azt, hogy a szegedi országos ügyvéd-gyűlés a nyugdíjintézet mellett nyilatkozott, nekem még is a törvényes testüleleket, az ügyvédi kamarákat is meg kell hallgatnom. Attól is fog függni e nyugdíjintézet létesítése, hogy az miképen alakíttatik meg, mert az is megfontolandó, vájjon egy nyugdíjintézet nem fogj a-e az ügyvédi hivatás felé való tolulást még inkább előmozdítani! (Helyeslés.) különösen ha az úgy szerveztetik, a mint ezt a budapesti ügyvédi kamara óhajtotta, hogy tudniillik a szegényebb ügyvédek részére a gazdagabbak fizessék a nyugdíjjárulékot. (Úgy van! Űgg van! Igaz!) Lehet ezt máskép is megcsinálni. Hogy csak odavetőleg felemlítsem, lehetne a fiatalabb ügyvédeknek bizonyos ideig haladékot adni, úgy hogy később, még a karenczia idején belül befizessék a járulékot. Meg kell említenem, mielőtt a törvényhozási feladatokkal végeznék ant, hogy a pénzügyminiszter úrral egyetértőleg vegyes bizottságot küldöttünk ki a bányatörvénytervezetének elkészítése végett. Ez a bizottság működik s előreláthatólag a nyár végéig a tervezet el fog készülni. Maga a bányaeljárás a polgári perrendtartásban fog szabályozást nyerni, azok az eltérések tudniillik, a melyek a rendes eljáráskor szükségesek, míg a bányatelekkönyvek rendezése csak az anyagi bányatörvény elkészülte után lesz munkába vehető. Áttérek ezzel, t. ház, egy másik térre, tudniillik a büntető perrendtartás életbeléptetésének kérdésére. (Halljuk! ! Halljuk !) A nint méltóztatik tudni, én törvény által kötelezve voltam, hogy a bűnvádi perrendtartást életbeléptessem, és én igyekeztem e feladatnak tőlem telhetőleg eleget tenni. (Helyeslés.) Legyen szabad itt a tapasztalatokat, a mennyiben nekem azokról eddig tudomásom van, a t, házzal közölnöm. (Halljuk! Halljuk!) Általában, azt hiszem, a bűnvádi perrendtartás egészen jól be fog válni, s hogy azok az aggodalmak, a melyek felmerültek, nem válnak ténynyé; különösen örvendek, hogy annak a sok sürgetésnek, a mely a személyszaporítás érdekében hozzám intéztetett, nem tettem eleget. Kérdés, hogy egyáltalábau szükség lesz-e és szükség lesz-e oly nagy mértékben a személyszaporításra, a mint ezt szükségesnek állították. Persze, t, ház, ma még korai arról a kérdésről beszélni, hogy hol lesznek hibák és hol lesz majd szükséges javítani a bűnvádi perrendtartást. Minden új törvény életbeléptetése alkalmával fordulnak elő nehézségek. Itt aránylag elég kevés nehézség fordult elő. Hogy egyes kérdésekre nézve eltérő nézetek vannak: hisz ez természetes. Ide tartozik például a Tarajossy Sándor t. képviselő úr által felemlített 437. §. kérdése is, ő úgy állítja oda a dolgot, mintha a 437. §. csakugyan azt tartalmazná, hogy a kúria az esküdtszék verdiktjét módosíthatja és azzal ellenkező érdemleges Ítéletet hozhat. Én ezt a 437. §. szövegéből kiolvasni képes nem vagyok, de ha úgy is állana a dolog, hogy a 437. §. kétségeknek engedne helyet, ez a szakasz akkor is nézetem szerint a törvény egész szelleméből és nevezetesen az esküdtszéki intézménynek a törvényben elfogadott természetével megegyezően magyarázandó. Az a szabály, a melyet a törvény 373. §-ában felállít, hogy mihelyt az esküdtszék »nem bűnöst« mondott ki, vagy a beszámítást kizáró okokra nézve igenlő feleletet adott, a bíróság felmentő Ítéletet tartozik hozni, nemcsak az első bíróságra áll, hanem áll a dolog természete szerint a Curiára is. Molnár Jenő i Ha így lesz, jó lesz! (Zaj.) Plósz Sándor igazságügyminiszter: Hogy így legyen, arra nézve garancziát én természetesen nem vállalhatok. Én csk arra nézve vállalhatok garancziát, hogy a koronaügyész is abban a nézetben van, a melyet én vallok. Oíay Lajos* De hát ha a biróság máskép ítél. Plósz Sándor igazságiigyminiszter: És azt hiszem, hogy a Curia is abban a nézetben lesz, de természetesen a Curiának a törvény értelmezésére nézve utasítást nem adhatok. Ha azonban csakugyan előállana az a nem várt eset, hogy a Cnria kényszerítve érezné magát a törvény szavai által a 437. §-t úgy értelmezni, hogy az esküdtszék verdiktjét megváltoztathassa és ott, a hol az esküdtszék felmentett, marasztaló ítéletet hozzon, akkor nem fogok habozni és azonal a törvényhozás elé lépek, hogy a törvényeknek az az értelme, a melyet a törvény-