Képviselőházi napló, 1896. XXVIII. kötet • 1900. márczius 19–április 26.

Ülésnapok - 1896-557

jgg 557. országos ülés 1900. márezins 23-án, pénteken. oldja, ez elég klasszikusan hangzik. Azt hiszem, elég volt ezt felemlíteni orra, hogy ez meg fog szüntettetni és intézkedés történik arra, hogy legalább a vizsgálat foganatosíttassák. Itt van továbbá egy kérdés, a melyre nézve a t. miniszter úrtól szives felvilágosítást kérnék. Behoztak egy rendszert, a melyet én magam is helyeseltem. Ez a lokális előle'ptetésnek rendszere ; hogy arra való emberek a járásbíróságnál vagy a törvényszéknél anélkül, hogy azt a területet, a melyen hasznos munkát végeznek, el kellene hagyniok, előléptetésben részesülnek, így lesz járásbiróból, törvényszéki bíróból táblabíró, ranggal és jelleggel, a törvényszéki elnökből kúriai biró stb, Most már az ilyen módon kiváló munkássága fejében kitüntetett biró nem kertíl bele a királyi táblák konkrétuális státusába, a rangeorozatba. Mi történik veié? Ott marad, mint táblabíró, mert derék és hasznavehető ember volt, ott marad évekig, évtizedekig, a míg időközben az ő segédjét kinevezik rendes táblabírónak, a ki bemegy a központba és rangban megelőzi volt főnökét. T. képviselőház! Igaz-e, hogy nem az volt ennek a törvénynek a czélja, hogy ezekben az emberekben elölje az ambicziót, hogy megátkozzák azt a pillanatot, a melyben az igazságügyi kormány őket arra a tiszteletre érdemesnek tartotta, hogy táblabírót csináljon belőlük, mert akkor örökre el van zárva előlük az előléptetés. T. képviselőház ! Számtalanan vannak a jók és legjelesebbek közül valók, — mert ezek mind kiváló emberek, — a kik ilyen megtiszteltetésben részesülnek. Ma abban a helyzetben vannak, hogy megkaptak egy kitüntetést és ez akadályozza meg őket abban, hogy valaha ezentúl előléphessenek. Ez egy lehetetlen dolog; tehát annak a törvénynek, a mely azt az állapotot megcsinálta, tisztelettel kérem a miniszter urat, bármilyen rövid novellában is, méltóztassék a képviselőházban módosítását előterjeszteni, mert utóvégre is ez abderita állapot, ezt lehetetlen fentartani, mert különben megöljük az ambicziót azokban a birákbin, a kik különben nagyon szívesen mozdítják elő az igazságszolgáltatás magasztos érdekeit ott helyben. Sok kérdésről kellene még nyilatkoznom, de nem untatom a t. házat. (Halljuk! Halljuk!) Igazán köszönettel veszem, hogy ilyen szives türelemmel ajándékoztak meg ilyen sokáig; csak egy adminisztratív kérdésre akarok még rátérni legvégül. Hiszen lesz majd még talán alkalom máskor is igazságügyi nagy kérdésekről vitatkozni, különösen szakíszeríüeg és objektíve. A t. miniszter úr is tudja, hogy mi a hazai iparpártolás tekintetében nemcsak kormányzati programmot hallottunk, hanem van egy társadalmi mozgalom is. Bizonyosan nemcsak sporadikus, hanem olyan kivételes visszaélés az, a mit fel akarok említeni, a melyről nemcsak hogy felteszem, hanem majdnem bizonyosan tudom, hogy nincs tudomása a t. miniszter úrnak, hogy ez a nagy elv egyes törvényszékeknél nem respektáltatik. Tudomásom van róla, — magától az államtitkár úrtól tudom, — hogy a törvényszékeket figyelmeztették, hogy a deezentralizált úton kezelt azon törvényszéki pénzeket, a melyek a dologi kiadásokra szükségesek, úgy helyezzék el, hogy hazai ipartermékekkel fedezzék szükségleteiket. Ennek daczára egyes kiadók, vagy egyes törvényszéki elnöki titkárok, a kikre ez rábizatik, olyan módon negligálják ezt a miniszteri határozatot, hogy szinte rosszul esik az embernek róla beszélni. Csak a debreezeni törvényszéknél és annak területén dívó dolgot említem fel. Azt csak minden ember tudja, hogy gyért) át lehet kapui magyar gyárakban is. a mennyi csak tetszik, nagyon jó, kitűnő Flóragyertyánk van, úgy, hogy ezen a téren a magyaripar fényes eredményeket ért el az 8 versenyképességével ; a debreezeni törvényszék területén mégis nemcsak hogy bécsi Milly-gyertyákat vásárolnak, hanem az egyes járásbíróságokat kötelezik, hogy innen szerezzék be az ő szükségletüket. Hozzám egy igen tekintélyes és tiszteletreméltó járásbiró fordult ezzel a panaszával, és kötelességet mulasztottam volna a közérdek szempontjából is, ha ezt fel nem hozom, (Helyeslés.) azzal a kérelemmel, hogy a t. miniszter úr legyen oly kegyes, gondot és ügyet vetni arra, hogy az 8 legjobb intencziói ellenére ilyen visszaélések elő ne forduljanak. (Helyeslés.) Nem folytatom tovább, t. képviselőház. Én mondhatnám azt, hogy a mi az egyént és az egyén képességeibe vetett hitet illeti, jó lélekkel mondhatom, mint a ki a miniszter urat hosszá idő óta ismerem, hogy őt a munkásság terén mindig szívesen üdvözöltem; egyénileg azt a jogos reményemet fejezhetem ki a képviselőház előtt, hogy az ő minisztersége hasznos eredményt fog gyümölcsözni, De engem politikai indokok mégis meggátolnak abban, hogy ezen ellenzéki oldalról egyáltalában meg sem szokott dyfchirambikus hangot itt folytassam, hanem egyszerűen kijelentem, hogy engem politikai okok és a politikai bizalom gátolnak abban, hogy az igazságügyi költségvetést általánosságban is elfogadjam és azért azt magam részéről nem fogadom el. Elnök: T. ház! Az idő előrehaladt; javaslom a t. háznak, hogy legközelebbi ülését holnap délelőtt 10 órakor tartsa meg s ennek napirendjére a tegnapi ülés határozatának megfelelöleg, mindenekelőtt a quótabizottságba megválasztandó